Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért beszél Isten többesszámb...

Miért beszél Isten többesszámban magáról?

Figyelt kérdés
2014. febr. 12. 08:21
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:
50%

Ha a keresztények Istenére gondolsz, akkor valószínűleg ezért:

[link]


[link]


Jehova hamis tanúinak pedig csak annyit üzennék, hogy Ne csak az őrtoronnyal, hanem a szívükkel és Isten Szellemével is próbálják meg keresni Őt. A tanúk ezen a téren a legtöbbször elvéreznek, hiszen a szervezetük erre programozta be őket nem is csoda, hogy állandóan összetörnek...

2014. febr. 12. 08:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 anonim ***** válasza:
58%
Kissé öreg már a csávó, lehet hogy a tudathasadás jelei kezdenek mutatkozni rajta. Vagy az időskori szenilitásé.
2014. febr. 12. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 Mulder614 ***** válasza:
0%
Hol beszél több személyben magáról? Irj valami bibliaverset is aztán meglátjuk mi van ott...
2014. febr. 12. 09:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
Azért, mert a Biblia forrásirataiban még többistenhit volt, csak ezt jól-rosszul kivágták belőle.
2014. febr. 12. 09:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 A kérdező kommentje:
Szándékosan nem idézek, mert nekem olyannak a válaszára van szükségem, aki ért hozzá, azonnal tudja miről beszélek és nem csak bemásolgat, mert pontosan tudom, hogy a tanúk így működnek. Meglátják az igét, kikeresik az őrtoronyból az idevágó magyarázatukat, viszont nekik nincs önálló gondolatuk, engem viszont az érdekel, nem az, hogy ki milyen gyorsan tud másolni.
2014. febr. 12. 10:54
 6/19 A kérdező kommentje:

4-es

Ezt mivel tudod alátámasztani?

2014. febr. 12. 10:56
 7/19 A kérdező kommentje:

Ezt találtam:

" Az ELOHIM az ELOAH többes száma, és amíg az

ELOAH csak 57-szer fordul elő a Bibliában, addig a

többes számra utaló Isten megnevezés, az ELOHIM

2570-szer."


Amikor Isten hozzánk szól, akkor mindig “Én”-nek

nevezi magát, ezért a Biblia írói is mindig az “Ő”,

illetve az “Őt” névmásokat használják, amikor

Istenre hivatkoznak.

Amikor viszont Isten önmagához beszél, akkor

mindig azt mondja, “Mi”, mert Ők hárman

képezik az “egy Istent”. I. Móz. 1,26/a. - Ésa. 6,8.


Malakiás próféta azt mondja, hogy “egy Isten

teremtett minket”, miközben a Bibliából azt

ismerhetjük meg, hogy mind a három isteni

személy részt vett valamilyen módon a teremtés

munkájában. Mal. 2,10. v.ö: I. Móz. 1,26/a. - Jób.

33,4/a. - Ján. 1,1-3.

2014. febr. 12. 10:59
 8/19 anonim ***** válasza:
44%

Egy Isten van, aki 3 Személyben nyilatkozik meg.

Nagyon nehéz ezt fel fogni, értelmezni. Gondolkodtam is, hogy ezt most hogy magyarázzam el Neked, és arra jutottam, hogy sehogy. Vannak dolog, amik olyan magas szintüek, hogy hiába hallaod,ha nem vagy képes befogadni. Ezért kell Neked ezen saját magat elmélkedned, és keresned a választ. Aki pedig őszintén keresi az igazságot, az vàlaszokat is fog kapni. :)

2014. febr. 12. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 munyamunya ***** válasza:
0%

"Az elohim kifejezés több lényre vonatkozik, mint pl. az Istenek Tanácsában részt vevő lényekre. Lássunk néhány példát a héber elohim kifejezés használatára:


Az elohim ítél az elohim gyülekezetében (Zsolt. 82:1). Ez a rang, illetve megnevezés kiterjed az emberi választottakra is (Zsolt. 82:6; Zak. 12:8). JHVH minden elohim-nál hatalmasabb (Zsolt. 86:8). JHVH hatalmas Isten, az elohim (istenek) nagy királya (Zsolt. 95:3), Akit jobban kell félni minden elohim-nál (Zsolt. 96:4). Az Istent imádják az elohim lények is (Zsolt. 97:7), akik fölött messze magasan áll (Zsolt. 97:9). Izrael Jehovája, az adon (egyesszámban), vagyis Izrael ura, szintén messze magasabb a többi elohim-nál (Zsolt. 135:5). Jehova Elohim Szabaoth az erős Jah, vagy Isten (Zsolt. 89:8-9).


Az elohimnak nevezett - kettőnél sokkal több - lények tehát Istentől különálló lények. Az istenek Istene (elohim Elohim-ja) az imádat és hálaadás tárgya (Zsolt. 136:2). Ez az Elohim kente fel a Messiást az öröm olajával az Ő társai közül. A társai pedig ezek az elohim lények voltak, akik mindannyian az Isten fiai. Krisztus a maga dicsőségét, a hatalomban megnyilvánult fiúságot a halálból való feltámadása által nyerte el (Róm. 1:4). Ezt az elohim létvalóságot, annak dicsőségét, és az abban Neki adott pozícióját adta fel, hogy miután elvégezte áldozati munkáját, annál még hatalmasabb pozíciót nyerjen el, mint főpap (Héb. 1:3-14; 2:5-10). Mert Aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan (az Atyától). Ezért [Krisztus] nem szégyenli őket testvéreinek nevezni. (Héb. 2:11).


