Emberek! Kivancsi lennek a velemenyetekre azzal kapcsolatban, hogy a Biblia melyik napot tartja a tizparancsolat szerint hetedik napnak, nyugalomnapnak? Mert kulonbozo ertelmezeseket lehet hallani.

Milyen más véleményt vársz még? Vagy az utolsó hozzászóló ömlengéseire vársz reakciót?

A hét napjaival kapcsolatban biztos, hogy más szokásaink voltak, de a Vasárnapból levezetni, hogy zsidógyűlölő emberekké hogyan váltak egyesek :D Ez igazán nevetséges. Kicsit sem sajnálom a zsidókat, és nem azért mert nem kedvelném őket, hanem azért, mert ők sem sajnálják magukat és a legfontosabb, hogy nem sajnáltatják magukat.

Az pedig, hogy ez egy baromi jó propaganda egyeseknek, hogy lehessen antiszemitázni bárkit, aki nem ért velünk egyet...

Nah, de már így is messze mentem. Magyarországon élsz, Magyar embernek születtél, azt nem tudom, hogy Magyar vagy e, de engedtessék meg nekünk, hogy magunk módján mérjük a napokat.

:)

Anonymus

A zsidók csillaga a Szaturnusz, szombat a Szaturnusz napja, JHWH istenség szaturnuszi istenség, ezért tarják a zsidók oly nagy becsben a szombatot.

Jézus viszont a világ világossága, az igazság Napja, a legyőzhetetlen Nap, téli napfordulón született, hasonlóan a Naphoz. A Nap napja a vasárnap és Jézus szerint az ő Atyja szombaton is ténykedik.

"16. És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.

17. Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. "

Tiszteletben tartom mások hitét, de már az új szövetség van érvényben és nem az Ó. A törvény helyett már a kegyelem korában élünk. Ha a zsidók ezt nem akarják elfogadni, akkor ne tegyék, de ne szóljanak bele mások hitébe.

A keresztényeknek Jézust kell követniük (aki állandóan megszegte a szombatot) és nem a Tórát. Ha valakinek ez nem tetszik, az térjen át a zsidó vallásra, senki sem fogja háborgatni ezért.

Az előttem szólóval egyet értek részben. A Magyarság az újszövetség alapján nevezte el és alakította ki a napok elrendezését és ünnepét.

Ugyanakkor a szerda a magyaroknál a nap napja, ez a Szertartások napja, ezt főleg onnan tudjuk, hogy a Szereda nevű településeink, vagy Szer, Szeres nevű településeink mind olyan helyek voltak, ahol országos szertartásokat tartottak, Szertartás vagyis Szerda napon. A vasárnap a vásár szóból ered, a kereskedők bolygója pedig a Merkúr.

Így nálunk sem a hétfővel kezdődik a hét, ami nem a hétnek a fője, hanem eredetileg hadfő volt, tehát a mars napja. A hetek egymás után: Merkúr, Mars, Hold, Nap, Szaturnusz, Vénusz, Jupiter

Az, hogy mikor és ki változtatta ezt meg, fogalmam sincs, de jobb ha mélyen hallgat a tettes, mert igen böszme volt.

A zsidó és ezzel együtt a vatikáni hét számítás a következő:

Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz

---

Ehhez hozzátevődik, hogy egyik sem jobb a másiknál. Más elvek alapján következnek egymás után a bolygóminőségek. Az egyik az ószövetség alapján és zsidó mitológia alapján, míg a másik újszövetségi és Magyar mitológia alapján. Éppen ezért a hét utolsó napja, ami nekünk a Szombat napja a pihenő nap, (és ismétlem nem a sabatból vagy a szaturn-ból ered, hanem a Szabad szóból).

Ugyanakkor a Jupiter a Magyarok csillaga is, ez az a bolygóminőség, amely áthatja a Magyarságot. Így aztán nyilvánvaló, hogy ezen a napon lesz a Szabadnap kijelölve számunkra is. Az, hogy a pihenőnap egy napra esik a zsidókéval egy relatív véletlen.

