Mit gondoltok Jehova Tanúiról?

Megérteni Jehova Tanúit

Bevezetés

Jehova Tanúi Magyarországon az egyik legnagyobb létszámú és legaktívabb vallási közösség. A keresztények gyakran találkoznak velük, de a beszélgetések rendszerint kevés eredménnyel járnak. Sajnos a legtöbben nem értik a Tanúk gondolkodásmódját, főleg azt nem, hogy miért ragaszkodnak a szervezetükhöz akkor is, ha annak tanítása ellentmond a józan eszüknek, a lelkiismeretüknek és a Biblia kijelentéseinek? Az alábbiakban ennek az első látásra nehezen érthető jelenségnek a hátterére szeretnénk rávilágítani. Bár a Tanúk ugyanolyan emberek, mint mások, mindent a szervezetüktől kapott szemüvegen keresztül látnak.

1. Azonosulnak a szervezettel

Jehova Tanúi szervezete önértkelése szerint ma az egyetlen egyház, ahol "megmentésben lehet részesülni", ezért a Tanúk azonosulnak "Jehova látható szervezetével". Személyes támadásként élik meg vezetőik hitelességének a megkérdőjelezését, meggyőződésük, hogy csak Jehova ellenségei vádolhatják a szervezetüket hamis próféciákkal vagy bibliahamisítással.

2. Elfogadták a szervezet tekintélyét és hogy nélkülözhetetlen

A szervezet a hívőket két osztályra osztja. Jehova állítólagos rendelésére a 144 000 fős, "szent szellemmel felkent" "kicsiny nyáj" mellett 1935 óta létezik a "más juhok"-nak nevezett csoport is (a mai 6 millió Tanúból alig 8-9000). A felkentekből álló vezetőség Jézus egyik példázatát (Mt 24:45) próféciaként értelmezi, önmagára vonatkoztatja ('hű és értelmes rabszolga osztály'), és azt állítja, hogy az ő feladata Isten népének 'idejében megadni az eledelt' (a Társulat kiadványait). E kiadványok az igazságot tartalmazzák, és ezek, illetve a felkentek nélkül senki sem értheti helyesen a Bibliát. Ezért nem mernek a Tanúk önállóan gondolkodni, ezért akarnak mindig mindennek utánanézni az Őrtorony-irodalomban. A szervezetet nélkülözhetetlennek érzik, mert elfogadták a szervezet tekintélyét és elhitték azt az állítását, hogy nélkülözhetetlen.

3. A Biblia pozitív hatásárt a szervezetnek hálásak

A Tanúk a Bibliát is olvassák, Isten bölcsessége pedig pozitív hatást gyakorol mindazok életére, akik parancsait és alapelveit követik (ehhez még hívőnek sem kell lenni). A Bibliának a Tanúk életvitelére és erkölcsére gyakorolt pozitív hatása tehát tagadhatatlan, de ez nem a szervezetet minősíti, hanem a Bibliát. A Tanúk tulajdonképpen Istennek hálásak, de úgy érzik, hogy hálájukat a szervezetnek való hűségben kell kifejezniük. Maguktól többnyire nem gondolnak bele abba a lehetőségbe, hogy amit valójában Istennek köszönhetnek, azt a szervezettől függetlenül is megkaphatnák Tőle, sok más hívőhöz hasonlóan.

4. A prédikálás és az összejövetelek lefoglalják őket

Sok Tanú csak félállásban dolgozik, hogy legyen elég ideje prédikálni. Saját statisztikájuk szerint az 1999 / 2000-es szolgálati évben 21 253 magyar Tanú összesen 3 432 485 órát töltött utcai prédikálással, kiadványok osztogatásával, újralátogatással és közös tanulmányozással (és 962 mbert kereszteltek meg). A szervezet ezenfelül elvárja, hogy a heti több összejövetelre is felkészüljenek. Ők mindezt áldozatos szolgálatként élik meg. Legfeljebb azt veszik észre egy idő múlva, hogy nincs elegendő idejük a családra, a továbbtanulásra vagy a Biblia önálló tanulmányozására.

5. A szervezet korlátozza őket az ismeretszerzésben

Az új tagok számára a szervezet múltja is ismeretlen, mivel a mai kiadványok a kételkedésre okot adó dolgokat megszépítik, vagy elhallgatják. A régi magyar Őrtorony-számokhoz nehéz hozzájutni, azok 1990-ig eleve csak válogatásokat közöltek. Angolul kevesen értenek, a bibliai nyelvek tanulása elvben nem tiltott, de idő- és erőpocsékolásnak tűnik, mivel a Társulat minden szükségeset megad (pl. Új világ fordítás). A szervezet az Internettől az általános veszélyekre (pl. pornográfia) hivatkozva tanácsolja el a Tanúkat, de valószínűleg a sok weboldal miatt is, amelyek révén a Tanúk olyan információkhoz jutnának, amelyeket a szervezet agyonhallgat. Mint minden tekintélyelvű szervezet, így Jehova Tanúi vezetői is félnek a tagok felsőoktatási önképzésétől, mert az pontosan azt az önálló, kritikai gondolkodásmódot fejleszti, amelynek itt nincs helye. Jehova Tanúi "teokratikus szervezete" ugyan nem tiltja a továbbtanulást, de több mint 120 éve a "közeli vég"-re hivatkozva arra buzdítja tagjait, hogy fontolják meg: valóban megéri-e ilyesmivel tölteni az idejüket a prédikálás helyett? Mivel a tagoknak az önálló gondolkodást is kerülniük kell, az átlagos Tanú számára igen nehéz megítélni a szervezet "új világosságait" (valóban ezt tanítja a Biblia?), és azokat az élethelyzeteket, amelyekbe a szervezet tilalmai miatt került (valóban ezt kéri Isten?).

