"eto" és "ano" ezeket a aszavakat szoktam hallani a feliratos animékben néha. Mi a jelnetésük?

Google fordítózd.

Ano (あの) : hogy

Pl.

ええと、私は当惑しました。

Ē to, watashi wa tōwaku shimashita.

Ühm, zavarba jöttem.

A google fordító néha irányadó lehet bár, de ne alapozz rá.

Először is a félreértések elkerülésére felhívom figyelmed, hogy tele van a japán nyelv azonos alakú szavakkal. Én most az általad emlegetett kontextusra térek ki.

Ano: szó szerint "az amott levő", magyarítva "ami azt illeti", de magyar szövegkörnyezetbe ágyazva kb az "izé, nos" töltelékszavaknak felel meg abban a japán kontextusban, amit említettél (zavarba jön a szereplő, elmélázik, gondolkodik, mit válaszoljon, stb).

(Az ano kapcsán a nyelvtani eredet: "kosoado", tehát

ko-so-a-do mutató névmások, az ANO a "no" végű mutatónévmások sorába illik: kono, sono, ano, dono - sorra ezt jelentik MELLÉKNÉVként: ez a (valami), az a (vmi), amaz a (vmi), a "dono" pedig a "melyik?" kérdőszót jelenti. Azonban a kérdésedre a megfelelő válasz: a hezitálás egyik töltelékszava. Itt zárójelben a nyelvtani eredetre utaltam, habár az szó szerint kicsit tehát mást jelent.)

Eto (eeto, etto) : az animékben, amely kontextusra utalsz, hasonlóan töltelékszó, mint az ano. Viszont ennek eredetét nem ismerem, bár sejtésem szerint az "e!" indulatszó a meglepetésre, plusz a "to" mint "és" jelentésű szavak lehet talán az eredte, ennél fogva talán a magyar "és hát" töltelék-szókapcsolatnak felel meg.

* Elnézést, pontosítom előző soraim: mondatrészként JELZŐK a kono, sono, ano, dono. (Szófaj szerint meg mutatónévmások, ha a magyar nyelvtanból keresünk analógiát.)

Tehát míg a magyar nyelvtanban nincs szétválasztva a kétfajta "ez,az,amaz", addig a japán nyelvben viszont igen:

jelzőként kono, sono, ano;

alanyként viszont "ez, az, amaz" = kore, sore, are.

(Dore: pl "Mi ez?" kérdésben használatos, míg a "Dono" = "Melyik?")