Mit tett Khám Noé fia apjával, hogy szörnyen megharagudott rá?

Talán azért haragudott meg, mert Khám "hírűl adta kint levő két testvérének", hogy apja részegen és meztelenül fetreng. Magyarán szégyenbe akarta hozni őt testvérei előtt.

De nem tudom, nem vagyok szakértő, csak a józan paraszti ész mondatja ezt velem :)

"Kám, és úgy tűnik, hogy fia, Kánaán is, megszegték az ötödik parancsolatot, amikor megbecstelenítették Noét (1Móz. 9:20-27). A Soncíno megjegyzései rámutatnak, hogy némi véleménykülönbségek vannak azzal kapcsolatban, hogy itt Kám vagy Kánaán volt a bűn elkövetője, s aközött is, hogy mi volt maga az elkövetetett bűn. Egyes tradíciók szerint a bűn vagy Noé kasztrálása (az utódok közötti örökségek igazságtalannak vélt elosztása miatti bosszúból), vagy pedig egy perverz szexuális aktus volt (Soncino: Rashi, Sforno)."

Forrás: [link]

Abban az időben valószínűleg sokkal érzékenyebben érintette az embereket az ha valaki meglátta őket pucéran. Az hogy a bárkán (ami egyébként egy rendkívül nagy hajó volt) együtt voltak nem feltétlen jelentette azt hogy meztelenül szaladgáltak egymás előtt.

Persze az átok így is elég súlyosnak tűnik.

Ez egy nagyon érdekes kérdés, de egy pár dolgot még hozzá tudok tenni azon kívül, amit eddig elmondtak (különösen az 1. válaszoló).

- Az, hogy Noé berúgott, valóban nem Khám hibája volt, de nem is Noéé. A Biblia alapján egyértelműen azt feltételezhetjük, hogy Noé önhibáján kívül került ilyen kiszolgáltatott állapotba.

Ugyanis azt a (tömör, de velős) megállapítást olvashatjuk róla:

"1Móz 6:9 Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé."

- Azokra a férfiakra, akiket igaznak és tökéletesnek nevez a Biblia, egyáltalán nem jellemző, hogy jól berúgnak és meztelenül fetrengenek a sátor közepén. Akkor hogy történhetett ez meg Noéval? Minden bizonnyal az volt az oka, hogy nem tudta, hogy a szőlőlé megerjedve bor lesz, és ilyen hatást vált ki!

Feltehetőleg ugyanis soha azelőtt nem látott senki részeg embert, mivel a Teremtés könyve szerint az özönvíz előtti világban a Földön egy, a mostaninál sokkal jobb klíma uralkodott, és sokkal kedvezőbbek voltak az életkörülmények. Másképp nem élhettek volna az emberek kilencszázakárhány évekig. Holott akkor még nem is ettek az emberek húst (ezt csak az özönvíz után engedte (sőt, parancsolta! - 1Móz.9:3.) meg Isten az embereknek, holott ma tudjuk, hogy bizonyos létfontosságú, ún. eszenciális aminosavak csakis állati eredetű táplálékból szerezhetőek be a szervezet számára.

De mit látunk az özönvíz után? Azt, hogy Isten sok más tekintetben is egváltoztatta a természet rendjét. Egyrészt megjelentek az évszakok (1Móz8:22), másrészt - mai szóval - az emberek "születéskor várható átlagos élettartama" rohamosan csökkent, már az özönvíz után mintegy 500 évvel élt, egyébként áldott életű Ábrahám is csak 175 évet ért meg. Az állatok félni kezdtek az emberektől (1Móz.9:2), illetve úgy néz ki, hogy a kontinensek és a magasabb hegyek is csak az özönvízkor illetve utána jelentek meg (104. Zsolt., 1Móz.10:25.).

Mindebből arra következtethetünk, hogy azok a fajta romlási, bomlási folyamatok, amelyek ma uralkodnak a Földön, az özönvíz előtt sokkal kevésbé voltak jellemzőek, sokkal lassabban romlott meg pl. az étel, és így könnyen juthatunk arra a feltételezésre, hogy nem erjedt meg a must. (Ehhez ugyanis gyors bomlási folyamatokra, nagyszámú élesztőgombára van szükség, amelyek a benne lévő cukrot alkohollá alakítják.) Viszont az özönvíz után a többi romlási folyamattal együtt ezek is megjelenhettek.

Persze ezt nem lehet bebizonyítani, így felhívnám a figyelmet, hogy elméleti síkon vagyunk, de folytassuk a gondolkodást. :)

Így tehát, ha a Biblia alapján feltesszük, hogy a fenti magyarázat helytálló, akkor ez azt jelenti, hogy Noé nem tudta, hogy a bortól majd ilyen állapotba fog kerülni.

- Mi volt akkor Khám bűne?

