Egy mesterséges nyelvet mikor fogadnak el normális nyelvként?

Ha napi használatban aktívan beszélik, szóval használják.

a mesterséges nyelvekkel az a baj, hogy csupán a csodabogarak tanulják, az átlagembert nem érdekli, mert ez számára energiabefektetést jelent.

Gyakorlatilag soha, elméletileg pedig akkor, ha elegen beszélik fontos emberek.

Persze attól függ, mit nevezel mesterséges nyelvnek, mert pl. az irodalmi nyelvek gyakran úgy indultak, hogy csak egy szűk elit vagy annak is csak egy kis része beszélte őket, aztán politikai döntéssel szépen bevezették őket a közoktatásba és nemzeti nyelv lett belőlük. Mondjuk a Kazinczy utáni magyar nyelv, vagy még jobb példa az ivrit (újhéber), illetve a Hochdeutsch. Ezek a nyelvi standardok azért tudtak elterjedni, mert hasonlítottak a nép nyelvére, kapcsolódtak a nép kulturális hagyományaihoz, volt kulturális hátterük és politikai hátszelet is kaptak.

Ha viszont az irodalmi standardeket nem tekintjük mesterséges nyelvnek (és nem szokás annak tekinteni), hanem csak az eszperantót, lojbant, quenyát, klingont, idót, volapüköt stb. tartjuk annak, akkor a válasz az, hogy sohasem fognak egyet sem elfogadni, mert sohasem fog akkora kulturális, politikai és gazdasági erő állni mögöttük.

Az eszperantónak valamilyen afrikai országban lehetett volna esélye, ahol él mondjuk 100 nép, és szükségük van egy közvetítő nyelvre. Ekkor bevezethető az eszp, és akkor az máris egy ország hivatalos nyelve. Azonban a hasonló helyzetekben az afrikai országok végül is az angol mellett döntöttek (pl. Namíbiában és Dél-Afrikában).