Kedves keresztények, mikor hozza elő ítéletre Isten az emberek összes cselekedeteit?

"Csak akkor?"

Az ószövetségi időkben sokszor büntette az Úr Izráel népét, mert az hűtlen lett a vele kötött szövetséghez. Az ószövetségi próféciák jó része ezeket a csapásokat jövendöli meg. (Természetesen költői eszközökkel, nem konkrét cselekvési ütemterv formájában.)

Keresztény értelmezésben azonban ezeknek a próféciáknak az Utolsó Ítéletre is vonatkozik az eszmei mondanivalójuk.

(Csak hogy el ne felejtsük: az Ószövetséget sosem önmagában értelmezzük, hanem mindig az újszövetségi tanítás értelmében.)

a halál a bűnért való fizetség.

ezért aki meghal,kifizette a bűnért járó "díjat"

+ Jézus is mindenkiért meghalt, aki hitet gyakorol ebben az elrendezésben.

A bűnöket pedig folyamatosan hozza a felszínre, mind egyénileg mid csoportosan,

Az ítélet a bűneset óta az emberen van:

„És az ajándék sem úgy van, mint egy vétkező által; mert az ítélet egyből lett kárhozottá, az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra.”

És elvégzett dolog, hogy az embereknek meg kell halniuk, és utána következzen ítélet:

„És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet…”

Az ember csak két összetevőből áll: lélek és test, nincs szellem. A lélek az élet, a lehelet, amit Isten adott az ember keblébe:

„Így szól az Úr, a ki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott::…”

Amikor meghal az ember, a lélek hal meg és ezért lesz holt a teste. A test a porból van és visszajut a porba, porrá lesz. Nem a test a lényeg, hanem a lélek, amitől van az élet. Ez az élet és lélek oltódik ki a halálkor. Amikor a vért kiontják, az életet kioltják. A vér az a lélek:

„Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed!”

A testnek élete a vérben van; a test nem használ semmit, a lélek az, ami megelevenít. A lélek az élet, ami a testbe lett megalkotva. A lehelet és a test egybe lett szerkesztve, és élő szervezetet alkot az emberi élet a testben és a test által. De nem a testben van az élet, hanem a lélekben. A Lélek teremtette a testeket, mert az Isten Lélek. Ha pedig a Lélek alkotta a testet, akkor a Lélekből nyerhető a test teljessége, a föld pora csak mellékes alkotórész. Valójában ez a test, ami a föld porából van, még el is választ az Istentől a Lélektől, az élettől. Amikor az emberek feltámadnak, a lelkek támadnak fel, mert azok vannak Istennél elrejtve úgy, hogy emberi szemszögből nem léteznek. Istennél pedig ideiglenesen szűntek meg, mert nála van minden lélek életének forrása, aki egyeseket előszólít, másokat megelevenít. Némelyek elaludtak, mert nem mennek a kárhozatra, és így őrizte meg őket Isten a halálban. Némelyek pedig feltámadnak majd az örök gyalázatra. Az ítélet egységesen lesz az emberiség számára egy napon, ami az Úrnak nagy és rettenetes napja. Ez lesz az utolsó nap, amikor mindenki feltámad és megítéltetik. De némelyek már előbb is feltámadtak. És mivel csak a lélek támadt fel, nem a földi test, lélekben kerültek mennybe vagy pokolba. Ítélet mindenkin van, aki megszületik testben, a kárhoztatás ítélete, hogy az ember ez alól az ítélet alól jöjjön ki. De lesz az utolsó ítélet is, amikor mindenki megítéltetik aszerint, hogy mit cselekedett e testben. A kárhoztató ítélet alól kijön az, aki hisz az Isten Fiában; aki pedig nem hisz, már elkárhozott. Az utolsó ítéletkor pedig a halál és pokol is kiadja a halottakat, hogy megítéltessenek:

„És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.”