6. A szervezet kontrollálja a gondolkodásukat

A többi "egyedül igaz és helyes vallás" vezetőihez hasonlóan a Vezető Testület is azt sugallja a tagoknak, hogy minden kívülről jövő tanítás, információ, szempont és összefüggés eleve csak téves és veszélyes lehet. A szervezet tanait viszont a folyóiratok és könyvecskék révén kötelező folyamatosan tanulmányozni és elsajátítani. A folyóiratok nemcsak vallási témákról szólnak, igyekeznek minden igényt kielégíteni – a szervezet irodalmán belül. A rendszeres utcai prédikálás nemcsak a terjesztést, hanem a tanok még mélyebb bevésését is elősegíti: amit már ezerszer elmondtunk másoknak, azt egy idő után képtelenek leszünk megkérdőjelezni. Nem csoda, hogy az Őrtorony-irodalom válik a tagok igazi lelki táplálékává – a Biblia helyett. A Társulat mindenkitől átveszi a bibliaértelmezés feladatát és felelősségét, így a tagság sosem tanulja meg a Bibliát saját maga értelmezni.

7. A szervezet kontrollálja a lelkiismeretüket

A szervezet iránti engedetlenség Jehova iránti engedetlenségnek minősül, ilyenkor a másképp gondolkodónak "baj van a szellemiségével". A tagok "Biblián iskolázott" lelkiismeretét valójában a szervezet elvárásai formálják, és a tagok egymás lelkiismereteként "vigyáznak egymásra." Ha például valamelyik tag a tilalom ellenére önkéntelenül is köszön vagy szóba áll egy elkülönülttel vagy "hitehagyottal", akkor a szemtanú testvérnek ezt kötelessége jelenteni a véneknek. Ha nincs ott más, a "jó Tanú" akkor is vagy magától megy utólag bevallani a tettét, vagy ha ezt nem is teszi, attól fél, hogy egy másik Tanú meglátja (nem Jehovától fél). Ez a rendszer sajnos sokban emlékeztet Orwell 1984 című regényének (Budapest, Európa, 1989) világára.

8. Érthető módon kerülik a fájdalmat

Az Őrtorony Társulat története egyúttal a be nem jött jövendölések sorozatának a története. Minden próféciákat közlő vallási vezető működésénél megfigyelhető, hogy amikor a jóslat nem jön be, hívei közül csak kevesen, elsősorban a friss tagok képesek a józan eszük alapján dönteni, és távozni, a régiek inkább maradnak. Például 1975-ben, amikor a legutóbbi közismert jóslatuk is hamisnak bizonyult, alig 2% hagyta ott a szervezetet. A többség maradt, és ennek a lélektani magyarázata (a fájdalom kerülésének és a kisebb fájdalom választásának az elve) igencsak érthető.

Minél régebb óta tag valaki, minél több időt, energiát, pénzt áldozott az Őrtorony missziójára, és minél több megaláztatást kellett elszenvednie annak hitelvei miatt, minél jobban beszűkültek a társadalmi kapcsolatai a szervezeten belülre (baráti kör, házasság, gyülekezeti funkció stb.), annál fájdalmasabb lenne szembesülnie azzal, hogy becsaphatták. E felismerésnél és a távozásnál kisebb fájdalommal jár, ha a saját józan értelmét megerőszakolva ő maga keres érveket arra, hogy a "próféta" miért nem hamis próféta. Ugyanez az ember sokkal rövidebb tagság, illetve kevesebb veszteség esetén inkább a saját ítélőképességére hallgat, és nyugodtan távozik. Jehova Tanúinál különösen sok félelemmel és fájdalommal jár az elszakadás: alapvetően beléjük lett táplálva, hogy "Jehova látható szervezetén" kívül nincs üdvösség, sem Istennek tetsző élet, sőt a földi paradicsom helyett a megsemmisülés vár a "hitehagyottra" (a szervezet = Isten). Ezenkívül a kiközösítettekkel szemben gyakorolt "teljes közösségmegvonás" (nem köszönés stb.) is elrettentő hatást gyakorol rájuk.

