Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az adventistáknak van valamifé...

Clark Kent.. kérdése:

Az adventistáknak van valamiféle történelmi bizonyítékuk arról, hogy a keresztények a 2. században megünnepelték a szombatot?

Figyelt kérdés

A 2. század még elég közel van az apostoli korszakhoz, tehát akkor még élhettek olyan emberek, akik valamelyik apostolt, vagy annak tanítványát (Pl. Szent Polikárpot) hallgathatták, így egészen biztosan tudhatták, melyik a nyugalomnap. Szombatos értelmezés szerint viszont az Egyház változtatta meg a szombat napját vasárnapra. Ez volt az első nagy "vasárnaptörvény", de a java még előttünk van. [Lásd ezzel kapcsolatban Jel. 13. adventista értelmezését]. Mivel nem akarom, hogy a kérdés leírása hosszú legyen, ezért majd a beszélgetés közben ha szükséges, kielemezzük az adventisták érveit is alaposan.


Olyan dokumentumot már olvastam, hogy a 3-4. századból visszamenőleg azt mondják, hogy a kereszténység néhány kivételtől eltekintve szombatot ünnepel, de ez nem igazán meggyőző. Ha ez tényleg így van, akkor annak a korai kereszténység elején is nyoma kellene hogy legyen, pedig nincs. Az pedig nem érv, hogy a keresztények a vasárnap mellett ünnepelték a szombatot is, mert ez is csak azt bizonyítja, hogy a szombat nem volt általánosan elfogadott szent nyugalomnap, hiszen akkor úgy cselekedtek volna, mint az adventisták.


Köszönöm a válaszokat.


2015. nov. 9. 18:11
1 2 3
 21/26 A kérdező kommentje:

Tisztelt Péter!


Örülök, hogy sikerült tisztázni a nézet eltéréseket. :-)


Tisztában vagyok azzal, hogy a h.n. adventista egyház a hit általi megigazulást tanítja. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működik ott, abban nem foglalok, abban nem foglalok állást. És azt is tudom, hogy amit a szombat-vasárnap kérdésről gondoltok, az nem mára, hanem - hitetek szerint - a történelem végére értendő. Nem célom az, hogy vitát nyissak ebben a kérdésben, ezért megpróbálom összefoglalni a gondolataimat a vitától eltérő módon, és úgy, hogy ne sértsem az adventistákat a hitükben.


Tisztában vagyok azzal, hogy az adventisták a szombatünnepést a Bibliából próbálják igazolni. Azért mondom, hogy próbálják, mert számomra a hivatkozott igék problémásak. Nem megyek az egészen végig, csak egy példa:


A (Gen 2,1-3) szöveg azért is problémás mert - azon túlmenően, hogy Isten bár megszenteli és megáldja a hetedik napot, nem parancsolja meg Ádámnak annak megünneplését - kérdés, hogyan kell értelmezni. Meglátásom szerint a teremtéstörténet nem egy szó szerinti értelemben vett történetírás, hanem egy olyan elbeszélés, amely képekkel dolgozik. Ilyen értelemben szerintem a (Gen 2,1-3) is megkérdőjeleződik, mint történelmi esemény. Más szombattal kapcsolatos igehelyek is ugyanilyen problémásak számomra, mármint ami a keresztények szombatünneplését illeti. Különben azt sem gondolnám, hogy a vasárnapot csak az egyházi hagyományól lehetne alátámasztani. De ha esetleg így lenne az baj? Ugye ha vitát nyitnánk erről, akkor kérdés, hogy össze lehet-e egyeztetni a Bibliát a hagyománnyal? Szerintem igen, de egyébként én azt gondolom, hogy a vasárnapünneplésnek is van bibliai alapja. Tehát erről a témáról ennyit röviden.


Másik dolog, amit említettél, az már eszkatologikus jellegű, miszerint Isten nyilvánvalóvá teszi mindenki számára azt, ami a szombatot illeti. Számomra ezt azért nehéz elképzelni, mert meg vagyok róla győződve, hogy a keresztényeknek nem kell szombatot ünnepelni, ezért White próféciáiból sem lesz semmi. De játszunk el kicsit a gondolattal, hogy "mi lenne ha?"


Először is, hogy jelentené ki Isten? Az adventisták prédikálásán keresztül, amit "hármas angyali üzenetnek" neveznek? Most akkor tényleg komolyan kellene vennem, hogy tisztességes katolikusok és protestánsok milliói fognak elveszni csak azért, mert nem fogadják el a szombatot nyugalomnapnak? Az emberi gondolkodás nem változtatható meg olyan egyszerűen, még akkor sem, ha maga a Jó Isten szól. Tamás apostol például többször hallhatta, hogy Jézus Krisztus - akinek a személyében Isten járt a földön - meg fog halni, és fel fog támadni, de mégis hitetlenkedett. Akkor az adventisták egyértelműbben tudnának érvelni? És mi lesz azokkal az idős bácsikkal és nénikkel, akik még jobban nem tudnak változtatni a gondolkodásukon, mert gyerekkoruk óta a vasárnapi istentiszteletet gyakorolják. Mit tesz majd értük Isten? Csodákat tesz? Vajon a csodák mindenkit meg tudnak győzni? Jézus halottakat támasztott fel, mégis azt kiabálták Pilátus előtt, hogy keresztre vele. Most tényleg a szombat miatt veszne el több millió ember? Ha már szóba került a Biblia, Lukács evangélista a következő megtérést örökíti meg:


"Mikor pedig menének az úton, jutának egy vízhez; és monda a komornyik: Ímhol a víz: mi gátol, hogy megkeresztelkedjem? Filep pedig monda: Ha teljes szívből hiszel, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia. És megállítá a szekeret; és leszállának mindketten a vízbe, Filep és a komornyik; és megkeresztelé őt." (Ap.Csel 8,36-28)


Hát ha valakinek kellett tudni a szombatünneplésről, illetve annak fontosságáról, az Filep. Érdekes módon a keresztség előtt itt mégsem feltétel a szombat, és azt se olvassuk, hogy azt mondta volna a komornyiknak, hogy utána ünnepeljen szombatot. Egyedül Jézus Krisztus személye volt a kulcs a keresztségnek. Az idők végén nem lenne elegendő ennyi hit Isten számára? Hanem annak ellenére, hogy katolikus és protestánsok milliói hisznek Jézusban, de elvetik a szombatot, az lesz a sorsuk, hogy elvesznek, és csak az adventisták maradnak meg, illetve akik hozzájuk pártoltak? Ez bizony kemény kijelentés.


Természetesen a fenti kérdések csak elmélkedések, mert mint mondtam, én nem hiszek abban, hogy a keresztényeknek szombatot kell ünnepelniük, és nem hiszek White próféciáiban sem. Következő kérdés, amit szeretnék még: Az Egyház változtatása a törvénnyel kapcsolatban. Hát, amint fentebb olvashattad a 6-os válaszoló kiegészítését, nem egészen úgy mentek a dolgok a szombattal kapcsolatban, mint az adventista egyházban. A vasárnapról szóló dokumentumok erre rá is tesznek még egy lapáttal. Másrészt ha az Egyház változtatta is meg, nem teheti ezt meg úgy, annak jegyében, hogy Szent Péter trónját birtokolja? Természetesen ismerem a klasszikus protestáns választ a péteri primátusról, értelmetlen is a kérdés. De azt gondolom nem az Egyház változtatta meg, az Egyház csak azt képviseli, ami már korábban nyilvánvaló volt.


Furcsa dolog egyébként a hit. Te leírtad, hogy mit hisztek, miszerint Isten fel akar titeket használni a szombat kérdésben. Én azonban azt hiszem, hogy a szombatünneplés a kereszténységben érvénytelen, így Isten sem bízhatott rátok ilyen feladatot. Látod, ez nézet különbség. És ezt az ellentmondást csak egy módon lehet feloldani:


Ha kölcsönösen megértjük egymás nézetét. És ezt gondolom, ez így korrekt.

2015. nov. 11. 02:25
 22/26 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Teljesen korrekt! :-)


Nem tudom mennyire tudod, én református családban nőttem fel, 15 évesen tértem meg, majd református teológiára készültem, végül a műszaki pályán tanultam tovább, és a teológiát már adventistaként végeztem el.


Mindig is nyitott voltam más felekezetek megismerésére, 15-20 éves koromig szinte minden felekezetben megfordultam, nagyon érdekelt az egyháztörténet mindig is, és különösen örültem, mikor Dániel és Jelenések könyvét több felekezet tanítása szerint is megismerhettem. Volt idő, amikor a református teológia hatása alatt éltem, volt, hogy teljesen az evangéliumi kiadó szabadkeresztény teológiája alatt, de elolvastam Jehova tanúi értelmezését, sőt még Mormon könyvét is... :-) Középiskolában és Egyetemen is Filozófia tárgyban megismerhettem az ókori egyházatyák tanításait, tehát van viszonyítási alapom. Nekem eddig az adventista próféciaértelmezés volt a legmeggyőzőbb, illetve az, ahogyan megélik a hitüket. Ettől nem lettem jobb, vagy rosszabb keresztény.


Én nem sarkítanám ki ennyire ezt a szombat kérdést, ahogyan te tetted, de örülök a példáidnak. Mert azért azt el kell ismerned, ha az ókorban éltél volna hasonló kultúrkörben mint most, neked is hihetetlen lett volna, hogy egy ács fiának a szektája, aki tele volt tanulatlan emberekkel ilyen hatást ér majd el. "Isten útjai kifürkészhetetlenek" :-)


Üdv. Péter

2015. nov. 11. 08:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/26 A kérdező kommentje:

Tisztelt Péter!


Azt gondolom, hogy az ókorban másabb volt a helyzet, én Jézus tanítványi körét nem minősíteném szektának. Az adventista próféciaértelmezés meg természetesen másabb mint azoknál, akik például a szentírástudományt elfogadják, mondjuk a katolikusok. Én éppen ezért (is) a magam részéről a katolikus Dániel és Jelenések könyve értelmezést tartom a legjobbnak.

