Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A Zsidók valóban felsőbbrendűb...

A Zsidók valóban felsőbbrendűbbnek érzik magukat a nem Zsidóknál? Vagy ez csak vallási felfogás? Miért volt mindig a zsidók és nem zsidók között ellentét?

Figyelt kérdés
2016. febr. 21. 20:19
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:
Szerintem én se lehetek holnaptól,roma,vagy kinai szerintem zsidónak is születni kell. Persze valamiért az orrukat is összefüggésbe hozzák vele,ezt se értem!
2016. febr. 21. 22:36
 12/13 anonim ***** válasza:
0%

21:51, 22:21, látom, fáj az igazság. Örülök.


Mellesleg nem az számít, hogy ez az esemény nem található meg a neten. Az még kevésbé számít, hogy a kuruc.info hozta le a cikket. Ami számít, hogy Bajcsy Zsilinszki az írását megírta, és nagyon találó, még ha húzzátok is az orrotokat.

2016. febr. 21. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:
93%

"A Zsidók valóban felsőbbrendűbbnek érzik magukat a nem Zsidóknál?"

NEM.

Az ÚR maga mondatta Ámosz prófétával:

"Nemde olyanok vagytok számomra, Izrael fiai, mint a négerek. Nemde kivezettem Izrael fiait Egyiptomból, ám ugyanígy vezettem ki a filiszteusokat Kaftor (Kréta) szigetéről, és az arámiakat Kirből." ( Ámósz próféta könyve 9. fejezet 7. vers )

Viszont abból, hogy a prófétának ezt kellett mondania, arra lehet következtetni, hogy sajnos elõfordult már kb 2800 ezelõtt is, zsidók között is. De csak azok között, akik nem olvasták a Bibliát.

A félreértés a "választott nép" fogalmából ered, sokan még ma is félreértik.

Ennek tartalma, hogy I-ten ARRA választott bennünket, hogy nekünk adta át ( Mózes mesterünk közvetítésével ) Tóráját, azért, hogy parancsai szerint éljünk és hogy idõvel megismertessük azt a Vilag népeivel.

A "választottság" tehát nem kiváltság, nem felsőbbrendűség, hanem TÖBBLET KÖTELESSÉG.

Valójában Ábrahám õsatyánktól ered, akirõl azt mondta az ÚR:

"... megismertem őt, hogy meg fogja parancsolni az ő fiainak és az ő házának maga után, hogy őrizzék meg az Örökkévaló útját, cselekedvén igazságot és jogot ..." [ fiainak és az ő házának maga után - utódainak, leszármazottainak ] ( Mózes elsõ könyve, 18. fejezet,19. vers - [link] ) - Természetesen ez nem jelenti, hogy mások nem haladhatnak az ÚR útján, nem cselekedhetnek igazságot és jogot ... :)

Ennyi nem több, nem is kevesebb.


"Vagy ez csak vallási felfogás?"

Mint elõbbiekbõl, remélem, világos, az kiváltepp NEM, hanem tévedése azoknak, akik így gondolják. ( Egyes zsidók, de fõleg a zsidók ellen uszító gyûlölködõk. )


"Miért volt mindig a zsidók és nem zsidók között ellentét?"

Tulajdonképp nem voltt mindig, mindeütt.

Mindenesetre legrégibb forrása a vallás: Ábrahám még gyerekként felismerte az EgyI-tent, ezért összetörte otthonában a bálványokat. Mivel ott ( Babilóniában ) akkoriban az "államvallás" a bálványimádás volt, családjával együtt számûzték. Késõbb visszatert ugyan, de akkor sem volt sikere, ezért I-ten azt parancsolta neki, hogy menjen arra a földre, amit majd mutat neki.

Ezzel kezdõdött: a hitújítókat már az ókorban sem szerették.

Késõbb egyiptomban már öszetetebb volt a dolog, még késõbb döntõ az irígység lett: a zsidóknak vallási parncs volt a tanulás és a Szombat, vagyis a heti pihenõnap.

