Jehova Tanuinak könnyebb a pártalálás?

"1914-et? "

Nos, innen látszik, hogy gyengén tanulmányoztad a Bibliát, mert benne van.

A hét időre emlékszel? Dániel próféciáját olvastad?

Ha i. e. 607-hez hozzáadunk 2520 évet, akkor, 1914-hez jutunk.

Bemásolom neked a magyarázatot:

Olvasd el a Dániel 4:1–17-et. A 20–37. versekből megtudjuk, hogy a prófécia Nabukodonozoron teljesedett be. De van egy nagyobb beteljesedése is. Honnan tudjuk ezt? A 3. és 17. vers rámutat, hogy az álom, amelyet Isten Nabukodonozor királynak adott, Isten Királyságára vonatkozik, és Isten megígérte, hogy ő „annak adja azt, akinek akarja”, ’az emberek közül a legalacsonyabb rangúnak’. Az egész Bibliából világosan felismerhető Jehova szándéka, mely szerint Fiát, Jézus Krisztust mint megbízottját juttatja uralomra az emberiség felett (Zsolt 2:1–8; Dán 7:13, 14; 1Kor 15:23–25; Jel 11:15; 12:10). Jézus bibliai jellemzéséből láthatjuk, hogy ő valóban ’a legalacsonyabb rangú az emberek közül’ (Máté 11:28–30; Fil 2:7, 8). A prófétai álom ezután arra az időre utal, amikor Jehova átadja Fiának az emberiség feletti uralmat.

Minek kellett történnie időközben? A fával és annak tövével szemléltetett emberiség feletti uralom „vadállat szívét kapja” (Dán 4:16). Így az emberiség történelmét vadállatias jellemvonásokat magukon viselő kormányzatok uralma jellemzi. Napjainkban az Egyesült Államokat gyakran sassal, Nagy-Britanniát oroszlánnal, Kínát pedig sárkánnyal szokták szemléltetni. A Biblia is felhasznál vadállatokat a világkormányzatoknak és a sátáni befolyás alatt álló emberiség uralmi rendszerei egészének szemléltetésére (Dán 7:2–8, 17, 23; 8:20–22; Jel 13:1, 2). Ahogyan a világrendszer befejezéséről szóló próféciájában Jézus megjövendölte, hogy „Jeruzsálemet tiporni fogják a nemzetek, míg be nem telik a nemzetek meghatározott ideje”, úgy is lett (Luk 21:24). ’Jeruzsálem’ Isten Királyságát szemlélteti, mivel az ott uralkodó királyokról azt olvassuk, hogy „Jehova királyságának trónján” ülnek (1Krón 28:4, 5; Máté 5:34, 35). A vadállatokkal szemléltetett nem zsidó uralmak tehát „tiporni fogják” Isten Királyságának az emberi ügyek kormányzására vonatkozó jogát, és Sátán ellenőrzése alatt gyakorolják uralmukat. (Vesd össze: Lukács 4:5, 6.)

Meddig gyakorolhatták hatalmukat ezek a kormányzatok, mielőtt Jehova átadta a Királyságot Jézus Krisztusnak? A Dániel 4:16 ’hét időről’ („vagy »év«”, MKB lábjegyzete a 13. vershez) beszél. A Biblia utal arra, hogy a prófétai idők kiszámításánál egy nap egy évet jelent (4Móz 14:34; Ez 4:6). Hány ’napról’ van akkor itt szó? A Jelenések 11:2, 3 jól érthetően közli egy ilyen próféciában, hogy 42 hónap (három és fél év) 1260 napnak felel meg. Hét év tehát kétszer annyit, összesen 2520 napot tesz ki. Így az „egy-egy napot egy-egy évért” szabály alkalmazásával 2520 évet kapunk.

Mikor kezdődött el ez a „hét idő”? Azt követően, hogy a babilóniaiak eltávolították Jeruzsálem trónjáról Sedékiást, Isten előképi Királyságának utolsó királyát (Ez 21:25–27). Végül i. e. 607 októberének elején eltűnt a zsidó szuverenitás utolsó nyoma is. Ekkor a babilóniaiak által felelős megbízottként kinevezett zsidó helytartót, Gedáliát orvul meggyilkolták, amiért is a hátramaradt zsidók Egyiptomba menekültek (Jer 40—43. fejezet). A megbízható bibliai kronológia arra utal, hogy ez i. e. 607 októberének kezdetén, azaz 70 évvel i. e. 537 előtt történt; ebben az évben tértek vissza a zsidók babiloni fogságukból (Jer 29:10; Dán 9:2; további részletek találhatók a „Jöjjön el a te Királyságod!” című könyv 186—9. oldalán).

Hogyan jutunk el akkor 1914-hez? Ha i. e. 607 októberének elejéhez hozzáadunk 2520 évet, akkor, ahogy a táblázat mutatja, i. sz. 1914 októberének elejéhez jutunk.

