Jézus vagy a gyereked fontosabb?

szp72: „Imádni azt jelenti, hogy legjobban szeretni.”

Szó sincs róla. Imádni azt jelenti, hogy valakit a legfelsőbb hatalomnak tekintünk, alárendeljük magunkat az akaratának és szolgáljuk őt. Az imádat csak Istent illeti meg.

A gyermekünket pedig szeretjük, mindennél jobban. Ez a dolgunk szülőként és nem is nagyon tudunk mást tenni, feltéve, hogy nagyjából egészséges a lelkünk. Ha valamiért mégsem így teszünk, azzal kárt okozunk a gyerekünknek, ez pedig biztosan nem lehet Isten akarata.

@ "Imádni azt jelenti, hogy valakit a legfelsőbb hatalomnak tekintünk, alárendeljük magunkat az akaratának és szolgáljuk őt."

Igen a muzulmán vallásban valóban azt jelenti. Az "iszlám" szó alávetést jelent. A sok isten vallásokban pedig csak egy kiemelt, emberek felett álló tiszteletet és hódolatot jelentett.

A zsidó és a keresztény vallásban már sokadjára írom, ezt jelenti:

"Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erőddel" Ez az első és legfontosabb parancs.

@ "A gyermekünket pedig szeretjük, mindennél jobban."

Minden természetes szeretetünk valójában önszeretet. A gyerekszeretetünk is egy ösztönös önszeretet. A híres anyai önfeláldozás abból ered, hogy érzelmileg nagyon súlyosan érinti, nem tudja elviselni a gyereke fájdalmát vagy halálát. Ez az ösztön vagy működik vagy nem, vagy csak többé-kevésbé.

@ "Ez a dolgunk szülőként és nem is nagyon tudunk mást tenni, feltéve, hogy nagyjából egészséges a lelkünk."

Nem is ritka az a panasz, hogy az anyák főleg kezdetben közömbösséget éreznek, noha tudják, hogy valójában nagy szeretet kéne érezniük, s ez lenne a normális.

@ "Ha valamiért mégsem így teszünk, azzal kárt okozunk a gyerekünknek, ez pedig biztosan nem lehet Isten akarata."

Ha ez az ösztön sérült, ami nem is olyan ritka, akkor szegény anyának nagyon kötelességtudónak kell lennie, hogy ellássa a feladatát, mert érzelmileg kevés segítséget kap. De van aki leszarja az egészet gyerekestül, mert számára csak az érzelmek léteznek.

Az Isten iránti szeretet azonban nem csak érzelem, hanem egy tudatos törekvés, egy teljes elméből és minden erőből való szeretet is. Ezt nem lehet überelni. Ha pedig minden akaratodat és erődet a gyerekedre koncentrálod, akkor bálványimádó vagy s a gyereked sem fog jól járni, ugyanis a gyereked nem tudja pótolni az esetleges szeretet hiányodat, mert erre csak Isten képes. A gyereknek arra van szüksége jobban szeresd, mint amennyire esetleg képes vagy, ezért van Isten az első helyen.

szp72: Érdemes lenne utánanézned az imádás szónak. Úgy emlékszem, te katolikus vagy, idézek neked a katolikus lexikonból:

„imádás (gör. proszkünészisz, 'leborulás', lat. adoratio, 'csókkal illetés'): 1. a →vallásosság erényének fő cselekedete, mely egyedül →Istent illeti. Az imádás által az értelmes teremtmény elismeri Isten abszolút fensőbbségét, egyedüliségét és az Ő szeretetében megalapozott teljes függését. Az imádás belső és külső tiszteletadásban fejeződik ki. - 2. a vallásos ember alapmagatartása, aki tudatában van az őt körülvevő és minden teremtmény alapját képező titoknak. A Szentírásban a héberben leginkább a 'meghajolni', 'mélyen meghajolni' ige utal az imádásra; a LXX-ban és az ÚSz-ben a gör. proszkünein, '(a földet megcsókolva) leborulni' felel meg neki. A profán szóhasználatban a kifejezés azt az üdvözlő mozdulatot jelölte, mellyel az alárendeltek a tekintélyes személyeket köszöntötték. Vallásos értelemben mind a héb., mind a gör. ige híven tükrözi a lényeget: az istenség előtt, mely mint →szent a természetfölötti rendhez tartozik, az ember összezsugorodik, kicsi lesz és leborul”

Az az evangéliumi rész, amit előszeretettel idézgetsz, így szól:

„Amikor a farizeusok értesültek róla, hogy a szadduceusokat is elhallgattatta, köréje gyűltek. Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel fordult hozzá: „Mester, melyik a főparancs a törvényben?” Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”

Az ugye megvan, hogy itt egy provokációról volt szó, a farizeusok arra voltak kíváncsiak, hogy megtagadja-e Jézus az ószövetségi törvényt. Nem tagadta meg, csak hozzárendelte az Isten szeretetéhez a felebarát szeretetét, és azt mondta, ezek összefüggnek és ezen a kettőn alapul minden.

