Egy külföldinek mennyire nehéz a magyar nyelv?

Erösen függ attól, hogy MILYEN külföldiröl van szó - mert az anyanyelve is sokat számít, de még több attól, hogy az illetönek milyen a nyelvérzéke, hallása és hogyan és kitöl tanul magyarul, meg mennyire motivált.

Sokan vannak, akik tökéltesen megtanulják, akcentus nélkül és vannak, akiknek már pár szó is túl nehéz.

Számít az anyanyelv, ugyanis a magyarban vannak olyan hangok, ami az illető nyelvében nincs. (Gondolj Pákó -aki már régóta él közöttünk- beszédére.)

.

A kérdésre: egyéne válogatja ugyanúgy, ahogy vannak a magyar anyanyelvűek között is, akik gyorsan és jól sajátítják el az idegennyelvet - és vannak, akik nehezen, sőt egyáltalán nem képesek megbírkózni a feladattal.

- a tegeződés/ magázodás

-nyelvtani/ szokásbeli különbözetek.

Egy nyelvhez se elég a szókincs készlet.Vagy akár a nyelvtan.A táj és a helyi kiejtés,szokások ismerete.

Sokan nem képessek erre

Egy török vagy finn még mindig könnyebben tanulja a magyart, mint egy francia anyanyelvű ember.

Ugyanis a finn és a török nyelv ragozó, sőt még magánhangzó-harmónia is van.

Szempontfüggő is. Van, akinek a tőle idegen nyelv nyelvtana nehéz, de könnyen ejti. Másnak épp fordítva. Van, aki az idiómákkal küszködik, annyira idegenszerűek számára az adott idegen nyelv esetén. És így tovább.

A japánnak, koreainak nem annyira nehéz a magyar nyelvtan, legalább 50% az átfedés. A magyar kiejtés viszont nekik azért nehéz számukra, mert a japán hangzókészlete részhalmaza a magyarénak, tehát mi magyarok míg könnyen ejtjük a japán szavakat, addig ők nehezen a magyart. De pl olasz-japán oda-vissza könnyen ejti egymás szavait.

A koreaiak számára meg minden más nyelv kemény dió, főleg mert nekik zöngés-zöngétlen egyre megy. Egyébként D-Koreában elég jó eredményeket mutat fel az idegen nyelv oktatás, míg Japán meglehetősen elmaradott e téren.

Tehát a motiváltság, a körülmények is függenek ettől. (Pl a japánok zöme nincs igazán rászorulva még az angol tanulásra sem, hacsak nem olvasni, abban nem rosszak, de élő angol kommunikációban hátul kullognak nemzetközileg.)

Na meg a magyar kapcsán lényeges tényező, hogy meglehetősen sajátos nyelv. De az ujgur, török valóban sokban hasonlít, a kutatók szerint.

(Csak egy kiragadott eset, amin nagyon meglepődtem: egy született holland srác kérte, hogy tanítsak neki magyar szavakat. Azonnal tökéletesen ejtette. Ez kivételes, talán "vájt fülű"... Nem tudom igazán, mi az oka az ő esetében... Teljesen más akcentusú, és hangzókészletű a holland nyelv. Kétszer kérdeztem vissza, hogy te született magyar vagy netán, és csak viccből tetteted, hogy nem tudsz magyarul? De ő halál komolyan állította, hogy eddig egy kukkot se tudott... Ö, Ü, hanglejtés, minden, amit 10 percig visszahallottam tőle, tökéletes magyar kiejtésű volt! Igaz, csak néhány szóig, mondatig jutottunk, aztán közbejött valami, és el kellett búcsúzni egymástól. Igazán érdekelt volna, mennyire gyorsan haladna a magyar tanulásban, ha "tanítom", és főleg az akcentus a továbbiakban is... Most már mindegy. Szóval kivételes élmény volt.)