Mennyiben különbözik az ógörög a mai görögtől?

A legszembetűnőbb különbség az, hogy a helyesírás teljesen más volt.

Helyesírás: eltűntek a hagyományos jelek a magánhangzókból (az α mutatom be): hehezetek (ἀ,ἁ), ékezetek (ά, ὰ, ᾶ), illetve az alulírt ióta (ᾳ). A kettőt természetesen kombinálva használták (ἂ ἃ ἄ ἅ ἆ ἇ ᾂ ᾃ ᾄ ᾅ ᾆ ᾇ ᾲ ᾷ ᾴ).

Az egyik különlegesség, a hehezetes ró (ῥῤ) is eltűnt.

De fontos tudni, hogy ezeknek többsége inkább a könnyebb megértést, minthogy a hasznosságot szolgálná.

Ebből az újgörögben csak az α ill. az ά maradt meg.

A kiejtés pedig egy külön fejezet. Az ógörögöt a klasszika-filológián Rotterdami Erasmus normáinak megfelelően tanítják, amely máig az ógörög nevek normatív kiejtése. Fontos még tudni, hogy az újgörög nyelv kiejtéséhez több szabályt kell alkalmazni, bár a nyelvtana jóval könnyebb.

Írok pár példát:

1, Eltűntek a rövid-hosszú magánhangzók (így nem lehet időmértékesen verselni).

2, A ι (klasszikus kiejtése: i), υ (kk: ü), η (é), οι (oi) az újgörögben mind 'i'-nek felel meg.

3, A hehezetes aspiráció eltűnt, egyedül a χ (kh).

Tehát pl. Homérosz neve újgörögül Omiros, Hérakleitosznak pedig Iraklitos. Az 's'-t úgy ejtik manapság, mint a spanyal sejpített 's'-t

A nyelvtan esetében jó pár szó megváltozott, a ragozások és a mondattani jellegzetességek - az olasz-latin analógiához hasonlóan - lényegesen leegyszerűsödtek.