Anonymus

Azt hiszem, kicsit elkeveredtünk az eredeti kérdéstől. Az ugyanis ez volt:

"A Biblia melyik napot tartja a TÍZPARANCSOLAT szerint hetedik napnak, nyugalomnapnak?"

Íme, a válasz:

Mózes második könyve, 20. rész, 8-11. versek:

"8 Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 9 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; 10 De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van; 11 Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt."

Elmentünk más irányba, hogy a kereszténység, állítólagosan az Újszövetségre hivatkozva hogyan vezetett be egy emberi rendelkezést, amelyet úgy akar beállítani, mintha a Bibliában volna, pedig nincs benne.

De az eredeti kérdés azt kérdezte, a TÍZPARANCSOLAT szerint melyik napot tartja a Biblia a nyugalom napjának. Fentebbi idézet a tízparancsolatból van.

Melyik napot tartja tehát a Biblia a TÍZPARANCSOLAT szerint a nyugalom napjának?

A SZOMBATOT.

1014.11.14-i állás szerint ezt 49%-ban értik, fogadják el hasznosnak.

Érdekelne az az 51%, akik nem értik, hogy ha a kérdés az volt, hogy a tízparancsolat szerint melyik nap a nyugalomnap, idézem a tízparancsolatot, ahol leírja, hogy ez a szombat, tehát a kérdésre válaszolok, magából a Szentírásból, és az kiadja a szombatot, hogy mi az, amit ebből nem talál hasznosnak, mi az, amit ebből nem ért?

Mi okoz számára szövegértési problémát?

Vagy esetleg csak szándékos duzzogásból lepontozza, mivel amúgy az Igével nem tud vitatkozni, de ő márpedig csakazértis nem így gondolja, ezért, ha máshogy nem, így jelez vissza indulatból?

Amúgy egy javítás, nem 1014, hanem 2014.

Ideje lenne már komolyan venni a Szentírást és hitbeli kérdésekben arra támaszkodni, emberek!

Anonymus #32-es válaszából:

"de a Vasárnapból levezetni, hogy zsidógyűlölő emberekké hogyan váltak egyesek :D Ez igazán nevetséges. "

Fordított a gondolkodásod, a logikád.

Nem a vasárnapból vezettem le, hogy zsidógyűlölő emberekké hogyan váltak egyesek, hanem épp fordítva:

Az, hogy zsidógyűlölő emberekké hogyan váltak egyesek, hogyan torzította el ez a sajnos már a korai egyháztörténet idején meglévő történelmi tény a Szentírás-értelmezésüket.

Tehát nem a vasárnapból következik a zsidógyűlölet, hanem a zsidógyűlöletből a vasárnap.

Amúgy elsőrenden nem ebből vezettem le, hanem az Igéből. Ott van, hogy a szombat a nyugalom napja. Tudsz igei ellenérvet hozni? Akkor hozz. Ha nem tudsz, akkor fogadd el.

Ott van, Pálnál, hogy van, aki az egyik napot szentnek tartja, van, aki nem, fogadjuk el. Azt írja itt Pál, hogy tegyük át az Istentől rendelt szombatnapot vasárnapra? Nem, csak fogadjuk el azt, aki az egyik napot szentnek tartja, mint ahogy van olyan, akinek egyik sem az. Hovatovább nem azt írja Pál, hogy fogadjuk el azt, aki a vasárnapot a nyugalom napjának tartja.

Felhívom a figyelmet a különbségre:

szentnek tartja vs. nyugalom napjának tartja.

A nyugalom napja akkor még csak a zsidóknál létező fogalom volt. Ők a nyugalom napjának és szentnek is tartották a szombatot, mert Isten ezen a napon megpihent, és megáldotta és megszentelte azt.

