Jézus emberi természete szenvedett csak vagy valami módon vele együtt állva az Isteni is? (csak ortodox, katolikus, evengélikus, református és esetleg baptista nézőpont érdekel)

Kedves András!

Az Atya,Fiú,Szentlélek egylénygűségének nézz utána!

A wikipedia igy fogalmazza meg:

"Az Isteni személyek "egylényegűségének" folytonos hangsúlyozásával a keresztény hitvallások azt kívánják nyomatékosítani, hogy Istent a kinyilatkoztatás alapján bár három "személyű" Istenként ismerjük meg, a keresztények továbbra is monoteista (egy Istenben hívő) felekezetnek tartják magukat. Egy Isteni lényeg ( görögül ouszia) van, és három "egylényegű" személy (görögül hyposztaszisz). A személyek nem állhatnak meg egyedül (nincs külön lényegük – latinul essentia), hanem együtt, egymást feltételezve "képezik" a három "személyű" egy Istent."

A keresztény tanítás nem hirdet három istent,hanem egyet.

Jézus mindenéről lemondott mielőtt egy pici emberi maggá lett volna, ezt állítja a Filippi 2,5-11. Jézus teljesen letette az istenségét, és teljesen emberré lett, amikor megszületett Názáreti Jézusként. Közötte és miközötünk az volt akkor az egyedüli különbség, hogy nem volt benne a bűn, azaz igaz, tiszta és szent volt. Jézus kockázatot is vállalt, amikor emberré lett, mert emberként meg kellett őriznie a tisztaságát és szentségét, különben soha nem térhetett volna vissza az Atya jobbjára. Ezt igazolja, hogy amikor Jézust a mi bűneink szennyezték be, már az is elég volt ahhoz, hogy az Atya elhagyja Őt. A bűn még Őt is elválasztotta Istentől, pedig nem is a sajátja volt, hanem a mienk. De a halál azért nem tarthatta fogva Jézust, mert Neki magának nem volt bűne, így le tudta dobni magáról, és Isten Szelleme feltámasztotta. Amikor Jézus feltámadt, akkor már nem földi teste volt, hanem mennyei, megdicsőült teste volt. Ebben a megdicsőült emberi testben ment fel az Atya jobbjára, és ekkor kapta vissza örökségképpen azt az istenséget, amit a megtestesülés előtt teljesen letett.

"Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Fil 2,5-11)

Vagyis Jézus emberként szenvedett, de meggyőződésem, hogy Isten számára is szenvedést jelentett végignéznie, amit az Egyszülöttel csináltak, és csak a mi érdekünkben engedte ezt meg, ahogy maga Jézus is csak a mi érdekünkben ment bele.

Kedves tizenegyes, a Szentháromság emberileg nem megérhető, de a Biblia szerint egyértelműen létező. Mindamellett Jézus azt mondta, hogy az Atya megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában, ahogyan az Atyának is önmagában van az élete. Ez pedig ellentmond annak, hogy külön-külön nem állnak meg, nincs külön lényegük. Ha az Atya élete önmagában van, és nem a Fiúban, a Fiú élete is önmagában van, nem pedig az Atyában, akkor igenis van külön lényegük, noha tökéletes egységben vannak.

Én személy szerint kétlem, hogy él olyan ember a földön, aki ezt képes a maga valóságában felfogni, elégedjünk meg azzal, hogy magát a tényt megértjük, és fogadjuk el, és ne akarjuk Isten titkait az Ő kijelentése nélkül megérteni, mert ez lehetetlen:

"A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük." (5Móz 29,29)

Kedves Asperrimus!

Lényegében egyetértek veled,különösen Isten lénye megismerhetőségét illetően.

A wikipédia megfogalmazását,mivel ez az általánosan elfogadott keresztény állásfoglalás,elfogadom.Annak filozófiai boncolgatásával főiskolai tanulmányaim óta nem foglalkoztam,mert elfogadhatónak tartom,és környezetemben,még nem kérdőjelezték meg ezt.(A JT,és az unitáriusok kivétel,minden kereszény ezt vallja tudomásom szerint.)

Meggyőződésem szerint,amiképpen Jézusnak fáj,egy gyászoló,vagy beteg,kinozott szenvedése,úgy fájt az Atyának Krisztusé.

Kedves Asperrimus!(12.Hsz-ra)

Igen figyelemre méltó Krisztus megdicsőült teste,feltámadása után!

Míg halász tanítványaira várt,halat evett.A bereteszelt ajtó ellenére bement a házba,s ott Tamás,-a hitetlen-érintette sebhelyeit,tehát ez,nem egy "testetlen szellem".

Ilyen lesz,a feltámadott test,amiről az apostoli hitvallás is szól.