Szerintetek ez nem ellentmondasos az Ádám és Éva sztoriban?A Biblia világosan írja hogy a fa amelyről ettek a jó és rossz tudásának fája és csak ezután vált nyilvánvalóvá számukra hogy amit tettek az rossz volt.

Amíg egy valóságos kertet képzelünk el két fával a közepén, nem is lehet a kérdést egyszerűen és jól megválaszolni. Ugyanis az az abszurd helyzet állna elő, hogy az emberpár evett egy igazi gyümölcsből, ami generációkon át beszennyezte még az utódaikat is (az eredendő bűnnel).

Ugyanakkor Jézus azt mondta: "nem az szennyezi be az embert, ami bemegy a száján, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert."

Hogyan okozhatta akkor egy gyümölcs elfogyasztása az ember bűnbeesését? Nyilvánvaló szerintem, hogy nem valódi gyümölcsből ettek, hanem a gyümölcs egy jelkép. Akkor pedig a Jó és Rossz Tudás Fája sem lehetett szó szerinti fa, hiszen igazi fán nem jelképek teremnek.

A bibliai történet Isten teremtéseszményét írja le, amelynek középpontjában az emberpár állt, akiket két fához hasonlít. Az effajta szimbolizmus nem hiányzik Jézus beszédéből sem. (Én vagyok a szőlőt, ti pedig a szőlővesszők.)

Eszerint az Élet Fája Ádám jelképe volt, a Jó és Rossz Tudás Fája pedig Éváé. A gyümölcs tehát Évához kapcsolódik.

Az ember nem kockáztatja az életét egy gyümölcsért. Ha ezt gondoljuk, a történet elég bizarr. A szeretetért annál inkább.

Ádám és Éva a bűnbeesés után kötényeket készítettek, hogy eltakarják testük alsó részét, ahol a nemi szervük található. Tehát nem a kezüket takarták el, amely vehetett a gyümölcsből, hanem a szégyen tényleges tárgya a parázna cselekedetük volt. Várniuk kellett volna, amíg Isten feloldja a tilalmat és megáldja az arra érett ember házasságát. A Bibliában más helyen az éves a szexuális kapcsolat szinonímájaként fordul elő.

Amiket fent leírtam, más megvilágításba helyezi az egész kérdést - amennyiben ugyanígy látja valaki.

Mit jelent "a jó és rossz tudás fája"?

Minden élőlény, éppen mert élőlény a maga szintjén különbséget tud tenni jó és rossz között, míg az élettelen dolgok a teljes közömbösség világát alkotják. Például egy csecsemő is különbséget tud tenni a kellemes és a kellemetlen között, de persze kétségtelen, hogy az értelmes felnőtt emberek jobban átlátják, hogy mi a jó és mi a rossz, vagyis a csecsemőknél jóval nagyobb a "jó és rossz tudásuk".

A "jó és a rossz tudás" egy bibliai kifejezés és egyszerűen "nagyobb tudást" jelent, egy magasabb szintű ismeretet, amivel jobban el lehet igazodni a jó és a rossz dolgok világában:

"S kisgyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy zsákmányul esnek, meg fiaitok, akik még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, eljutnak oda. Igen, nekik adom, ők fogják birtokba venni." (5Móz 1,39)

Látható, hogy a "jó és rossz tudás" a gyerekekhez viszonyítva a felnőtteké.

"De Barzilláj ezt válaszolta a királynak: Hány évem van még hátra, hogy a királlyal menjek Jeruzsálembe? Most nyolcvanesztendős vagyok. Meg tudom még különböztetni: mi a jó és mi a rossz?" (2Sám 19,35)

A 80 esztendős vénemberek jó és rossz tudása már nem olyan, mint a fiataloké.

"Adj tehát szolgádnak értelmes szívet, hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?" (1Kir 3,9)

Egy királynak nem árt ha nagyobb tudása van a jóról és a rosszról.

Ádám és Éva a bibliai történetben természetesen nem volt tudatlan, pontosan tudták, hogy mi Isten parancsa a számukra, s pontosan tudták, hogy amikor ezt megszegik, akkor vétkeznek. A kísértő kígyó hitette el velük, hogy a tudásuk akkora lesz, mint az Istené, pontosabban mint az isteni lényeké, azaz az angyaloké, amely a vakság és a látás hatalmas különbségéhez fogható:

"Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." (1Móz 3,4-5)

Persze ez hazugság volt, a tudásuk egyáltalán nem lett olyan. A tudásuk persze annyiban nagyobb lett, hogy megismerték a bűn következményeit, vagyis a kisebb-nagyobb szenvedéseket. De hát ugye nem ez volt az áhított isteni tudás.