Más népeknél a szentnek tartás maximum csak annyiban jöhetett szóba, hogy ki-ki milyen pogányistenséget, vagy éppen csillagot imádott azon a napon. Szaturnusz napja, nap napja, melyek mögött az állt, hogy a bolygókat istenként tisztelték.

Egész biztos, hogy Pál nem az ilyen pogány istenségek iránti imádat-kifejezésre gondolt itt.

A vasárnapot viszont még nem tanították tévtanításként a nyugalom napjának. Ez egy jóval későbbi -emberi -változtatás, mint Pál levelének keletkezési ideje:

„Az, hogy a régi pogány név a »dies solis«, vagyis a ’Nap napja’ (vesd össze: angol Sunday, illetve német Sonntag) fennmaradt a heti keresztény ünnep számára, túlnyomórészt a pogány és az (úgynevezett) keresztény érzések egyesítésére vezethető vissza, amiért is Konstantin (egy i. sz. 321-ben kiadott rendeletben) a hét első napját ajánlotta pogány és keresztény alattvalóinak egyaránt a »Nap napjának tiszteletére« . . . Így akarta birodalma egymásnak ellentmondó vallásait közös intézmény alapján összebékíteni” (Lectures on the History of the Eastern Church. A. P. Stanley, 291. o.).

I-IV. században a kereszténység üldözött egyház volt. A keresztények elkezdték a vasárnapot ünnepelni, mert így akarták magukat megkülönböztetni a zsidóktól, akik a szombatot ünnepelték. Először lokákis (I-III.sz.), majd globális keresztény üldözések (III-IV.sz.) voltak. Majd jött a 313-as Konstantin és Licinius milánói türelmi rendelete, amely teljes vallásszabadságot adott a keresztényeknek. Konstantin 321-ben bocsátotta ki a vasárnaptörvényt, amely követketében állami pihenőnap lett a vasárnap. Majd a 364-es laodiceai zsinat is elfogadta a vasárnapot, ami után tilos volt a szombatot ünnepelni. 380-ban Theodosius császár államvallássá rendelte a kereszténységet. Így lett a kereszténység üldözöttből, üldöző vallás...

Akkor mire gondolhatott itt Pál? Fentiekből láthatjuk, hogy nem egy jóval későbbi császári rendeletre, majd egya zt követő zsinat rendeletére, hiszen akkor Pál apostol már rég nem is élt, amikor ezek a merőben emberi rendelkezések megszülettek.

Pál tehát nyilvánvalóan nem gondolhatott sem arra, hogy azt fogadjuk el, hogy valaki pogány isteneket imád akármelyik napon, sem egy akkor még nem létező államilag kötelező vasárnapi-nyugalomnap-ünneplésre.

Egész egyszerűen arra gondolt, hogy vannak, akik megpihennek szombaton, mert szentnek tartják igei alapon, vannak, akik pedig nem pihennek meg ezen a napon, nem tartják megkülönböztetett napnak.

Krisztus szabadságot adott nekünk, meghaltunk a törvénynek, nem vagyunk az uralma alatt.

Pál azt érthette ez alatt, hogy van, aki ezt úgy értelmezi, hogy továbbra is megtartja a szombati nyugalom napját, nem azért, mert törvényt akar belőle csinálni, hanem Isten igéje iránti engedelmességből. Főként messiáshívő zsidók gondolhatták így.

Mások viszont, pogányokból lett keresztények, lévén nekik ilyen megkülönböztetésük nem volt, mielőtt hitre jutottak Jézusban, úgy érezték, számukra ez nem olyan fontos.

Ez tehát inkább egy kedezés volt a pogány keresztények felé, hogy ne legyenek velük olyan szigorúak a zsidó testvérek, fogadják el őket így is, szeretettel.

Mekkora hátbadöfés ehhez képest két évszázad múlva, hogy hoznak egy zsinatot, ahol kötelezővé teszik a vasárnapnak nyugalomnapként való ünneplését? Sőt, megtiltják, hogy a szombatot ünnepeljék?