A kettõ eredményeképp EREDMÉNYESEBBEK VOLTAK a környezetnél ( persze azátlagzsidó az átlag nem zsidónál ), ebbõl aodott az irígység és az, hogy mások tanulás és munka helyett úgy akartak javakhoz jutni, hogy elveszik a zsidóktól.

Ennek érdekében uszítottak, ami mindig, legalábbis többnyire egy szemernyi igazsággal kezdõdött, ami után már be lehetett adni a rágalmat.

++++

tegnap 21:17


"Ki számít zsidónak?"


Soxor kérdezték már itt és soxr válaszoltunk is.

Röviden, a zsidó vallási jog ( a halacha ) szerint:


zsidó, akit zsidó anya szült, vagy aki betért.


Ezt fogadja el minden zsidó vallási közösség és Izrael Állam "Hazatérési Törvénye" is. Utóbbi kis változtatással: egyfelõl lazít ( a zsidó identitás átszármazik gyerekére, unokájára, ezek házastársaira ), másfelõl szigorít ( "ha nem tagj más vallásnak" ).

A vallási közösség sem a lazítást, szigorítást nem teszi hozzá, tehát aki a definició szerint zsidó, az akkor is az, ha közben 23 vallást próbált ki.


Aztán persze lehet komplikálni, de a lényeg ez.


Persze, vannak más felfogások, egy ilyen eléggé közkeletû: zsidó az, akit lezsidóznak :)

Hasonló: "én mondom meg, hogy ki zsidó" ( hermann göhring, mert egyik legkiválóbb repül~tisztje történetesen zsidó volt, ezért göhring csináltatott neki hamis iratokat. )

++++

tegnap 21:51, tegnap 22:21


A gugli 14 találatot adott erre 1922 "erzsébetvárosi demokrata kör", amibõl 2 árverés.

A Zsilinszky idézet valóban csak a qrutyon, de, hogy ne csak ilyesmi legyen, idézzük ugyanarról Ifj. gr. Andrássy Gyula szavait is:

++++

tegnap 23:08

"Ami számít, hogy Bajcsy Zsilinszki az írását megírta" mint akkor még rögeszmés antiszemita, aki mellesleg 11 évvel korábban testvérével együtt "önvédelembõl" megölte Achim Andrást, apjuk politikai ellenfelét.

Azé talán az is számít, hogy ugyanõ 1943-ban azt mondta és írta is, hogy "tisztességes ember ma nem lehet abtiszemita".

És a gestapot fegyverrel fogadta. ( Van idõd, még Te is kijózanod6sz :) )


Es talán az is számít, hogy pl Ifj. gr. Andrássy Gyula meg ezt írta:

„Zrínyi Miklósnak, a költőnek szavával azt mondom: „A ti hitetek nem az enyém, de a ti sérelmeitek az enyéim, mert minden magyar emberéi.” ” 817

Az április 27-én a Budai Vígadóban tartott közös KNFPP és KNEP nagygyűlésen is kitért a tragédiára: „ez a merénylet a magyar államot is megsebezte. A keresztény magyar társadalom megerősítését, a keresztény összetartás kifejlesztését a nemzeti politika egyik legfőbb céljának tartja, de amint keresztény utálattal fordul el az ilyen aljas eszközöktől, … de a kormányt felelőssé kell tenni azért, hogy a régebbi, hasonló jellegű cselekmények ellen nem lépett fel kíméletlenül. Ha most nem sikerül a tettesek megbüntetése, az újból bíztatás lesz arra, hogy egyszer ilyen, másszor más irányban politikai merényleteket kövessenek el.” 818

817 Andrássy Gyula gróf a keresztény ellenzék választási kilátásairól. In: Magyarság. III. évf. 93. szám, 1922. április 25. 1. o.

818 Andrássy Gyula gróf beszéde a budai Vígadóban. In: Magyarság. III. évf. 96. szám, 1922. április 28. 2-3. o.

Mindez innen: Nagy László: Az „ifjabb” Andrássy Ifj. gr. Andrássy Gyula politikai, tudományos és kulturális tevékenységének fő irányelvei

Doktori (PhD) értekezés [link]

2016. febr. 23. 01:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!