Mit jelent az, hogy „fekete gyanúnak fehér ágyat bontson”?

Ezt találtam:

[link]

Idézek a szövegből: Az ezután következő enumeráció közvetlenül Gélyi János lelkiállapotáról ad számot: „elszorult a szíve, megzsibbadt a keze, mindent visszájárul tett, sötét sejtelem nehezedett szívére”. (Az analizáló hang itt azt mutatja, hogy mindentudó elbeszélővel van dolgunk.) Érzéseire az elbeszélő által közölt egyes szám harmadik személyű gondolatok, felkiáltások, kétkedő kérdések utalnak: „Eh, bolondság! A szavak is megijesszék? Aminek teste sincs, annak az árnyékát lássa? Fekete gyanúnak fehér ágyat bontson?” A felkiáltás ellipszise éppen a ki nem mondás által hat, a hiány a kontextus alapján úgy egészíthető ki, hogy bolondság hűtlenséggel gyanúsítania a feleségét, hiszen nincs rá bizonyíték. A kérdések funkciója szintén az önmeggyőzés. Borúlátását a sötét színek jelzik, mutatja ezt a „fekete gyanú” szinesztézia, mely a korábban előforduló „sötét sejtelem” szinonimája. Itt egy újabb metaforizációs aktussal találkozunk: ezek a képek olyan benyomásokat keltenek, mintha a szereplő halott metaforákat használna, szólások halmozásával fejezné ki érzelmeit. Valójában ezek bonyolult, gondosan szerkesztett alakzatok, melyek a legelső („a szavak is megijesszék”) kérdést egyre hatásosabban bontják tovább a fokozás által. Az „aminek teste sincs, annak az árnyékát lássa” mondat erős absztrakcióval teremt kapcsolatot a test és a tett, cselekedet; valamint az árnyék és a szó között. A „fekete gyanúnak fehér ágyat bont” perszonifikáció első eleme vizuális és mentális érzékterületeket összevonó szinesztézia, mellyel kontrasztot alkot a második eleme. Széles Klára hívja fel a figyelmet arra, hogy Mikszáth sok esetben félrevezeti az olvasót, népi bölcsességnek tüntet fel olyan parafrázisokat, melyeket ő maga alkot. Széles Klára szerint „a figurák, szituációk, elbeszélésmód szolgálatában állnak ezek a magvas mondatok”, vagyis a szerző jellemez, beállít, árnyaltabban láttat általuk. Az idézett ál-szólások Gélyi János lelkiállapotát is árnyaltabban mutatják, mintha a velük rokon „a fehéret is feketének látja” valódi közmondás szerepelne helyettük. Ezek a reakciók olyan lélektani folyamat kezdetei, melyek megelőzik a hűtlenség bebizonyosodását.

Tehát akkor ezek szerint nem egy népi bölcsességről van szó (szólásról, mondásról), így azok között hiába is keresnénk, hanem egyszerűen Mikszáth alkalmazta ezt a sajátságos kifejezésmódot, ezt a „mondást“ ő találta ki, mert nem akarta „a fehéret is feketének látja” közmondást alkalmazni, inkább egy egyedi megoldást választott helyette.