MI számít paráználkodssak és bujaságnak? Ha a házas felek csak egymással érintkeznek és akár nem is volt a házasság elött nemi kapcsolatuk, akkor mit szabad és mit nem az ágyban?

paráznaság (gör. porneia, lat. fornicatio): tág értelemben minden, a hatodik parancsolat elleni bűn (házasságtörés), szoros értelemben szabad állapotú férfi és nő házasságon kívüli testi egyesülése. A pénzért gyakorolt paráznaság a prostitúció. - A paráznaság súlyosan ellenkezik a személyek méltóságával és az emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett. Súlyos botrány, amikor fiatalokat ront meg. - A Szentírásban megkövezéssel büntették (MTörv 23, 22-29; Kiv 22,15-16). Átvitt értelemben Isten népének hűtlensége. - Szt Pál ap. figyelmezteti a tesszaloniki híveket, hogy testüket (skeuos = edény, vsz. asszony, v. még inkább a test) ne zabolátlan kívánságokra használják, mint a pogányok, akiknek nincs Istenük (1Tesz 4,5), hanem szentségben és tisztességben, amire Isten meghívta őket (1Tesz 4,3.7); ha valaki visszautasítja ezt a meghívást, Istent utasítja el (1Tesz 4,8; 1Kor 6,12.15.17.19; Róm 12,1). A ffi és nő egyenjogú (1Kor 7,2) és egymásnak a nemi kapcsolattal is az üdvösséget kell adniok (Krisztus szeretetét, Ef 5,23.25-29.33) és egymást üdvözítő, megváltóként elfogadni (Ef 5,28...31.33). A paráznaság ellenkezik a ker. hivatással (1Kor 5,11; vö. 5,9-13), a ker. élettel (Ef 5,3; Kol 3,2; 5.9), a Krisztussal-egyesüléssel (1Kor 6,15-17), Krisztus és Isten országával (Ef 5,5; 1Kor 6,9; Gal 5,19), az üdvösséggel (Jel 21,8; 22,18) és az egészséges tanítással (1Tim 1,10). - A paráznaság kifejezés használata a Szentírásban nem mindig mutatja világosan, hogy milyen konkrét cselekményt ért alatta (Mt 15,19; 1Kor 6,9; Gal 5,19; Ef 5,3.5; Kol 3,5; 1Tim 1,10). Pál ap. többször említi a paráznaságot (porneia), mint a házasságtörést (moicheia). Az ÚSz a porneia különleges formájaként említi a homoszexualitást és a vérfertőzést (1Kor 5,1; vö. ApCsel 15,20.29; 21.25). - Az egyh. tanítóhiv. többszörösen rámutatott a paráznaságnak súlyos erkölcsi rosszasságára, mely term-énél fogva és nemcsak a parancs értelmében jellemzi.

bujaság (lat. luxuria): a nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. - A hét főbűn egyike, a tisztaság elleni bűnök fő forrása. Cselekedetei a szándékosan szemérmetlen gondolat, beszéd, tekintet, cselekedet. Orvossága mindezek kerülése, rendszeresség és mértéktartás az étkezésben. Legyőzésében fontos a test kordában tartása, a kísértések gyökerükben való elfojtása, Isten jelenlétének és az istengyermekségnek a tudata, az emberi méltóság tisztelete önmagunkban és másokban, a gyakori gyónás és áldozás.

Igen, egy helyen se írják Bibliában, hogy mi is az a paráznaság. Sőt, a legtöbb helyen csak mint házasságtörést emlegetik. A házasság előtti szüzesség némi pogány hagyománnyal keveredett (a szüzességnek mágikus ereje van, az első együttlét, szeretkezés, hihetetlen erőket szabadít föl) némi megrögzött élvezet tagadással.

Pedig mint tudjuk, Jézus is borrá változtatta a vizet és nem mondjuk répalévé.