A hanti és a manysi nyelv beszélőinek száma miért nővekedett tíz év alatt ennyit?

Úgy sejtem, elég egy hajszálnyit máshol meghúzni a nyelvismeret és/vagy nyelvhasználat definícióját, felmérési módszerét, máris óriási különbségek lesznek, aminek persze a valós tendenciákhoz kevés köze. Olyan nyelvekről beszélünk, melyeket legelkötelezettebb nemzettudatú ápolói is az orosz után másodikként, mit másodikként, mondhatni százhuszadikként tudnak csak használni páros vasárnapon nyolctól nyolc húszig, és ha nagyon akarnának se tudnának kifejezni rajta orosz félmondatok segítsége nélkül szinte semmit, ami a mai modern élet problémáival kapcsolatos. A másik véglet meg aki egy kukkot se tud a nemzetiségi nyelvén. Ami persze teljesen nem igaz, mert valamennyi azért arra is ráragad, aki nem akarja. Most akkor vajon a kettő között hol húzzuk meg a nyelvismeret határát? Ezt nem lehet egzaktul megmondani. Első helyen beszélt nyelveknél lehet mondani valóságot, de másodnyelveknél nehezen. Ez pont olyan kérdés, mint amikor azt akarod megmondani, hogy hány százalék valóban vallásos. És akkor 10% és 90% között bármit ki lehet ízlés szerint hozni.

Van nekik már manapság iskolákban nemzetiségi nyelven óra, törekednek erre (vannak ám vloggereik, youtube-csatornáik, lehet ilyeneket keresni, meg lehet nézni), szerintem aki elvégzője egy ilyen iskolának, az mind-mind be lett számítva nyelvtudónak az új statisztikákban. Valószínű beérett a gyümölcse ezen törekvéseknek, erősödhetett az identitástudat, illetve annak megvallása, hogy használják otthon a nyelvet, ha nem is... de ettől valós életbeli nyelvhasználat feltámadásról szerintem ne álmodozzunk. Nem áll jól a nyelvi helyzet még a saját országgal bíró kazakoknál sem, hát nemhogy százszoros orosz fölényben élő kisebbségeknél.

Igen, el szokták ilyenkor mondani, hogy a világtól elszeparáltan élő idősek még használják a nyelvet, csak hát teltek-múltak az évtizedek, nincsenek már meg az alanyai ennek az állításnak.

Én sokkal inkább arra lennék kíváncsi, hány szibériait sikerült megint behurcolni az európaiak háborújába ágyútölteléknek első sorokba, és hányan fognak élve visszatérni, ez inkább a létkérdés.

#4 És szerinted a nyelvi rokonságnak az a fokmérője, hogy melyiket hányan beszélik?

Te aztán egy igazi nyelvész zseni vagy...

5: Orvon silma kyynelia taynna.

Árva szeme könnyel tele.

Kala uiskele elavana been Alla.

Hal uszkál elevenen a víz alatt.

Fenti példamondatok a finn -magyar nyelvrokonságot bizonyító mondatok. Nem sok van belőlük, általában 6-8at ismételgetnek a finnugrista nyelvészek.

Ten old angry chimney sweepers went across the swampy meadow to the curtis lodge's wall, to eat fresh fine cock-neck and drink water from a brownish cup.

Tiz éltes ingerült kéményseprő ment keresztül a zsombékos mezőn a kertészlak falához, friss finom kakasnyakat enni, és vizet inni egy barnás kupából.

Első esetben a finnekkel, és így a mannysikkal hantikkal is, állítólag több ezer évig éltünk együtt. Ehhez képest sikerült ennyi hasonló mondatot összehozni. A két kicsi nép nyelvével kapcsolatban még ennyit se.

Az angolokkal nem tudok róla hogy bármikor közelebbi kapcsolatban lettünk volna, mégis simán összehozok neked ennél jóval több hasonló mondatot. És nem, nem azért mert átvettük tölük a latinból, ami ugye az indoeurópai nyelvek egyik közös őse. Majd gondolod, öseinknek nem volt mondjuk szavuk a barna színre, holott minden második ló barna volt, és amikor meghallották hogy egy éppen legyőzött angolszász törzs tagjai a brownish szót használják, felkiáltottak: "megvan, mostantól használjuk a 'barnás' szót az ilyen színű lovakra!" Hasonlóan valahogy a kupa szavunkrol se tudom elhinni hogy indoeurópai átvétel lenne. Miért, milyen okból? Nem volt ennyi embernek saját ötlete egy ivoedényre?

Egyébként szívesen hallanék tőled hasonló párositásokat más népek esetében is. Pl hogy a kb 120 millió ember által beszélt német nyelvhez mondjuk a föld egyik legtávolabbi pontján az erdöben élő pár 10 ezres törzs által beszélt nyelv áll a legközelebb. Valahogy érdekes módon ilyenről nem nagyon hallottam.