Isten szerencsejátékos? Einstein tévedett? Mi ennek a fizikai magyarázata?

"Úgy olvastam, hogy jinsten tévedett, de miben?"

Ezt már nem merték a kijelentés után leírni? :D

Nagyon jó kérdés! :D

Ebből a nagyon klassz dokumentumfilmből sokat megtudsz a témáról, a téged érdeklő rész 17:50-től 25:20-ig tart:

https://www.youtube.com/watch?v=S5doFBD3eDw

De azért konyhanyelven is írok róla pár szót: Amiről itt szó van, az az elektron. Az elektronnak van egy "spin" nevű tulajdonsága, amely egy tárgy mágnesességéhez járul hozzá. De most nem a mágnesesség érdekes, hanem hogy ez a spin akármilyen "értéket" felvehet. ÁMDE amikor a műszerek sokszor "megmérik" ugyanannak az elektronnak a spinjét, az mindig más értéket vesz fel. Ebből az következik, hogy maga a mérés az, amely megváltozásra készteti az elektron spinjét.

És Einstein ezt nem tudta elfogadni. Azt, hogy a részecskék világában nincs bizonyosság. Hogy a spin mindaddig meghatározatlanul létezik, amíg azt meg nem mérjük. Erre mondta azt, hogy "Isten nem vet kockát", azaz nem egy emberi mérőműszerre bízza azt, hogy értéket adjon a spinnek. És erre felelt Niels Bohr úgy, hogy "Ne mondja meg Istennek, hogy mit tegyen!".

Mára tudjuk, hogy valóban Einstein volt az, aki tévedett. Továbbá, ezt a felfedezést néhány éve hasznosítottuk is: Elkészültek az első kvantumszámítógépek, amiket műagyaknak is neveznek. Ezek kihasználják, hogy a spin egyszerre több értéket vesz fel, magyarán egyszerre szolgálhat több célra. Így a műagyak akkora sebességgel képesek feldolgozni az információt, amekkorát az emberi agy meg sem közelíthet.

Talán válasszuk szét a kérdést:

- a kvantumvilág másféle szabályok szerint működik, mint a makroszkopikus világ. Aki nem foglalkozott komolyabb szinten ezzel, annak ezt nagyon nehéz megértenie.

- Isten létezése nem téma a tudományban. Azt nem itt kell felvetni.

Lényeges pont: Einstein ezzel a mondattal a világ determinisztikusságába vetett hitének adott hangot a sztochasztikus kvantumfizikai személélettel szemben, nem pedig istenhitét igazolta.

Érdekes, hogy az az ember, aki a rel. elméletet ki tudta találni, dolgozni és ezzel a dolgok abszolútságába vetett régi nézetet törölte el a viszonylagossággal, sokak talpa alól kihúzva a stabil világképet, maga nem tudta elfogadni, hogy a valóság sem egyértelmű, kötött, hanem körülményektől, megfigyeléstől függően lehet más, sőt többféle is egyszerre, már neki is sok volt.