Mint társörökösök, Krisztus testvérei leszünk, abban a létállapotban, amelyben Ő él megdicsőülése után, de soha nem egyenlőek az Atyával. És ez az igaz egyház következetes tanítása az apostolok óta. Ireneusz pl. a második században azt a megjegyzést fűzte a Zsolt. 82:1-ben használt elohim, vagy theoi kifejezés mellé, hogy azok közé tartoznak majd az emberi választottak is, akik az örökbefogadás által nyerik el a fiúságot (Az eretnekek ellen. 3.könyv. 6.fej. Ante-Niceai egyházatyák, 1. köt. 419.old).


Az elohim (istenek, többesszámban) és a Bene Elyon, (a Magasságos fiai) kifejezések szinonimák. Ez ma már közismert tény, amit csaknem minden bibliaszakértő elismer. Sabourin SJ, The Psalms Their Origin and Meaning Alba House, NY, 72-74 oldalán pl. kitér arra a tényre, hogy az elohim lényekből kitevődő isteni tanács egy jellegzetes motívuma a zsidó hitvilágnak, már a legősibb időktől kezdve. Tehát ez inkább egy elhanyagolt, de egyáltalán nem újkeletű ismeret. Valójában inkább az a koncepció mondható modern keletűnek, miszerint az elohim kifejezés csak két lényre vonatkozik (az Atyára és Fiúra). Ez a feltételezés ráadásul az olyan, nem héber eredetű tanokon belül fejlődött ki, mint a trinitarista és binitarista nézetek.


Az elohim tanács - ha itt nem is ezen a néven - a Jelenések 4:1 és 5:14 verseiben van bemutatva. Ez a vének tanácsa a mennyei seregek belső tanácsköre. A kőtemplom rendszere és felépítése ezt a mennyei tanácsot tükrözte, a templom főpapja a mennyei főpapunknak, Krisztusnak volt előképe (Héb. 8:1-2), a huszonnégyes leosztású papi rend pedig a mennyei véneket jelképezte, akik figyelik a szentek imáit (Jel. 5:8).


Az elohim lények tehát egy sokaságot, egy teremtett rendet képeznek. Ezek az istenek azok, akiknek tanácsában áll Isten, és ítél közöttük. Ez az ún. qadosim, a szent angyalok, akiknek belső tanácsába harminc lény tartozik (az isteni tanács egy külső és egy belső tanácsra oszlik.) A szentségesek, vagyis a qadosim (SHD 6918) szerepelnek a Zsoltárok 89:1-8; Jób 5:1 és Zakariás 14:5 verseiben, s a kifejezés néhol emberekre is vonatkozik.


A teljes tanács hetven lényből áll [+2], amit a szanhedrin tanács tükrözött a földön, ők a vének, aminek újszövetségi megfelelőjét maga Krisztus jelölte ki (Lk. 10:1,17). Itt a görög szövegben hebdomekonta [duo] áll, vagyis hetven [kettő] de sok esetben csak hetvennek fordítják. A szanhedrin tanács köztudottan sosem csak hetven tagból állt, mindig volt két plusz tagja (vö. 4Móz. 11:24-26). A nemzetek száma szintén hetven, s úgy tűnik, a mennyei tanács száma szerint lettek elosztva (vö. 5Móz 32:8).


Ez a tanács a belsőbb, harminc tagú tanácsból terjed ki egy szélesebb körű, hetven fős tanácsra, majd a mennyei seregek további olyan adminisztratív leosztására, mint az ezer. (vö. Jób 33:19-24; különösképp a 23. vers, és Énok 75:1)


Az Isten fiai egyben hírnökök (malak), vagyis Isten delegátusai voltak, s ennek a kifejezésnek a görög fordítása az aggelosz, amiből a magyar angyal szó is származik. Egy másik nevük a káld íjr, azaz vigyázó, vagy szabadabban fordítva őrangyal (Dán. 4:13,17,23 és lásd még Énok könyvét). A káldok az Isten fiaira vonatkozóan ugyanúgy használták a káld elahhin kifejezést, mint ahogy a héberek az elohim szót. Ezek a lények, akik nem laknak az emberek között (Dán. 2:11).


Az elohim vagy elahhin többesszámú változatai az Eloah-nak (héb.) és Elahh-nak (káld) vagy az Allah (arab) szavaknak. A többesszámú változat Eloah fiaira utal. A bizonyos fiú, Akit kijelölt a megváltó munkára (Péld. 30:4-5) lett a Fiú. Ugyanez a lény volt a pátriárkák Elohimja, Akit a megváltás angyalának is nevez a Szentírás (1Mózes 48:15-16). Ez volt az Elohim, Aki Jákobot vezérelte életének minden napjában, és Aki megszabadította (megváltotta) őt minden bajból. Ez a szabadító angyal volt a Jób 33:23-ban említett lény, egy az Isten fiai közül. Ő lett kijelölve főpapként Isten háza fölé, s Ő lett az El Bétel, azaz Isten házának Istene (1Mózes 28:10-22). Ő lett felkenve társai közül az öröm olajával, stb.


Tehát az Isten engedelmes fiainak sokasága osztozik az Atya természetében. Az eszköz, ami által osztozhatnak az isteni természetben, egyedül az a Világosság lehet, ami a világba is eljött, hogy visszaállítsa az embert Istenhez, s az az eszköz a Szent Szellem (Jn. 1:9)."


forrás: [link]

2014. febr. 12. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 A kérdező kommentje:

Ez még igaz is lehetne, ha a Biblia nem azt írná, hogy:

- Isten teremtett mindent, Jézus részt vett benne, Szentlélek által

- a teremtett lények pedig csak figyelték a Teremtést izgatottan.


Így ez az eszmefuttatás helytelen. Az igék akkor többrsszámok, mikor Isten magáról beszél és olyat tesz, amire csak Isten képes, én, mint Isten fia, nem tudok teremteni, tehát nem teremtett lényekről ír.

2014. febr. 12. 11:34
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!