Ki volt Énok próféta? Miért nem szerepel a könyve a Bibliában? Mit ért a Szent Írás az alatt, hogy magához vette őt Isten? Tényleg lehetséges ez?

Sziasztok!

Izgalmas a téma, sajnos nem olvashatom el most minden hozzászólásotokat (és azt se látom, h. melyik választ ki küldte). Okos kérdés. Szerintem egyszerűen attól függ: mit hiszel. Pontosabban: KIBEN, kinek HISZEL?

1. Én az Úr Jézus Krisztusban hiszek, azaz a Felkent Szabadítóban, aki az Isten. Ahogy már a többiek megemlítették: Énók maga benne van a Bibliában. Én hiszem, hogy - ahogy az Ige mondja - felvétetett a mennybe Énók. Ez rajta kívül csak Jézussal és Illéssel történt meg! Minden élő hívő is el fog ragadtatni hamarosan ilyen egyszerűen: "Isten felveszi", amikor Jézus visszajön. Mintegy megmenti az életünket, mert az életből az életbe visz egyenesen. (Énók könyve egyértelművé teszi az örök halál valóságát, és a még meg nem ítélt halottak átmeneti állapotát is - ami a két másik lehetőség jelenleg.)

2. Az Ige nem mond ellent annak, hogy könyvet írhatott volna Énók. Sőt, az akkorra szóló helyzetjelentés megfelel annak, amilyen képet az Énók könyvéből is kapunk. Én ma olvastam bele először, és hitelesnek tűnik. Nem azt nevezem hitelesnek, hogy tényleg Énók írta - világos, hogy az özönvíz után más gyűjtötte össze. Ezért nem probléma, amikor mai (özönvíz utáni) helyrajzi nevelről beszél, amiket a szerkesztő ismert. Illetve amikor Énók prófétál pl. Sion hegyéről, az is összhangban van a mindentudó Isten Szavával, aki azt mondja: Sion hegye megáll örökké (125. zsoltár,1.)! Sok igazság és jó van ebben a könyvben: ez tény - ehhez nem kell hit!

3. Ahhoz viszont már konkrét meggyőződés kellene, hogy azt mondhassuk: márpedig ihletett, szent írás. Az egyházatyák, akik a többi könyvet beletették a Bibliába - és jól tették! - így dönöttek. Benne van pl. Eszter könyve, amiben Isten neve nem szerepel, de tanulságos. Valószínűleg a jó példa, a keresztény tanulság nem volt egyértelmű Énók könyve esetében. Érthető, hogy nem vették bele a kánonba, mert a hangsúly túlságosan az angyalvilágon van, amit nem tudunk ellenőrizni, hogy helyes-e, és tanulsága nem annyira kézenfekvő mint elméleti. Valószínűleg nem volt egyetértés az illetékes keresztények között, akik erről döntöttek. Jó ok lehet pl. arra, hogy ne legyen kanonikus mű, hogy Énók nem különbözteti meg Jézust ("Uriel", azaz Isten Lángja) a többi angyaltól, így gyakran úgy tűnik, mintha nem ismerné fel az "Ember fiát" (Énók és Noé is így hívja a Messiást, azaz Jézust). Teológiai szempontból vannak, akik azt mondják, ez egy hiánypótló mű. Ha Isten Igéjének ismeretével olvassuk, igeni hasznos lehet.

3. Másrészt hiszem, hogy jól döntöttek ezügyben is elődeink. Azt gondoltam először, ez mellékes, de csak így lehet békességünk. Isten nem hagyta meg nekünk azt a lehetőségeinket, hogy ne fogadjuk el keresztény testvéreinket (parancs: "szeressétek egymást, AHOGY ÉN SZERETTELEK TITEKET") - hogy azt mondjuk pl.: nem is testvéreink. Egyesek furcsa dolgokat állítanak keresztény öntudatuk ellenére, de csak az Igének szabad hinnünk! Júdás is merész volt: használta Énók üzenetét, még ha nem is tűnik annyira "jó"-nak, építésre. Kívánom nektek is (ill. neked, kedves Kérdező), hogy legyen békességetek ebben az ügyben is, amit Isten ad meg kegyelme által!

Ezen az oldalon megtaláltam majdnem teljes fordításban:

[link]

Ami még érdekes, hogy az egyházatyáknak nevezettek közvetlenül hivatkoznak arra, hogy Énok lesz az egyik a két tanú közül, melyek a végidőkben (Jelenések könyve) fellépnek. És közvetetten arra az ismeretre is hivatkoznak ami csak Énok könyvében van meg.

"Abban a hétben, a két próféta, Énok és Illés felét veszik a hétnek. Mert prédikálni fognak 1260 napon keresztül, zsákruhát viselve, hirdetve a megtérést az embereknek és minden nemzetnek..."

(Hippolitusz i.sz. 200 körül, ANF, 5.213)

"Énok kétséget kizárva felragadtatott, és Illés szintén. Egyikük sem látott halált, hanem haláluk minden bizonnyal késleltetve van. Mindketten fenntartatnak a halál elszenvedésére, hogy majd a vérükkel olthassák ki az Antikrisztus erejét."