Úgy gondolom, hogy önmagában nem lehetett Noé meztelenségének meglátása, hiszen ez véletlenül is megtörténhet, ha bemész egy sátorba, és ott valaki épp meztelenül fetreng. Azonban miután meglátta Khám, mit tett? Nem segítette a kiszolgáltatott helyzetben lévő apját, hanem ehelyett tiszteletlenül kigúnyolta a testvérei előtt. (A "hírül ad" helyén az eredeti kifejezés a "nágad", aminek jelentéstartalmai: elmond, híresztel, közzé tesz, nyilvánosságra hoz, bejelent.) Akik erre mit tettek? Nem bementek megnézni, hogy ők is egy jót röhöghessenek, hanem alázatosan, tisztelettudóan segítséget nyújtottak neki.

Egy kis megjegyzés: a Biblia nem mondja, hogy Noé mérges volt (bár ki sem zárja), viszont amiket mondott ezután, az nem méregből kimondott átok volt, hanem prófécia. Tehát pl. "szolgák szolgája lesz atyjafiai közt"; "Isten ki fogja terjeszteni Jáfetet". Ez az ítélet nem Noétól jött, hanem Istentől, Noé csak mint próféta szerepel ebben a történetben.

Egyébként érdekes, hogy Khám nemcsak Kánaánnak, hanem Khúsnak is atyja volt. Khám nevének jelentése "meleg, forró", ami utódainak trópusi élőhelyére utal. Kánaán nevének jelentése lehet "alföld", vagy "megalázott", Khúsé pedig "fekete". A Biblia szerint Khús ("fekete") utódai népesítették be Afrikát, Kánaán utódai pedig az "ígéret földjét" és Mezopotámiát. Kánaán valóban átkozott lett, hiszen az ígéret földjéről Izráel által vesztek ki, Mezopotámiából pedig az ott berendezkedő későbbi nagy birodalmak által.

Szeretném felerősíteni, amit már valaki leírt-hogy Kánaán lett megátkozva- ebből két dolgot lehet következtetni.

Nem Khám csinálta a "fő" rosszat, különben ő lett volna megátkozva, nem a fia.

Ha Kánaán ártatlan, akkor miért ő kapja az átkot, ha az apja vétkezik. Miért nem Khám kapta, ha ő csinálta?

Következtetés, így logikus: nincs leírva mit, de Kánaán csinált valamit, ami összefügg Noé meztelenségével. Ebből sok teológus arra a következtetésre jutott, hogy Kánaán homoszexuális kapcsolatot kezdeményezett a gyakorlatilag öntudatlanul részeg Noéval, de nincs így konkrétan leírva a bibliában.

Szia!

Szerintem egyértelmű: ahelyett, hogy fiúi tiszteletet tanusított volna és betakarta volna apját, Hám jó alkalmat látott benne a nevetésre és gúnyosan elbeszélte a dolgot testvéreinek. Ez volt a bűne.

Az emberiség ősatyáiban - Sémben, Khámban és Jáfetben - már felismerhető volt utódaik jelleme. Noé Istentől ihletve megjövendölte az emberiség e három atyjától származó három nagy faj történelmét. Khám leszármazottait inkább a fiún, mint az atyán keresztül követve nyomon kijelentette: "Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt" (1Móz 9:25). Khám erkölcstelen dolgot művelt, ami azt tanúsította, hogy a gyermeki tisztelet már rég kihalt lelkéből és leleplezte kegyetlen és becstelen jellemét. Ezek a bűnös jellemvonások átöröklődtek Kánaánba és utódaiba, akik folytonos vétkezésükkel magukra vonták Isten ítéletét.

Másrészről Sém és Jáfet atyjuk iránt és így Isten törvényei iránti tisztelete is a boldogabb jövő ígéretét hordozta magában. E fiúkról így szólt Noé: "Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kánaán! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kánaán!" (1Móz 9:26-27). Sém családjából származott a választott nép, amellyel Isten szövetségre lépett, és tőle származott a megígért Megváltó. Sém Istene Jahve volt. Sémtől ivadékai között volt Ábrahám és Izrael népe. Rajtuk keresztül jött el Krisztus. "Boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene" (Zsolt 144:15).

Jáfet pedig "lakozék Sémnek sátraiban" (1Móz 9:27). Az evangélium áldásaiban Jáfet utódai különösképpen részesültek. Kánaán ivadékai a legromlottabb pogányságba süllyedtek. Bár a prófétikus átok rabszolgaságra ítélte őket, századokig nem sújtott le rájuk a végzet. Isten eltűrte istentelenségüket és romlottságukat, mígnem átlépték türelmének határát. Akkor elvesztették önállóságukat, így Sém és Jáfet leszármazottainak rabszolgáivá lettek.

Üdv. Péter

Szerintem is a segítségnyújtás elmulasztása, ill. a gúnyolódás volt a probléma. Ezt a változatot már az előző válaszadók megindokolták.

Viszont olvastam már a szexuális aktus lehetőségéről is, ami ugyan elég vadnak hangzik, de mégis elképzelhető egyesek szerint. Ha jól emlékszem, Marilyn Hickey: Szabadulás a generációs átokból c. könyvében tárgyalta ezt a témát.