Ha a Biblia írásait nem találják meg, mert mondjuk megsemmisül, akkor ma nem létezne keresztény egyház?

A Bibliának sokkal több hiteles fennmaradt kéziratos másolata van, mint pl az Iliásznak: több, mint 2000, és mind gyakorlatilag egyforma. Az Iliász áll a második helyen 643 másolattal.

Caesarnak a gall háborúkról írt művéből csak 10 kéziratos másolat van, annak a hitelességét miért nem kérdőjelezed meg?

Javaslom a témában Josh McDowell: Több, mint ács című könyvét, megválaszolhatja a feltett kérdésedet.

A Biblia (mind az ószövetség, mind az újszövetség) kanonizáció (válogatás) után állt össze.

A Tóra (azaz Mózes 5 könyve) i.e. IV. században lett kanonizálva, a teljes ószövetség i.e. II. század körül.

Az újszövetség pedig i.sz. III. században.

Vannak iratok, amik nem kerültek be a kánonba (kiválogatott művek, amik bekerültek a Bibliába), ezek az apokrif (elrejett) iratok.

Tehát vannak iratok, amik nem kerültek be, vannak vitatott iratok, és vannak, amik meg benne vannak. Milliónyi irat maradt fent különböző emberektől. Többségükben nagyon hasonló dolgok állnak, részben ezért nem kerültek be, minek is benne lennie százszor.

Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak olyanok is, amik nem egyeztek, ezért nem kerültek be.

A Biblia tehát különböző emberek írásaiból áll. Valószínüleg ha az ő írásuk megsemmisül is marad ezer, amiből "ki lehetne hozni" egy Bibliát.

ha megsemmisült volna a Biblia akkor biztos kitaláltak volna helyette valami mást.

szerintem nem írtak bele mindent és ki is vettek belőle részeket,mert a keresztény egyháznak nem minden volt szimpatikus,előnyös.és szerintem pl.Jézust is eléggé félreértették,már az akkori emberek akik feljegyzéseket írtak róla(egyáltalán találkoztak vele életükben,vagy csak valakitől hallottak róla valamit? nem mindegy...)

Jézus elég filozofikus dolgokról beszélt,nem pedig a legújabb kovászos kenyér receptjéről...elég ha csak egy ember féreértelmezi aki hallja,az ötödik emberhez már biztos egészen más értelmezésben fog eljutni.és mindezt beleírják egy könyvbe mint megcáfolhatatlan igazságot,és még világvallást is alapítanak köré.

A tisztesseg kedveert:

1. nem vagyok vallasos

2. Olvastam mindharom szentirast (zsido, kereszteny, muzulman) es sok nem kanonikus iratot is. Tkp azt kerestem, hogy a torteneteken kivuk mi a kulonbseg kozottuk.

3. A hozzaszolasom off-olas, de mindig meglepodom, amikor az iszlamrol, mint valami "teljes erteku" onallo vallasrol beszelnek.

A kovetkezo -szemelyes, senki mas szamara nem kotelezo - megallapitasra jutottam:

1. Az erkolcsi eloirasok szempontjabol nincs kulonbseg a Tora es az Ujszovetseg, illetve a profeteak es az apostolok altal jonak itelt cselekedetek kozott.

2. Az Ujszovetseg lenyeges uj gondolata, hogy Jezus MINDEN ember megvaltoja. A zsido isten a zsido nep istene, egymassal vannak elfoglalva, es ha mas nepekrol van szo, akkor azok nyilvanvaloan nem Elokimban hisznek, es ez termeszetesnek is tartatik. A Tora csak a zsidokat hivja fel Isten imadasara, es csak szamukra tiltja mas istenekben valo hitet. Az Ujszovetseg istene azonban minden ember istene, fuggetlenul, hogy melyik nephez tartozik.

3. A Koranban csak azt az egy ujat talaltam, hogy neveket valtoztat: Allach, Mochamed. Gondolatilag azonban semmi ujat nem hoz, a Torabol es az Ujszovetsegbol van osszeollozva, es a tortenet kiforditva, pld Abraham, Jakob nem zsido, hanem muzulman.