A mesterséges nyelvek két csoportja közül (legalábbis én ezt a kettőt ismerem) melyiknek nagyobb a népszerűsége?

Hát, ha így csoportosítod, akkor a másodiknak, mondjuk kérdés, hogy mit értesz a népszerűség alatt. Lehet, hogy az egyiknek több a perfekt beszélője, de a másik több embert érdekel.

Az eszperantót kicsit csalásnak érzem behozni, mert olyan korban készült, amikor erre még volt igény, sőt, talán minimális esély is. Ha ma találnák fel, a kutyát nem érdekelné.

Mostanára sokkal jobban átgondolt mesterséges nyelvek vannak, mint az eszperantó. Az interlingva például konkrétan a latinos (spanyol, olasz stb) anyanyelvűek számára 80%-ban azonnal érthető, és könnyebben is tanulható. Már az ido is meghaladta az eszperantó számos kezdeti hibáját, és a szociális változások fényében hozott újítások eredménye, inkább a nyugati nyelvek, pld a francia logikáját követi. Érdekes nyelvjavaslat még a slovio, ami a szlávos, kelet-európai nyelvek szintézise.

És igen, mindegyikük adott nyelvcsoportokat vesz figyelembe, ebben az értelemben elismerten nem "globalista". De meg kell jegyezni, hogy az eszperantó sem az, mert csak európai nyelvekből építkezik. Viszont kifejezett hátránya, hogy még ezeket is csak önkényesen összeválogatott elemekből, amik ebben a formában egyik nyelvben sincsenek. Úgy próbál mindenkinek egyszerre kedvezni, hogy senkinek se kedvez. (Miközben ugyanúgy teljesen megfeledkezik a Glóbusz többi kontinenséről, pld az arabról, vagy Afrika, India, távol-kelet nyelveiről, de ez a 19. században még megbocsátható bűn volt.)

Az eszperantó nem azért "a kutyát se érdekelné" manapság, mert igény nem lenne egy semleges, jól megkonstruált nyelvre, hanem kicsit ellenkezőleg: mert az igények, és a lehetőségek meghaladták. Az eszperantó "szerencséje" volt, hogy olyan történelmi pillanatban született, illetve indult terjedésnek, amikor a nácik ellen, főleg a kommunista blokk részéről, volt politikai hátszele. Ez okozta a bukását is, a kommunizmussal együtt ment a süllyesztőbe, maradt egy szűk csoport hobby nyelve. (Illetve Kínában meg itt-ott posztkommunisták tartják életben a "bármit csak a büdös imperialista angolt ne" gondolat jegyében.) Ettől persze marad az elévülhetetlen érdeme, hogy a létezése felhívta a figyelmet az igényre, és ami fontosabb, irányt mutatott, megalapozta a későbbi, szakmailag átgondoltabb, nyelvtanilag következetesebben felépített nyelvek megszületését.

Az interlingva például egy amerikai milliomos pénzén (alapítványon keresztül fizetett) nemzetközi nyelvészcsoport komoly munkája. Akkor már tudatosan és következetesen állították össze, a nyelvészet szakma legjobbjai.

Ezzel ellentétben az eszperantó egyetlen ember, egy (történetesen sok nyelven beszélő) lengyel zsidó fogorvos személyes javaslata volt, amihez maguk az eszperantisták már "hagyománytiszteletből" sem hajlandóak nyúlni. (Illetve akik igen, azokat nem ismerik el, csak "egy újabb nyelvet" hoztak létre, az ido végül is így született.)

A fantazy filmek világa egy kicsit más. Ott nincs igény arra, hogy tömegek beszéljék, nemzetközi konferenciákon ezt használják, levelező fórumokon ezen írjanak. Annak sincs jelentősége, hogy teljes körű nyelvtana van-e (például kifejezhető-e feltételes mód, összetett igeidők, névszói esetvonzatok...) A Star Wars lényei által "beszélt" Huttese például sose lett kidolgozva, valójában random szavak összedobálva, egy amerikai indián nyelv hangására, gyakran az angol szavak torz változatai, saját végződésekkel és kiejtéssel, nincs igazi nyelvtana. Ez persze csak egy tucatnyi SW fan számára szomorú tény, ha magamat is beleszámolom, akkor is. De a tulajdonképpeni Tünde nyelvet sem beszélik többen, mint ahányan a Huttese-t beszélhetnék. Gondolom, jelenetekre utalgatnak egy-egy kiragadott mondattal, és ezzel kb olyanok, mint az átlag műveltségű magyar a 20. század első felében: folyékonyan sose fog megtanulni latinul, de volt egy alapműveltségi szint, amihez ismert 30-40 latin nyelvű idézetet, és az egy műveltnek tűnő társalgáshoz elég volt :)

"Az eszperantó nem azért "a kutyát se érdekelné" manapság, mert igény nem lenne egy semleges, jól megkonstruált nyelvre, hanem kicsit ellenkezőleg: mert az igények, és a lehetőségek meghaladták."

Márpedig én nem hiszem, hogy van rá igény.

"Az eszperantó "szerencséje" volt, hogy olyan történelmi pillanatban született, illetve indult terjedésnek, amikor a nácik ellen, főleg a kommunista blokk részéről, volt politikai hátszele. Ez okozta a bukását is, a kommunizmussal együtt ment a süllyesztőbe, "

Hát, azért ennél többről van szó. Szerintem igazán a bukását az első világháború okozta. Ha az nincs, akkor lehet, hogy komoly mozgalommá nőhette volna ki magát. De már a vh. után meglátszott, hogy a nagyhatalmak nem igazán kérnek egy konstruált nyelvből. Az az igazság, hogy aki hatalmon van, annak nem érdeke kiadni a kezéből a nyelvével járó előjogokat. Szerintem ezért bukott meg végülis az eo. és amúgy minden más mesterséges nyelv is. Egyszerűen nem érdeke a nagyobb hatalmaknak, hogy elterjedjen. Olyan, mint a független sajtó vagy a civil szervezetek.

A másik, hogy abban sem vagyok biztos, hogy amúgy igény lenne rá. Jó lenne egy nyelv, ami még az angolnál is könnyebb, az tény, mert van, akinek az angolt is nehéz tanulni.