Mit tanácsolnátok, mit tegyek?

Az alkoholista apámmal élek, aki egy forintot nem költ rám, befizeti a számlákat (2 hónapos elmaradást követően) a többi pénzt meg benyakalja.

Ennivaló,ruha,iskola szóba sem jöhet.

(nyilván, kenyér, meg párizsi,hogy éhen ne haljunk, de 30 napig, reggel délben este, megunja az ember)

Elmentem dolgozni, hétvégente heti 2 nap 12 órázva, napi 10-10 ezer, azaz 20 ezer hétvégente.

Végre volt pénzem ennivalóra, iskolára,ruhára, meg arra ami kell.

Viszont nem bírom a 12 órát, hogy hazaérek vasárnap hajnalban, és hétfő reggel 6-kor indulok iskolába.Hogy hétvégén is csak 8-9-ig tudok aludni.

Ezen kívül nem kedvelem a kollégáim jelentős részét, és ők sem engem.

Szeretnék eljönni, de annyira kéne a pénz, és nem tudom,hogy hol találok még egy ilyen hétvégi állást, ami közelebb van, normálisabb emberekkel.

Már elterveztem,hogy felmondok, megnyugodtam,hogy többé nem kell mennem, ugyanakkor mély bűntudatot érzek, a semmittevés miatt.

Tudok végre tanulni, de az a munkához képest semmittevés.

Még nem mondtam fel, de holnap reggelig el kell döntenem.

Nem akarok többé oda visszamenni, de nem is akarok többé éhezni, meg visszatérni a párizsi-kenyérre.