Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Melyik a hetedik nap? Melyik...

Melyik a hetedik nap? Melyik az Úr napja?

Figyelt kérdés

Mi alapján tudjuk ez eldönteni ?

Koptok,örmények,szír keresztények mikor tartják ?

Miért van nézeteltérés ?



2015. máj. 10. 11:31
 1/9 anonim ***** válasza:
53%

Az Úr napja az ószövetségi időkben a szabbat vagyis a szombat, ez a hetedik nap, amikor a teremtés után az Úr megpihent.


Krisztus feltámadása vasárnap történt, de mivel Krisztus is Úr, ezért a vasárnapra is jogos az Úr napja kifejezés. A vasárnap elvileg a hét első napja, de mivel a szombatot követi, ezét szokták nyolcadik napnak is hívni. :)


Az ókeresztény korban megtartották a szombatot is és a vasárnapot is, de a vasárnap számított nagyobb ünnepnek. A koptok, szírek, örmények és a többi keleti keresztény egyházak mai napig mind a kettőt megtartják. (Igazából ezt elsősorban a templomi szertartások illetve kolostori szerzetesek hetirendje tükrözi, a civil világi hívek életében nem mindig érhető ez tetten.)

2015. máj. 10. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:

Ha mind a kettőt megtartják akkor, hogy munkálkodnak 6 napon át ?


Én hallottam olyat,hogy a szabbat jelentése pihenő nap és nem a szombatot jelöli.(mint a hét napját) hanem azt a napot amelyiken megpihenünk és az Úrnak szenteljük.

Ami akár vasárnap is lehet.


Mondjuk gyanús, hogy a zsidók is szombatra teszik a pihenő napot ami a hét hetedik napja .


(Izraelben vasárnappal kezdődik akkor a hét? )

2015. máj. 10. 13:21
 3/9 anonim ***** válasza:

Vasárnap támadt fel? Szerintem csak vasárnap találtak az üres sírra. A Biblia alapján simán feltámadhatott szombat végén is, még vasárnap előtt. Úgy gondolom, hogy az Úr napja az összes nap, mert Ő minden napnak ura, és nem csak az egyhetedének.


Róma 14

5. Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve.

6. A ki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és a ki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. A ki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és a ki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek.

2015. máj. 10. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

Nem csak Izraelben kezdődik vasárnappal a hét, de sok más helyen is, például Örményországban és a katolikus liturgikus naptárban is.


A magyar nyelvben a szombat a héber szabbat szóból származik, szláv közvetítéssel. A szombat tehát mindenféleképpen szabbat :)


A hatnapos munkahét kérdése bonyolult ügy. Ezért van az, hogy csak a szertartásrend tükrözi a szombat és a vasárnap megünneplését, a civil életvitel nem mindig. A kérdést az is bonyolítja, hogy a koptok és a szírek eleve iszlám országokban élnek. Az arab országokban szintén a vasárnapot tekintik a hét első napjának, és a legtöbb helyen a péntek-szombat a szabad hétvége.

2015. máj. 10. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
0%
A hetedik nap a vasárnap :)
2015. máj. 13. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!


Máté evangéliumában így olvashatunk Jézus feltámadásáról: "Szombat végén pedig, mikor a hét első napjára virradt, elment Mária Magdolna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

Tehát a Bibliában a hetedik nap a szombat, és az első a vasárnap. Magyarországon is nagyon sokáig így volt, nézz csak meg például egy hatvanas évekbeli naptárt.


A Bibliában semmi utalás nincsen a vasárnap, azaz az első nap megünneplésére.


Viszont a szombatot már a teremtéskor megszentelte (1Mózes 2:3), és a Tízparancsolatban is felhívja a figyelmet, hogy tartsuk meg (2Mózes 20:8-11 - itt írja, hogy hat napon át dolgozzunk). Jézus és a tanítványok is ezt a napot ünnepelték, sőt, Jézus a halála utánra is figyelmeztetett a szombat fontosságára (Máté 24:20).


Az Úr napja kifejezés pedig legtöbbször Jézus második eljövetelére vonatkozik a Bibliában (pl 1Thessz 5:2), csak később a katolikusok kezdték el használni ezt a kifejezést a vasárnapra.

2015. máj. 16. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

#6


Az Úr napja nem csak Krisztus második eljövetelére vonatkozik (persze arra is), hanem a dicsőséges feltámadása napjára, és az Eucharisztia ünneplésének napjára, ami pedig a vasárnap, a hét első napja (ApCsel 20,7).

2015. máj. 17. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Kedves előző válaszoló!


6. vagyok. Tudnál mutatni egy olyan bibliaverset, ahol a Biblia a vasárnapot az Úr napjának hívja? Mert én nem tudok egyről sem.

2015. máj. 19. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 Roland G. ***** válasza:

A hetedik nap a szombat!A hét első napja,legalábbis bibliai nézőpontból a vasárnap.


Az Úr napja az Ó és Újszövetségben is kizárólag az a nap vagy időszak,amikor a Messiás eljön az idők végén,tehát az ún. nagy nyomorúság ideje,az elragadtatás utáni 7 év második fele,szűkebb értelemben az Armageddoni csata napja.


A többi kérdésre nem tudom a választ!

2015. jún. 13. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!