Van arról bármiféle forrás, hogy a nyelvújítás előtt a magyar szókincs hány százalékát tették ki az örökölt szavak, a belső keletkezésű szavak valamint a latin, német, szláv és török jövevényszavak?

Eredetileg az igazi magyar szókincs igen szegényes volt, föleg a paraszti életmódnak megfelelö.

A kicsit is müveltebb réteg: nemesek, polgárok, tanult emberek társaságban németül vagy franciául beszéltek, a jogi és egyéb hivatalos nyelv pedig a latin volt. Magyarul csak a szolgákkal, kézmüvesekkel, parasztokkal beszéltek, mást így megszólítani sértésnek számított.

A nyelvújítást megelözö korszakban egyesek elkezdték a magyar nyelvet elötérbe helyezni, de rengetegszer fennakadtak a megfelelö szavak hiányán, a használatban lévö német, francia, latin szavakat nem akarták megtartani. Ezért találtak ki sok új szót, aminek egy része megmaradt, más része meg lassan eltünt, mint nem igazán praktikus, használható szó.

1

" Kisütik, hogy a magyar nyelv

Nincs, nem is lesz, nem is volt;

Ami új van benne, mind rossz,

Ami régi, az meg tót.

Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál

Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat,

Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok'

Egy sereg ifjú tudós rád bizonyítja mohón.

S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy,

Most jön a német, oláh, új-görög és talián,

Perzsa, tatár, török és amit száz évig az átkos

Újító szellem vak dühe fúrt-faragott.

E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán

Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire.

Ahogy indult a nyelvészet árja:

Árpád nyelve csak ferdített árja.

Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész?

Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád!"

/Arany János/

8

Bizonyára arra értette,hogy a magyar nyelvet germánnak,indogermánnak nevezte az a válaszoló..