Mit gondoltok a Talmudról? Mennyire objketív? És miért van az hogy a nem zsidókat gyalázatos jelzőkkel illeti, nem veszi ember számba?

Hulyesegeket beszelsz. A Talmudban nem gyalazzak a nem zsidokat. Egeszen masrol szol.

[link]

Olvass bele legalabb, mielott szajat jartatsz!

Aha.

"Ha a kereszténynek pénzre van szüksége, a zsidó mesterileg tudja őt rászedni, uzsorát uzsorához számít, míg az összeget oly magasra föl nem verte, hogy azt a keresztény birtokainak eladása nélkül többé ki nem fizetheti; vagy, míg az összeg a vagyonhoz képest százra vagy ezerre nem rúg és akkor pörrel áll elő s a hatóságnál odaműködik, hogy a kizavart kereszténynek birtokába helyeztessék". (Jüdischer Deckmantel 171a., Schwabe rabbi)

Az azért komolyan érdekelne, hogy az olyanok, mint a 2aes, akik gondolom komolyan el is hiszik, hogy a Talmud ilyeneket tartalmaz, azok szerint ez mégis hogyan működött a gyakorlatban?

Tehát pl. történelmileg szerintük ez mikor volt reális forgatókönyv, hogy ilyennel komolyan lehetett próbálkozni?

A római uralom alatt, ahol a zsidó lázadások leverése utáni megtorlásként megölték / elüldözték / rabszolgának eladták a zsidóság felsőbb rétegeit, tehát azokat, akiknek bármiféle pénzügyi lehetősége lett volna dolgokba befektetni - akár Róma elleni újabb felkelésekbe, akár a "keresztények tudatos kisemmizésébe".

Vagy a későbbi keresztény Európában gondolják ezt reálisnak, hogy az ottani bíróságokon ezt el lehetett volna játszani?

Főleg úgy, hogy a legtöbb keresztény országban többek között a földbirtoklástól is tiltották a zsidókat...

Szóval tényleg érdekelne, hogy az ilyen emberek fejében ez hogyan áll össze egy konzisztens egésszé, hogy képzelik el, hogyan működött ez a valóságban.

Vagy ilyenekbe tényleg bele se gondolnak, csak vakon mantrázzák vossza az akárhol hallott szövegeket!

Kicsit utána kell nézni a témának. A római korban semmiképp, még el sem kezdték írni a Gemárát. A Jüdische Deckmantel viszonylag "fiatal", a keletkezése legvalószínűbben a XIX. századra tehető (persze egy rabbi tudna pontosabb adattal szolgálni, de ilyen ügyekben nem túl közlékenyek), amikor már legtöbb országban nem voltak ilyen korlátozások az izraelita személyekre.

Kezdetnek ajánlom Huber Lipót: A Talmud című könyvét, ebből az alapok megismerhetőek.

Persze ha valaki csak az ilyenfajta szemelvényekre kíváncsi, a Luzsénszky-féle válogatás "izgalmasabb" olvasmány. Ezeknek a részleteknek a kiszivárogtatása az 1920-as évek zsidóellenes hecckampányának a része volt. A cionisták szándékosan beperelték Luzsénszkyt, hogy bíróság előtt bizonyosodjon be, hogy az idézett részek tényleg benne vannak a Talmudban. Ezt egyébként a rabbik általában nem is tagadják, csupán rámutatnak, hogy a Talmudban sokféle, gyakran egymással ellenkező, egymással vitatkozó rabbinikus álláspont megtalálható.