9. Mikor lesz képes egy Tanú kilépni?

A szervezethez sokan sokféle okból csatlakoznak és ragaszkodnak. Mint minden vallási közösségben, úgy itt is vannak, akik elsősorban nem Isten, hanem a közösség, az érzelmi biztonság, az elérhető tisztség stb. miatt lépett be, illetve marad mindne ellenére. A nem erkölcsi vétkek vagy személyes ellentétek miatt önként elkülönölők többnyire azért mernek kilépni az Őrtorony árnyékából, mert valamilyen mértékben felismerték,

- hogy a szervezet a létjogosultságát megkérdőjelező dolgokat elhallgatja a tagok előtt;

- hogy a "bibliatanulmányozás az Őrtorony segítségével" valójában Őrtorony-tanulmányozás;

- hogy a szervezet meghamisította a Biblia szövegét (Új Világ fordítás);

- hogy a szervezet tanai néhány kivétellel mind ellentmondanak a Bibliának (két osztály elmélet stb.);

- hogy a szervezet vezetősége mindig is hamis próféta volt, és csak másokra alkalmazta a próféta megítéléséhez kapott bibliai mércét (bejött, vagy nem jött be a jóslat?);

- hogy a szervezet vezetősége soha semmiért nem vállalt személyes felelősséget (bibliaferdítés, téves jóslatok, emberek értelmetlen halála két "új világosság" között);

- hogy a vezetőség a külső számonkérés elől mindig a bibliai etikának a tagokra gyakorolt pozitív hatása (az egyszerű tagok élete), illetve a bibliai próféciák megbízhatósága (a Bibliába vetett bizalom) mögé bújt;

- hogy egy szervezetet szolgálnak, emberektől függnek, nem közvetlenül Istentől;

- hogy a szervezet minden tekintetben visszaélt a bizalmukkal; hogy a szervezeten kívül is lehet Istennek tetsző és emberi életet élni, sőt...

Sokan csak akkor képesek vállalni minden ellenére a kilépést, ha tudják, vagy legalább remélik, hogy van olyan közösség,

- amely úgy, ahogy vannak, befogadja és szereti őket, ahol természetes módon barátokra lelhetnek;

- amely nem tartja magát egyedül üdvözítő felekezetnek, hanem az Egyedül Üdvözítőhöz vezeti őket, és nem azt akarja, hogy egy másik emberi szervezet tagjai legyenek, hanem hogy Isten családjának a tagjaivá legyenek, és Megváltójuk igazi arcát megismerve, a Vele való személyes kapcsolatban növekedjenek;

- amely együttérzéssel segít nekik feldolgozni a kilépéssel járó érzelmi sérüléseiket (a közösségmegvonás miatt elvesző kapcsolatok, a félelmek, a szervezeten belül töltött, utólag elveszettnek tűnő évek feldolgozása stb.);

- amely világos tanítással és türelemmel segíti őket a kilépés utáni értelmi harcaikban (meglátni az Őrtorony teológiai rendszerének hamis alapjait, a manipulálást, rengeteg ige valódi értelmét az eredeti szöveg, jó fordítások és a szövegösszefüggések alapján, illetve felépíteni a Biblia tanítását Jézusról, megváltásról, hitről, reménységről, szeretetről, kegyelemről stb.).

10. Mit tehetünk értük?

Imádkoznunk kell Jehova Tanúiért. Egyrészt azért, mert Isten dolgozik közöttük, és azt akarja, hogy eljussanak az igazság ismeretére (1Tim 2:4). Másrészt mert csak Isten és Igéje, Lelke tudja lerombolni az Isten ismerete ellen emelt magaslatokat (2Kor 10:4-5). Bátorítanunk kell őket, hogy próbálják a szervezet irodalma nélkül, de Istentől világosságot kérve merjék olvasni és értelmezni a Bibliát. Ezt a Biblia szerint is megtehetik, hiszen Pál nem tiltakozott az ellen, hogy a zsidók ellenőrizzék a tanítását az Írásokban (Csel 17:11), és bízott a már hívők józan ítélőképességében (1Kor 10:15). János pedig a minden hívőn rajta levő "kenetre" (a bennük lakó Szentlélekre) mutatva óvta a hívőket attól, hogy tanítóknak legyenek kiszolgáltatva (1Jn 2:26-27).

Itt a földön senki sem birtokolhatja a tökéletes és teljes igazságot vagy tanítást, mert "töredékes az ismeretünk" (1Kor 13:9), de amit a Bibliából tudhatunk, az elég az üdvösséghez és az Istennek tetsző élethez (2Tim 3:14-17). Példát kell adnunk nekik az igazság feltétlen szeretetére, az igazságot szeretettel kell velük megosztanunk; együtt kell éreznünk velük, szeretnünk kell őket, mert "senki sem adott olyan sokat olyan kevésért, mint ők" (dr. Bütösi János református lelkész szavai). Jehova elmondhatatlanul jobban szereti őket, mint ahogy azt nekik a szervezet tanítja, ez a lényeg.

tököm televan velük

mindig itt járkálnak

a fene essen beléjük

20 percig tudják adni az ívet amikor ithonvagyok

A szervezet nem korlátozza a tanúkat az ismeretszerzésben,sőt arra buzdítja őket,h ismerjék meg a körülöttük lévő dolgokat.Természetesen vannak pl olyan weboldalak amiket nem látogatnak,mert pl erkölcstelenek.

És angolul is nagyon sokan tudnak,és tanulnak most is,meg más nyelveket is :)