Jehova tanúi: nektek mi a véleményetek arról, hogy nem beszélhettek azokkal, akik valaha közétek tartoztak, de otthagyták a vallásotok / kiközösítették őket? Mi a véleményetek arról, amikor egy családtag vagy barát kerül ki a körötökből?

Te most komolyan azt hiszed, hogy egy Jehova Tanú írásba fogja adni, hogy nem ért egyet ezzel az előírással? Még ha meg is van róla magában a véleménye, sőt, olykor esetleg meg is szegi, amit elsősorban rokonok esetében tudok elképzelni, soha nem fogja nyilvánaosan bevallani. Ennek két oka van: egyrészt nem szeretne további kellemetlen kérdéseket ("Akkor miért tartozol közéjük?" stb.), másrészt pedig valószínűleg magának sem szívesen vallja be az érzéseit.

Van pár dolog, ami nem tetszik a Jehova Tanúiban, de számomra egyébként ez az, ami a legjobban, végérvényesen kiveri a biztosítékot. Borzasztó.

A wiki erről ezt írja:

" Ha a kiközösített történetesen családtag, akkor saját családtagjai 'szellemi témájú' eszmecserét vele nem folytathatnak."

Ezt úgy értelmezem, hogy családtagok beszélhetnek a kiközösített személlyel, de ott nem érinthetik a vallást.

...

Van még egy idézet, amelyik nem a családtagokra vonatkozik:

" A kiközösítettel a tagok nem beszélhetnek (nem is köszönnek neki), mert a Bibliában van: az ilyenekkel még csak együtt se egyetek (más kérdés, hogy ha nem tudják, mi az oka a kiközösítésnek, akkor ezt jogosan teszik-e...). Ennek ellenére az összejöveteleken a kiközösített személy részt vehet, ezzel is bizonyítva a bűnbánatot, de külön kell ülnie, és a véneken kívül mással nem beszélhet (személyi szabadság korlátozása)."

....

Abban egyet értek, hogy a ,,keresztény'' szekták közül a Jehovista és a hit gyülekezet a legelfogadhatatlanabb. Van ezeknél gusztustalanabb vallás is.

Például:

Szcientológia Egyház: Ott az emberekből rabszolgákat csinálnak. Gondolom, hogy ti is már hallottatok erről a szektáról.

Egyszer én is feltettem itt egy hasonló kérdést, hogy mi van ilyenkor a családtagokkal. Elmondták, hogy a kizárólag "szellemi eszmecsere" tilalma akkor él, ha olyan családtagról van szó, akivel egy háztartásban élnek, és nehezen lenne megoldható, hogy ne szóljanak egymáshoz egyáltalán. Ha már nem élnek együtt, akkor ugyanúgy kell kezelni, mint a többieket, tehát a szülő nem beszélhet a felnőtt, már kirepült gyerekével, ha azt kiközösítették.

A Hit Gyülekezete meg nem tudom, hogy jön ide, ott ilyesmihez még csak hasonló sincs.

Szervusz!

Valoban nem beszelhetunk azokkal, akiket kikozositettek.

De! A kikozosites csak vegso esetben tortenik. Pl. megtudjak, hogy valamelyik tag hazassagtorest kovetett el. Termeszetes, hogy eloszor beszelnek az egyennel. Ha megbanta a vetket, semmi gond, megbocsattatik. Ha viszont kitart a vetke mellett, akkor kerul sor kikozositesre.

Es az ilyen szemellyel nem tarthatunk kapcsolatot.

Mert ha tovabbra is beszelgetnenk vele, azt mondanak sokan: "Ezek beszelnek, ok sem kulonbek masoknal." Mert az emberek hajlamosak "altalanositani". Biztosan hallottal mar olyan kiszolast egy templomba jaro egyenrol, hogy: "ez mondja magat keresztenynek," mikor ilyen, meg ilyen....stb. dolgokat csinal?

Tehat az ilyen egyenektol elhatarolodunk.

Ha csaladtaggal tortenik ez, termeszetesen mas a helyzet.

A csaladtaggal nem szakithatjuk meg a kapcsolatot. Ugyan ugy elunk vele tovabb, de szellemi dolgokrol nem beszelunk vele. Ennyi a kulonbseg.

Ha van kerdesed, szivesen valaszolok.Judit!

"A kikozosites csak vegso esetben tortenik. Pl. megtudjak, hogy valamelyik tag hazassagtorest kovetett el."

Nem ilyen rózsás a helyzet. Akkor is kiközösítenek, ha nem értesz egyet egy fontosnak vélt vagy kevésbé fontos de jellemző tanítással, és ezt el mered mondani, és nem hagyod magad meggyőzni, vagyis fenntartod kételyedet pl. az 1914-es tanításról, a "hű és bölcs rabszolgáról", vagy bármiről, amit az aktuális gyakorlat kiközösítéssel büntet.

Még tovább megyek: ha egy 18 éven felüli, Jehova Tanújának megkeresztelt fiatal, aki már nem lakik otthon a szüleivel, kijelenti, hogy nem kíván Jehova Tanúja lenni, és ezt legalább 2 tanú hallotta és ezt megerősíti, akkor a vének hivatalból, bírói bizottsági meghallgatás nélkül lepapírozzák a dolgot. Ezt úgy nevezik, hogy "elkülönülés", amire pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a kiközösítettekre: köszönés, beszélgetés, együtt evés teljes tilalma.

Vagyis egy volt Tanú gyermek, aki már nem otthon lakik, ezzel egyszerűen elveszíti a szüleit. Vagy a szülők a gyermekeiket! Sok ilyet ismerek.