Aki vallásos volt, és most már nem az, az hogyan csinálta?

Én kezdetben a katolikus hitből tértem ki.

Aztán az ószövetség nagy részéből.

Jézusból soha.

Most pedig próbálom magam visszafundisítani, persze csak a Biblia alapján.

Nálam konkrétan az a felismerés volt, hogy az imádkozás nem segít, hanem inkább árt. (Tudniillik azért, mert az imádkozás által azt hiszed, hogy már tettél valamit az ügy érdekében, és ez a tudat akadályozza vagy legalábbis nehezíti, hogy bármi valóban hasznosat tegyél.) (Nem, nem lottóötösért imádkoztam, mielőtt valaki ezt mondaná.)

Aztán utánaolvastam eléggé alaposan a dolognak, és beláttam, hogy tényleg fölösleges és káros dolog hinni.

#5 Hát, ha mondjuk imádkozol hogy átmenj a vizsgán, tanulás helyett, akkor tényleg káros...

De hát hogy mondjam szépen... butaság azt gondolni, hogy az ima kiváltja a cselekvést.

"Most pedig próbálom magam visszafundisítani"

ember, akinek józan esze van, hogy törekedhet ilyesmire

6-os!

Nem egy vizsgáért imádkoztam.

Ez egyébként nem is feltétlenül egy tudatos dolog, de így van. Az a tudat, hogy a helyzetet neked kell megoldanod, Isten, a Télapó, a Húsvéti nyuszi, stb. segítsége nélkül, óriási erőt ad, és nagyon elősegíti a problémamegoldó szemléletet.

Kedves #8!

Olvasgasd a Zsoltárok könyvét, hátha rátalálsz majd újra Istenre!

Kedves 8-as

Én nem csak vizsgakor imádkozom Istenhez "mert az olyan természetes hogy valahonnan kell az erő" hanem mindig, jóban rosszban, kérek tőle, hálát adok, és Isten a sors rendezője, persze nyilván ha egy szót se tanulsz és imázol hogy ötös legyen akkor nyilván nem lesz meg, de ha van esze az embernek és nem retardált. Már bocsáss meg, de ha azt hiszed hogy anélkül hogy meg se mozdítanád a segged kapsz egy dicséretest, nem tudlak más szóval jellemezni

Üdv