Amit az anyai ösztönökről, meg az önszeretetről írsz, az teljes zagyvaság. Az anya számára a gyereknek kell lennie az elsőnek, mert csak így tud a gyerek érzelmileg fejlődni. Ha ez az anya-gyerek kapcsolat sérül, és az anya nem helyezi az első helyre a gyerekét, például azért, mert depressziós, alkoholista, lelkileg sérült, vallási fanatikus, vagy bármi más probléma miatt, akkor a gyerek nem tapasztalja meg azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van a fejlődéshez, és ennek az ő életében beláthatatlan következményei lehetnek.

@ "Érdemes lenne utánanézned az imádás szónak. Úgy emlékszem, te katolikus vagy, idézek neked a katolikus lexikonból:"

Az imádás, mint írtam is eredetileg valóban nem az istenségek szeretetét jelentette, hanem csak kiemelt tiszteletüket és hódolatukat. A zsidó és a keresztény vallásban viszont Isten imádása egyet jelent a szeretetével, vagyis a főparanccsal. Ugyanez a lexikon írja ugyanott csak egy kicsit lejjebb: "Az imádás az ember legelemibb erkölcsi kötelessége, melyet a főparancs ír elő." Tehát az Isten szeretet parancsa maga az imádás. Az imádni szót mindenki a szeretet szuperlativusaként használja. Ha valaki például imádja a csokoládét, az azt akarja mondani, hogy kimondhatatlanul szereti, ami persze szigorúan véve káromkodás és bálványimádás.

@ "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs."

Ugye érted a "legnagyobb" és az "első" szavak jelentését.

@ "Az ugye megvan, hogy itt egy provokációról volt szó, a farizeusok arra voltak kíváncsiak, hogy megtagadja-e Jézus az ószövetségi törvényt. Nem tagadta meg, csak hozzárendelte az Isten szeretetéhez a felebarát szeretetét, és azt mondta, ezek összefüggnek és ezen a kettőn alapul minden."

Az igaz, hogy összerendelte, de az első továbbra is első a második továbbra is második. Mind a kettő fontos és összefügg, de az első akkor is az első.

@ "Amit az anyai ösztönökről, meg az önszeretetről írsz, az teljes zagyvaság."

Lehet, hogy nem voltam egészen világos. Mindenesetre a apai vagy az anyai szeretet igazából önszeretet. Ha valami történik a gyerekeddel az neked magadnak fáj. Akiben valami oknál fogva nem jelentkezik ez a fájdalom vagy csak kisebb mértékben, azoknak sokkal nehezebb teljesíteni a szülői kötelességüket.

@ "Az anya számára a gyereknek kell lennie az elsőnek, mert csak így tud a gyerek érzelmileg fejlődni."

Elárulom neked, hogy a gyereket szikrát nem érdekli, hogy első vagy második helyen van azon a bizonyos listán, csak kapjon elegendő figyelmet és törődést. Ha meg több gyerek is van, akkor meg eleve nem lehet mindegyik kizárólagos első, hanem osztozkodnia kell, s nem szoktak belehalni. Sőt a gyereknek meg kell értenie, hogy nem minden helyzetben ő az első, s neki is meg kell tanulnia osztozkodni, alkalmazkodni, tekintettel lenni másokra. Azok a szülök akik tényleg valami kis istenként kezelik a gyereküket, azok valójában nem jó, hanem ostoba szülők.

szp72: Jézus ebben a kijelentésében nem tesz különbséget a szeretet minőségében vagy mennyiségében. Az Istent annyira kell szeretnünk, amennyire csak képesek vagyunk rá, és az embert is annyira kell szeretnünk, amennyire képesek vagyunk rá. Önmagában az Isten szeretete kevés, önmagában az ember szeretete is kevés, az üdvösség az Isten és ember szeretetének egységében van. Ha tudunk jobban szeretni, mint ahogy szeretünk, akár az Istent, akár az embert, akkor az a dolgunk, hogy jobban szeressünk. Ezért értelmetlen a „szeretet fontossági lista”, meg hasonló dolgok, hiszen a szeretetet nem lehet grammban vagy centiben mérni. Az nem úgy megy, hogy a gyerekemet 8-as erősséggel szeretem, az Istent meg 10-essel.

