Keresztényként te hogyan viselkednél ilyen emberrel?

Keresztény vagyok és a kérdésemre keresztényektől várnék választ. Keresztényként hogyan viselkednétek egy nárcisztikus emberrel, aki sokszor okozott nektek fájdalmat, akár közvetlenül, akár közvetetten?

Például valakin keresztül megismertétek és úgy, vagy közvetlen ismerősként, haverként.

Az olyan emberekre gondolok, akik önteltek, szeretik, ha dicsérik őket, másokat viszont alig dicsérnek, vagy csak ha érdekük kívánja, nem figyelnek mások érzéseire, úgy érzik, nekik mindent szabad, soha nem kérnek bocsánatot, még akkor se ha tudják, hogy lenne miért, megharagszanak a teljesen jogos kritikákra is, kihasználnak embereket és persze sokan rajonganak értük, pedig nem is érdemlik meg.

Ti keresztényként ti elmondanátok neki, hogy milyen bunkó és amúgy nem is olyan zseni, mint azt hiszi magáról (persze illedelmesen), vagy nem próbálnátok meg felvilágosítani sem őt, sem mást, hadd legyen olyan, amilyen és hadd rajongjanak érte?

Szerintetek melyik a helyesebb?