Mi történt akkor? Jehova átadta az egekben megdicsőített Fiának, Jézus Krisztusnak az emberiség feletti uralmat (Dán 7:13, 14).

"Végül is csak az angyalokat hazudtolod meg, az apostolokat és a véneket."

Már ne haragudj, de ilyen formán te pedig az Urat. Hiszen maga mondta kit kell imádni.

"aztán melyik enciklopédiában van ez benne?"

A háromság? Wikipédia esetleg?

Egyébként írj egy Bibliaverset, amiből legalább következtetni lehetne a háromságra!

A tudósok véleményének félremagyarázása

A történészek által megállapított újbabiloni időrend elvetése mellett felhozott indokaik alátámasztásául az ókori közel-keleti történelem egy jól ismert szakértőjére hivatkoztak.

„Nyilvánvalóan annak tudatában”, hogy a babiloni történelemről alkotott képünk hibás lehet, hogy ókori papok és királyok megváltoztathatták az ókori újbabiloni feljegyzéseket, és hogy az ismeretlen anyag drasztikusan megváltoztathatja az időszak kronológiáját, „ifj. Prof. Edward F. Campbell az egyik, újbabiloni kronológiát tartalmazó táblázatot a következő figyelmeztetéssel vezette be” (187. o.):

„Magától értetődik, hogy a felsorolások csak provizórikusak. Mennél alaposabban tanulmányozza valaki az ókori Közel-Kelet kronológiai problémáinak komplikált részleteit, annál kevésbé tart bármiféle elképzelést végérvényesnek. Emiatt a körülbelül kifejezést sokkal többször lehetett volna használni, mint ahogy ez történt”.

Ez az idézet a G. Ernest Wright kiadásában először 1961-ben megjelent, The Bible and the Ancient Near East (A Biblia és az ókori Közel-Kelet, Pontledge and Regan Paul, London) c. könyv egyik, Eduárd F. Campbell által írt fejezetéből származik. Az Őrtorony Társulat nem említi azonban, hogy az említett táblázat magában foglalja az egyiptomi, a palesztinai, a szíriai, a kisázsiai, az asszíriai és a babiloni kronológiát, kb. i. e. 3800-tól i. e. 323-ig, Nagy Sándor haláláig, és bár a körülbelül kifejezés a táblázatban megadott számos uralkodási időre érvényes, ez a 'körülbelül' egyetlen újbabiloni király uralkodási ideje előtt sem szerepel! Felmerül a kérdés: Amikor Campbell professzor David N. Freedman professzorral - aki 1976-ban Campbell professzor utódja lett a közismert folyóirat, a Biblical Archeologist (Bibliai Régész) szerkesztői székében - összeállította a kronológiai táblázatot a The Bible and the Ancient Near East c. könyv számára, úgy gondolta-e akkor, hogy „az a kép, amit jelenleg a babiloni történelemről alkothatunk megtévesztő, vagy hamis lehet”, ha az újbabiloni időszakot tekintjük? Véleménye szerint lehetséges-e, hogy az „ókori papok és királyok néhányszor megváltoztatták” az újbabiloni feljegyzéseket „meghatározott céllal”? Szándékában állt-e - bármilyen okból - a körülbelül kifejezést bármely újbabiloni király uralkodása elé tenni? Más szóval, helyesen adta-e vissza az Őrtorony Társulat dr. Campbell (és dr. Freedman) nézeteit?

Ε kérdésekre dr. Campbell a következőképpen válaszolt:

„Talán ön is sejti, mennyire megdöbbentett az a mód, ahogy az Őrtorony Társulat Noel Freedmannal közösen készített kronológiai táblázatunkat felhasználta. Félek, hogy néhány ember - a legjobb szándékkal - utolsó szalmaszálként fog belekapaszkodni, hogy alátámassza a már kialakított következtetéseit. Erről van itt szó egyértelműen.

Hadd magyarázzam el először, hogy az időrendi táblákért való felelősség úgy lett megosztva a The Bible and the Ancient Near East-ban, hogy a terjedelmesebb közel-keleti időrendet én, a bibliai adatokat pedig Dávid Noel Freedman kapta, aki most a michigani egyetemen dolgozik. Mi valóban beszéltünk a figyelmeztetésekről, amit a táblázataink elé helyezünk, de egyáltalán nem volt szándékunkban sugalmazni azt, hogy Babilónia és Júda dátumainál húsz éves eltérés lenne. Én egészen biztos vagyok abban, hogy dr. Freedman valahol a könyv fejezetéhez írott megjegyzések között nyomatékosan kijelenti, hogy az 587-6-os év esetében max. 1 évnyi - és nem több - eltérés lehet, az 597-es év ezzel szemben teljes kronológiai repertoárunk igen csekély számú biztos dátumainak egyike. Tudom, hogy ő meggyőződött erről, miként én is. Egy szemernyi bizonyíték sem ismert számomra, mely akár csak a lehetőségét is felvetné annak, hogy a Babiloni Krónikában papok vagy királyok, jámbor célok érdekében, a dátumokat megváltoztatták volna. Én szívből egyetértek Graysonnal.” (A szerzőnek küldött magánlevél, 1981. augusztus 9-i dátummal.)