2015. nov. 11. 16:59
 24/26 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


A katolikus magyarázaton belül is úgy tudom többféle értelmezés terjedt el: a futurista iskolát Ribera spanyol jezsuita szerzetes alapozta meg 1590-ben kiadott apokalipszis-magyarázatával, amit aztán Bellarmin fejlesztett tovább a XVI. század elején, a preaterista iskolát pedig Alcazar alapította 1641-ben megjelent művével, amit Hammond fejlesztett tovább, akit a bibliakritika atyjának neveznek...aki nem mellesleg protestáns volt... :-)


Nem tudom, hogy tudod-e, hogy a legrégebbi fennmaradt rendszeres apokalipszis-kommentár szerzője ki volt, és milyen értelmezést vallott? ;-)


Üdv. Péter

2015. nov. 11. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/26 A kérdező kommentje:

Tisztelt Péter!


A katolikus magyarázat alapvetően preterista. Az, hogy ez a magyarázati irányzat, a középkor végén született meg hivatalosan, a futuristával együtt, nem jelenti azt, hogy nem létezett korábban is, csak annyi volt a különbség, hogy nem volt így kidolgozva iskolai szinten. Talán Biga Cubensisnél olvastam arról, hogy Atyák közt is voltak preteristák. Az Egyház egyébként sem foglalkozott a próféciákkal, voltak ennél sokkal fontosabb dolgai is, mint hogy olyan jelentéktelen dolgokon elmélkedjenek, hogy mit jelent a "7 pecsét" és társai. Egyéni emberek voltak, akik írtak apokalipszis magyarázatokat (Pl Ireneusz), de ezek sosem lettek hivatalos magyarázatok. Amit az Óegyházban elfogadtak hivatalos, eszkatologikus tanításnak, az bekerült a niceai-konstantinápolyi hitvallásba is.

2015. nov. 13. 16:31
 26/26 anonim ***** válasza:

Kedves Clark!


Én úgy látom, tapasztalom, hogy a katolikus egyház is alapvetően sokszínű. Gáborral sokat vitatkoztunk annak idején, volt olyan kedves nekem is elküldte a könyvét, mert azért voltak közös pontjaink is...ahogy veled is vannak. Igen, könyvében felsorolja Eusebiust, Ireneust, Augustinet, Justin mártírt, Cassiant és Tertulliant. Amit ő nem vesz figyelembe az a kettős prófécia fogalma. Ezek abból adódnak, hogy a messiás eljövetelét korán látók nem tettek különbséget első és második eljövetel közt.


Azzal a mondatoddal egyáltalán nem értek egyet, hogy "az egyház egyébként sem foglalkozott a próféciákkal, voltak ennél fontosabb dolgai is" illetve, hogy jelentéktelen dolog lenne jelenések könyve szimbolikája. Ha ugyanis tárgyilagosan figyelembe vesszük a könyv tartalmát, akkor nyilvánvaló, hogy Jelenések könyve "Jézus Krisztus kinyilatkoztatása" a könyv bevezető sorai szerint! Ha pedig a témáját nézed, akkor az nem más mint az üdvösségtörténet, ez a könyv fő nézőpontja is egyben! Nem kisebb dolgot mutat be, mint magának az emberi történelemnek a rejtett hátterét, és valódi mozgatórugóit ismerteti meg, amikor a megváltás történelmi művét, és a körülötte folyó nagy küzdelmet elénk tárja. Ha pedig a teljes Szentírás összefüggésében nézed, akkor Pál apostolt kell idéznem: "Annak pedig, aki titeket megerősíthet az én evangéliumom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök időtől fogva el volt hallgatva, most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván, az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsőség mindörökké. Ámen" (Rm. 16:25-26). Pál apostol leveleiben ugyanis a "titok" vagy "Jézus Krisztus titka" kifejezés mindig erre a megváltási tervre utal, mely "el volt rejtve Istenben" - ahogy Ef. 3:9-ben mondja. Ebbe a hatalmas tervbe nyújtanak bepillantást ezek az üdvtörténeti próféciák, mi lehetne ennél fontosabb bármely keresztény ember számára?


Végül a kérdésemre a válasz: Victorinus Pettau püspöke a fennmaradt legrégebbi rendszeres Apokalipszis-kommentár szerzője, aki Diocletianus uralkodása alatt, 304 körül halt mártírhalált. Victorinus volt az első, aki Jelenések könyvét nem egyetlen, folyamatosan kibontakozó próféciaként, hanem ismétlődő, egymást kiegészítő, a történelmi korszakok jellemzését többféle megközelítésből is bemutató próféciák gyűjteményének értelmezte. Így szól erről: "Nekünk nem az elmondás sorrendjére kell figyelnünk, hiszen többször is előfordul, hogy a Szentlélek, miután egyszer már elért az idők végezetéig, visszatér az előző korszakokhoz, hogy kiegészítse a mér közölteket".


Üdv. Péter

2015. nov. 14. 08:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!