Ha hitetlen vagyok, elmehetek lelkésznek?

Alapvetően nagyon szeretem a Bibliát és érdekesnek ítélem nagyon sok történetét. Többször is olvastam, könnyen elragad. Ugyanakkor inkább úgy élvezem mint gyerek a mesét, nem pedig mint tanítást.

Úgy látom azonban, hogy a mai egyház nagyon gyűlöletorientált, és nem az elfogadás, egymás feltétel nélküli szeretete és tisztelete a célja, hanem a különbségek megtalálása és kifigurázása.

Egyébként vallásos iskolába nevelkedtem, ahol volt 1-2 jó tanárom, akiknek élveztem hallgatni a áhítatát, és akik kvázi tanításokat mutattak be érdekesen, érthetően, gyerekfülre, nem pedig nyers szöveget. De szinte mindegyikbe meg volt az előítélet, a berögzült gondolkodás, és az ítélkezés.

(példa)

Furcsának látom, hogy egyes papok és lelkészek még mindig vakon elítélik a homoszexualitást, míg egy-egy volt osztálytársam, mesélt olyanról, hogy az ő lelkésze, papja mert kiállni értük.

Ilyen és hasonló esetekről hallottam, ahol nem egy berögzült eszmét vízhangoztak a (főleg fiatalabb) vallási vezetők, és úgy gondolom magam is jó lehetnék.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak arról beszélnék a népnek, hogy milyen konzervatívak a kollégáim, hanem ténylegesen rámennék Jézus tanításaira, elveire, és a szeretetet és kritikus gondolkodást adnám át. A történeteket ugyanúgy elmesélném és kivesézném mint ahogy a templomban szokás, csak épp próbálnék modern módon hozzáállni a tanításokhoz.

Azonban nyilván van itt egy kis bökkenő. Egyrészt én nő vagyok, így minimum át kéne keresztelkedjek, hisz a katolikus egyház nem fogadná el ha pap(nő)i hivatásra akarnék állni, másfelől nem igazán hiszek semmiben.

Ettől függetlenül nyilván én is tudok mesélni a Bibliáról és Jézus tanításairól.

Én találkoztam olyan vezetővel, akinek élveztem az előadását, hiába vagyok hitetlen. Ugyanakkor szeretnék pont ateistákról is nyilatkozni, mert sokszor éreztem náluk az indokolatlan elszigetelődést. És néhánnyal volt szerencsém beszélni, és úgy hiszem, hogy meg lehet fogni érdekes előadásmóddal őket is. Itt pedig nem a megváltásról, hitre térítésről van szó, hanem arról, hogy megértsék azt a pacifista, társadalomtisztelő, nobilis, humánus (de még nem hippi kategóriájú) életelvet, amivel szerintem jobbá lehetne tenni a világot.

Ti mit gondoltok? Hitetlen tudna lenni jó lelkész?