Megjegyzés: A tudósok abbéli bizonytalanságának oka, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben, vagy 586-ban vált - e lakatlanná, a Biblia és nem más, Biblián kívüli források. Minden tudós megegyezik abban, hogy Nabukodonozor 18. uralkodási évének dátuma i. e. 587/6 (Nizántól Nizánig). A Biblia általában Nabukodonozor tizenkilencedik uralkodási évére datálja a pusztulást (2Kir 25:8; Jer 52:12), egyszer pedig a tizennyolcadik évére (Jer 52:29). Ez az ellentmondás megoldódik, ha a nem-trónralépéses módszert feltételezzük Júda királyai esetében. Dr. Campbell szerint az i. e. 597-es dátum, mint Jeruzsálem korábbi meghódításának és Joákin elhurcolásának dátuma, egyike a tudósok által megállapított nagyon kevés biztos történelmi dátumnak. Ennek oka, hogy ezen a ponton a Biblia és a Babiloni Krónika tökéletesen megegyezik.

Dr. Campbell továbbította a neki feltett kérdéseket dr. Freedman-nak, hogy lehetőséget adjon neki álláspontjának kifejtéséhez. Dr. Freedman a következőket fűzte a témához:

„...Én mindennel egyetértek, amit dr. Campbell írt Önnek. Az igaz, hogy van némi bizonytalanság az időszak bibliai időrendje körül, de ez a bizonytalanság a Bibliában lévő zavarbaejtő és talán ellentmondó adatokból ered, és nem hat ki az újbabiloni ékírásos feliratokból és az időszak egyéb, nem bibliai forrásból származó bizonyítékaira és kronológiai információira. Ez egyike az ókori világ legismertebb időszakainak, és egészen biztosak lehetünk, hogy a dátumok egy éven belüli eltéréssel helyesnek mondhatók, nagy részük pedig hónapra és napra pontos. Ezért az Őrtorony Társulatnak egyáltalán nincs joga magyarázatokat és véleményeket alkotni a bizonytalansággal kapcsolatos kijelentéseink alapján. Amire én konkrétan gondoltam, az a tudósok közötti nézeteltérés volt, hogy vajon Jeruzsálem elestének dátuma 587, vagy 586. Kiváló tudósok nem értenek egyet ebben a kérdésben, és sajnálatos módon erről az eseményről nem szól a Babiloni Krónika, mint teszi azt Jeruzsálem 597-es bevételével kapcsolatban (mely dátum ma már pontosan meghatározott). De a vita legfeljebb csak egy évről (587 vagy 586) szól, így az nem lehet kihatással Jehova Tanúi nézeteire, akik nyilvánvalóan át akarják írni az egész időszak történelmét, és meglehetősen drasztikusan meg akarják változtatni a dátumokat. Ehhez azonban nincs joguk.”

(A szerzőnek küldött magánlevél, 1981. augusztus 16-i dátummal.)

Ily módon az Őrtorony Társulat azon igyekezve, hogy az i. e. 607-es dátumra bizonyítékot találjon, félremagyarázta dr. Campbell és dr. Freedman véleményét. Egyikőjük sem hisz abban, hogy az ókori papok vagy királyok „megváltoztathatták” az újbabiloni korszakról szóló „feljegyzéseiket”, vagy „hogy, egy eddig ismeretlen anyag e kor kronológiáját drasztikusan meg tudná változtatni”. És egyikük sem szándékozik a körülbelül kifejezést néhány, a listájukon szereplő újbabiloni uralkodó uralkodási évszámai elé helyezni. Csak abban bizonytalanok, hogy Jeruzsálem elpusztításának dátumát i. e. 587-re vagy 586-ra kell-e tenni, és ez a bizonytalanság nem a nem-bibliai források hibáiból, vagy ismerethiányból ered, hanem a Bibliában megadott, látszólag ellentmondó számokból!

nézd már meg, mit ír a wiki a tanúkról. azt el kell-e fogadni? mert a tanúk nagyon ágálnak ellene.

KETTŐS MÉRCE!!!

"wikipédia enciklópédia"

Azt mondják magukról.

De nem azt kell elfogadni, hanem a Bibliát. Márpedig az sehol sem ír sem háromságról sem sehol nem hasonlítja a Szent szellemet az Atyához vagy a Fiúhoz.