A "csuklik" igének mi a felszólító alakja szerintetek?

Rándítsd össze a rekeszizmodat, hanghatás kíséretében!

Avagy

Csukojjál mán e!

Tessék csuklani!

Amúgy az alap logika szerint csukolj lenne szerintem is, de azt sosem használjuk, és nyilván oka van. De nem vagyok nagy nyelvtanszakértő.

"Persze senkit nem lehet felszólítani a csuklásra, de izzadásra sem lehet, mégis van "izzadj" szó, ami nem hangzik furcsán."

Hibás gondolatmenet.

Izzadásra fel lehet szólítani, igaz, csak közvetett módon. vagyis a felszólítás arra vonatkozik, hogy az alany végezzen olyan tevékenységet (jellemzően fokozott fizikai aktivitást), aminek hatására izzadni fog.

De a csuklásra még ilyen közvetett módon sem lehet felszólítani, ezért nem is használjuk a felszólító módot.

De a lényeg:

[link]

Kicsit off, de ugyanez vonatkozik a "siklik" igére is.

A "sikolj" rendkívül furcsának tűnik, nem?

Furcsa, mert szokatlanul torlódnak benne a mássalhangzók (Csuklj!), nem úgy, mint az "izzadj"-ban. De ettől még használható és nyilván mindenki megérti azt az o-val kiegészített alakot, hogy "csukolj", hibásnak tehát nem mondható.

Másik jelentésben haszálva: amikor tolat a csuklós busz, vigyázni kell, hogy nehogy középen becsukoljon, vagy becsuklódjon. Ez utóbbi nekem nem hangzana furcsán akkor sem, ha embernek mondják, hogy "Csuklódj kevesebbet!"

#6 vagyok:

Ugyanígy a "sikolj" helyett is mondanám, hogy "siklódj".

De ne csak felszólításban gondolkodjatok! Ugyanis kötőmódban is ugyanez az igelak jelenik meg, az pedig jóval gyakoribb, mint a szemtől szembeni felszólítás, lásd az előbbi csuklós buszos példa.

Vagy más példa:

"Azért ment fel, hogy onnan lesiklódjon."

"Bekrémezte az arcát, hogy ne hámlódjon."

Sajátos megoldás:

"Most azzonnal elkezdesz csuklani vagy kinyírlak!"

"Csuklassz vagy halsz!"

Csukoljon.

Két idézet egy nyelvművelő cikkből:

„A -lik/-zik végű igék egy részénél semmiféle gondot nem okoz a felszólító módú alak megalkotása, használata: omlik-omoljon, oszlik-oszoljon, romlik-romoljon, bomlik-bomoljon, lélegzik-lélegezzen, hajlik-hajoljon, botlik-botoljon, ömlik-ömöljön, párzik-pározzon, virágzik-virágozzon, hangzik-hangozzon, áramlik-áramoljon, habzik-habozzon. Sőt, hasonlóan működik az ugrik ige is: ugorjon.”

„Meglepő, milyen sokan állítják magabiztosan, hogy ezeknek az igéknek nem létezik felszólító módú alakjuk. Sőt, vannak, akik ezt hajmeresztő módon megpróbálják megideologizálni: azért nincs, mert ezeket az igéket nem is lenne értelme felszólító módban használni, hiszen nem tudjuk arra kérni a másik embert, hogy kezdjen el csuklani, nem mondhatjuk a vonatnak, hogy térjen le a sínről, és nem tudjuk megkérni a társunkat, hogy legyen kedvére való az étel. Pedig a felszólító módú igéket nemcsak felszólító mondatban, hanem a kötőmódú tagmondatokban is használjuk.

Természetesen létezik és helyes a csuklik, siklik, ízlik ige felszólító módú alakja: csukoljon, sikoljon, ízeljen. »Adok egy kis vizet a babának, hogy ne csukoljon«; »Muszáj volt behúzni a vészféket, hogy ki ne sikoljon a vonat«; »Jó sok zöldséget tettem a levesbe, hogy ízeljen« – ezekben a példamondatban a legkritikusabbak sem találhatnak kivetnivalót.”

Itt pedig Grétsy László nyelvészprofesszor magyarázata:

https://www.youtube.com/watch?v=BSIEaxmscCo