Nincsenek kereszény barátaim és egyedül érzem magam a gyülekezetben. Fiatalként ez elég rossz érzés. Mit tegyek?

Keress magadnak másik gyülekezetet, ahol egy kicsit egymással is foglalkoznak az emberek, úgy ahogy azt Jézus meg is parancsolta :)

Barátokat pedig nem árt gyülekezeten kívül is keresni, iskolatársak, munkatársak, sprottársak stb. között.

jaja, olvastam. nézd: lehet, hogy pont itt találnál valakit, ha esetleg kiírnád, melyik városból vagy, és vállalnád a korod, és az érzéseid.

de, természetesen tiszteletben tartom, hogy nem nyílvánosan válaszolsz. lehet egyébként, hogy az életben is ilyen vagy? nem nyitsz akárki felé, kerülöd, hogy megnyílj másnak? visszahúzódó? elősször magadat kell megszeretned, hogy szeretni tudj másokat... Te hogy állsz ezzel?

Szia!

Én ugyanebben a helyzetben vagyok, hogy nincsenek keresztény barátaim.

Vannak ismerőseim más körökből, de az mégsem olyan.

Sokszor ez bánatot is okoz.

A gyülekezetben, ahova járok, nekem sincs más a korosztályomból, így jó ideig egyedül éreztem én is magam.

1-2 hónapja beszélgetek többet egy nálam idősebb személlyel a gyülekezetből. De még mindig nem olyan, mintha korosztályomból lenne.

Nekem a keresztszüleimmel való beszélgetések sokat adnak. És az imádkozás. :)

Ha gondolod, írhatsz privátban, mert kiírni én sem akarok személyesebb információkat.

Nekem már az is jó volna, hogy a saját gyülekezetemen kívül lenne legalább olyan ismerősöm, aki keresztény.