Isten szavai azonban kicsit félreérthetők:

"Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!" (1Móz 3,22)

Ezeket a szavakat ugyanis ironikusan kell érteni: Ajjaj kedves angyalaim, óriási bajban vagyunk, az ember borzasztó nagy tudása már a mienkkel vetekszik, s ha nem vigyázunk, a végén még ő fog uralkodni felettünk. Ha már a tudásunkat megszerezte legalább az örök életét vegyük el addig, amíg nem késő.

Az ironikus szavak persze a valóságban ezt jelentik: Ez a szerencsétlen tényleg azt hitte, hogy hatalmas tudást zárok el előle, most kénytelen vagyok elvenni az örök életét, ahogy azt előre megígértem.

"Minden élőlény, éppen mert élőlény a maga szintjén különbséget tud tenni jó és rossz között"

Igen, pont ez a gond a hívőkkel.

A Biblia egészen világosan leírta, hogy Ádám és Éva erre TELJES MÉRTÉKBEN képtelen volt.

Ezt fölösleges tovább ragozni.

Azt kellene tisztázni, mi is volt a Jó és Rossz Tudásának Fája, mert azon termett a gyümölcs. Erről nemigen beszél a Biblia. De ott állt mellette az Élet Fája, amelyről kiderül, hogy egy szimbólum, mégpedig a teremtés célját beteljesítő emberé. Ádám tehát az Élet Fájává szeretett volna lenni, erre vágyott legjobban. Vagyis az Élet Fája a tökéletes Ádám jelképe.

Ezek után a többi egyszerűen kikövetkeztethető. Ádám mellet ott volt Éva is és az ő jelképe kellett legyen a Jó és a Rossz Tudásának Fája.

A gyümölcs tehát Évához köthető. A fa a gyümölcs által szaporodik, az ember a szexuális kapcsolat által. Éva szerelme jó és rossz is lehetett aszerint, hogy Isten áldása van-e rajta. A parancsolat arra vonatkozott, hogy ne "ismerjék meg egymást", ami a szexualitás tilalmát jelentette a tökéletesség eléréséig. Az "evés" más bibliai helyen a nemi kapcsolat jelképe.

Az emberpár tehát nem hitt Isten parancsolatában, Ádám sohasem vált az Élet Fájává, Éva pedig a Jó Tudásának Fájává.

Adámék tudták, hogy rossz az idő előtti szex, de mégis az Arkangyal hatására ettek a gyümölcsből.

Ezzel a fával temérdek tudatlanságból fakadó hazugság kering!

A legtöbb eszementség alapja,hogy hallomások alapján ítélkeznek Isten döntése fölött és lusták elolvasni azt a néhány sort,ami a "jó és gonosz tudása fájáról szól.

Sokan-leegyszerűsítve-"tudás fájának" nevezik a" Jó és gonosz tudása " fáját. Tessék értelmesen olvasni!

A másik,ami az előbbiből indul ki,hogy szegény emberpár olyan tudatlan volt a bűneset előtt,mint egy görögdinnye.

Ezzel szemben,az emberpár-megfigyelve a világ élőlényeit-,neveket adtak,azok tulajdonságai alapján és Isten,csendes alkonyatokkor bepillantást adott azok életrendjéről.

Egy tévedés a kérdés felvetésében,hogy nem tudták,mi rossz a fa gyümölcséből enni.

Ezzel szemben Isten világosan megmondta nekik,hogy az életveszélyesen tilos,de a szabad akarat törvénye nem akadályozhatta meg őket az Isten szava-tiltása-elleni lázadásban.

Javaslatom:

Mielőtt kérdezel,gondosan olvasd el a Bibliát s ezzel elkerülheted,hogy ostobának tartsanak!

"Tudta, hogy el fog bukni az ember, mégis szabad akaratot adott neki."

Ezt a hozzáállását jobb, ha nem kommentálom.

"Isten gondolatai nem a mi gondolataink..." 😝

Nemrég írtam le, de válaszom ide sokkal jobban megfelel:

JÓ és ROSSZ relatív fogalmak! Félredobva a "kőtáblákat", az észt osztó karakterhalmazokat és erkölcsi berögződéseket, két (esetleg több) fél között kialakuló ÉRDEKVISZONY.

A világon CSAK A "TEREMTŐ" LÁTHATJA ELŐRE tettének következményeit, így FELELŐSSÉGE megkerülhetetlen.