(Tertulliánus i.sz. 210, ANF, 3.227, 228)

"A szent könyveinkből megtanultuk, hogy bizonyos angyalok miként buktak el a saját szabad akaratuk által, és hogy azoktól még náluknál is gonoszabb démoni fajzatok jöttek létre."

Tertulliánus ( i. sz. 197,) ANF 3.36

"Az angyalok áthágták ezt a rendeletet és az asszonyok iránti szeretet fogta el őket. És gyermekeket nemzettek, akiket a démonoknak neveznek."

Justyn Martyr (i.sz.160) ANF 1.190

"Az Énok könyvét ma már úgy néz ki, hogy megtagadták a zsidók, pontosan ennél az oknál fogva -, mint ahogyan megtagadták csaknem mindegyikét a többi írásoknak is, amelyek Krisztusról beszélnek. Ez természetesen nem meglepő: mármint, hogy nem fogadtak el némely Szentírásokat, amelyek beszélnek Arról, Akit ők nem fogadtak el. Mert ők még akkor sem fogadták el őt, amikor itt volt személyesen, és közöttük beszélt."

Tertulliánus (i.sz. 198) ANF 4.16

brumteso 2016.03.08. 12:38 (#25)

"Énok könyve része volt az esszénus könyvtárnak, és a Krisztus korában használatban levő Írásoknak." "A mű az ókorban jól ismert volt mind a vallásos zsidók, mind az esszénusok, mind a keresztény közösségek körében. Idézi Szent Jusztinusz, Szent Iréneusz, Órigenész, Alexandriai Szent Kelemen, Justyn mártír, Hippolitusz, Ágoston." "Énok könyve nagy szerepet játszott a korai kereszténységben, Barnabás levelének és Péter apokalipszisének írója is felhasználta. Barnabás levele kétszer idézi Henoch könyvét, mint szentírást. Tertullianus nagy jelentőséget tulajdonított neki, de később a könyvet nem kanonizálta a nyugati kereszténység.

Az etióp kereszténység az első fordítástól kezdve érdeklődött a korpusz iránt, a fordítás legkorábban fennmaradt kéziratai a 15. századból származnak. Valószínűleg az vezetett az etióp kánonba való kerüléséhez, hogy az etióp egyház szoros kapcsolatot ápolt Alexandriával, és a 4. században, amikor a Biblia etióp fordítása elkészült, Alexandriában ismert és népszerű lehetett Énok könyve. Egy másik tényező, amely nemcsak Énok könyve, hanem más pszeudo-epigrafikus könyvek hagyományba való felvételét is előmozdította, a kanonizációval függ össze, nevezetesen, hogy az etióp egyház nem a héber kanonizálást követte." "Hénokh könyve az Etióp (kopt-ortodox) Egyház Bibliájában a kánon része, vagyis sugalmazottnak ismerik el."

"Az irat saját bevezője szerint közvetlenül az özönvíz után született, amit a keresztény hagyomány Kr. e. 2370-re tett."

"Júdás levele pontosan idéz a Énok könyvéből Énok prófétának tulajdonítva az idézett részt.":

Róluk jövendölt Énok is, Ádámtól a hetedik, mikor így szólt: "íme eljött az Úr tízezer szentjével, hogy ítéletet üljön mindenek ellen, és rábizonyítsa az istentelenekre minden istentelen tettüket, melyekkel istentelenséget követtek el, amellett minden kemény szót, melyet az istentelen vétkezők ő ellene szóltak." (Júd. 1:14-15)

"A görög fordítás valószínűleg már a Krisztus utáni első század végére elkészült, mert a Jelenések könyvében János is felhasználja bizonyos motívumait."

"A Zsidókhoz írt levél 11,5-ben a szerző a hitéért dicséri Henochot, ami a Henoch könyve hatását mutatja.":

"Hitéért helyezték át Énokot a [mennybe], hogy ne lásson halált, s [itt többé] nem találtak rá, mivel Isten őt áthelyezte. Áthelyezése előtt ugyanis azt a bizonyságot kapta, hogy tetszik Istennek."

"Az Ige nem mond ellent annak, hogy könyvet írhatott volna Énók. Sőt, az akkorra szóló helyzetjelentés megfelel annak, amilyen képet az Énók könyvéből is kapunk."

"Az Énok könyvét ma már úgy néz ki, hogy megtagadták a zsidók, pontosan ennél az oknál fogva -, mint ahogyan megtagadták csaknem mindegyikét a többi írásoknak is, amelyek Krisztusról beszélnek. Ez természetesen nem meglepő: mármint, hogy nem fogadtak el némely Szentírásokat, amelyek beszélnek Arról, Akit ők nem fogadtak el. Mert ők még akkor sem fogadták el őt, amikor itt volt személyesen, és közöttük beszélt."

Tertulliánus (i.sz. 198) ANF 4.16

Énok könyve: [link]

Enok valoban Isten embere volt de ez nem jelenti azt hogy a konyv az ove lenne, vagy mert utalas van enokra az magatol azt jelentene hogy a nevevel irt konyvet tamasztana ala.

Olvassd a bibliai s hasonlitasz ossze, 66 konyvhoz kepest a legjobban kulombozo konyv tobb szentpontbol is , hogy modositottak az eredetit vagy hamisitot bekeverve igazsagokat azt nem tudom.