Az ember Isten iránti szeretete nem választható szét az ember másik ember iránti szeretetétől. Jézus azt mondta, ahogyan őt szereti az Atya, ő úgy szeret minket, és ahogyan ő szeret minket, mi úgy szeressük egymást. Ennek a szeretetnek pedig nincs határa. Tehát a két kijelentés, miszerint a gyerekemet mindennél jobban szeretem, és az Istent mindennél jobban szeretem, nem mond ellent egymásnak.

Amit a szülő – gyermek kapcsolatról írsz, azzal nem akarok foglalkozni, mert teljesen értelmetlennek tartom.

@ "Jézus ebben a kijelentésében nem tesz különbséget a szeretet minőségében vagy mennyiségében."

Nem tesz? Látod, hogy tesz. Nem ugyanazt követelményt mondja az Isten és az ember szeretet kapcsán.

@ "Az Istent annyira kell szeretnünk, amennyire csak képesek vagyunk rá,"

Nem, ennél bizony többről van szó. Az Isten legyen számodra az első és a legfontosabb. Az a szeretet nem elég, amid most van, hanem folyamatosan gyarapodnod kell benne, ő kell legyen az életed középpontjában, s minden képességeddel ezen kell lenned.

@ "és az embert is annyira kell szeretnünk, amennyire képesek vagyunk rá."

Igen, ez nagyjából megfelel a "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" kritériumnak. Aki a saját gyermekét szereti, az is önmagát szereti. Viszont nehezebb így szeretni azt, akit nem kapcsolnak ennyire hozzánk az ösztönök.

@ "Isten szeretete kevés, önmagában az ember szeretete is kevés, az üdvösség az Isten és ember szeretetének egységében van."

Az Isten és az ember szeretet természetesen összefügg. Ha viszont tényleg a szeretet a legfontosabb, akkor a szeretet forrása mindenképpen elsődlegesebb, mint a közvetítő csatornák. Őszintén csodálkozom, hogy ezt nem érted. Akkor tudod jobban szeretni embertársaidat, ha jobban szereted Istent a szeretet forrást. Hogy adhatsz többet, ha nem kapsz többet?

@ "Ezért értelmetlen a „szeretet fontossági lista”, meg hasonló dolgok, hiszen a szeretetet nem lehet grammban vagy centiben mérni."

Nem lehet, de sokan ilyesmibe gondolkodnak valószínűleg veled együtt. Ha mondjuk egy anya percben számítva többet foglalkozik a gyerekével, mint az imádsággal, akkor tessék neki úgymond a gyerek az első. Én ezt sose képzeltem ilyen primitíven. Isten elsődlegessége annyit jelent, hogy mindent az ő akarata szerint cselekszünk a szülői kötelességeket is beleértve.

@ "Jézus azt mondta, ahogyan őt szereti az Atya, ő úgy szeret minket, és ahogyan ő szeret minket, mi úgy szeressük egymást."

Látod, amit Jézus kap azt adja tovább. Ki van a sor elején? Az Isten, akinek a szeretete Jézuson keresztül jut el hozzánk. Egyébként az Isten szeretetét az ember sose képes elérni még az örökkévalóságban sem, hanem csak egyre jobban megközelíteni. Megistenülünk, de Isten azért nem leszünk. Tehát amikor Jézus azt mondja, hogy úgy, mint én azt nem abszolút hanem törekvési értelemben gondolta. Isten mindig nagyobb lesz.

@ "Tehát a két kijelentés, miszerint a gyerekemet mindennél jobban szeretem, és az Istent mindennél jobban szeretem, nem mond ellent egymásnak."

Persze eleinte nem ezt állítottad, hanem Istent hátrébb soroltad, de még ez is hülyeség. Nem tehetsz egyenlőséget Isten és a gyereked között. Isten az első, mert ő az Isten, aki az első, s nincs más első.