Ha Jézus meghalt a bűneinkért, akkor miért kerülhetünk a pokolba? Mármint ez nem olyan, hogy mindenképp kiváltotta nekünk, hogy a mennybe kerüljünk?

21:26!

köszönöm szépen, hogy kellemes beszélgetőpartnernek tartasz. De kérlek áruld el, hogy miért is értesz velem még kevésbé egyet? Mi az oka? Ugyanazt mondom mint te. Egyébként az összes vallást, és filozófiai irányzatot össze tudnám "mosni". De igaziból nem én, egy ember már megtette.

Se nem Osho, se nem José Silva, se Joseph Murphy.

Szerintem fontos egy ilyen témáról beszélni, hogy mindenki tisztán láthasson, és egyszerűbbé váljon az itteni élete. Kérlek áruld el a véleményedet, szívesen meghallgatom.

üdv

25/F

09:23

Azért nem értek veled egyet, mert a hitem szerint a keresztény az egyetlen vallás, ami igazi és aminek valós alapja van (ez persze magánvélemény, pontosabban hit).

A kereszténységre nézve a más vallásokkal való összemosódás, más eszmék átvétele sokkal nagyobb veszély, mint ha konkrétan át akarnák téríteni a keresztényeket másik vallásra, és/vagy irtanák őket stb.

Ha valami nagyon hasonlót hall az ember, mint amit eddig tudott, akkor hajlamos azt elfogadni, pedig nem igaz (a saját szemszögünkből).

Ez a kereszténységet, mint eszmerendszert ássa alá és - a saját szóhasználatunkkal élve - mindig csak egy kicsivel "szélesíti meg az utat", mondván amit te is mondasz, hogy "hiszen ugyanarról beszélünk", pedig nem.

Amit te mondasz az egy, két esetleg néhány réteg mélységben talán átfedésben van a kereszténység tanaival, de velejében különbözik tőle.

Te azt gondolod, hogy a léleknek több lehetősége van: "...Jézusokká válhassunk mind a földi életünkben, ha ebben nem is, de egy következőben biztosan...", nos, sajnálattal kell közölnöm, hogy a kereszténység egyik alappillére, hogy nincs lélekvándorlás.

Te azt gondolod, hogy meggyógyíthatod magadat (ha jól értem azt, amit a szmba adtál, habár én eddig nem így gondoltam: kegyelmet adhatsz magadnak), de ez legfeljebb csak tüneti kezelés, a tényleges gyógyítást, a belsőd átformálását nem teheted meg, ehhez kevés vagy (és vagyok), akármennyire is megalázó.

De nem is ezekben van a leglényegesebb különbség, ezek "csak" a hitalaphoz tartozó kérdések. Szerintem a különbözőség gyökerét valahol a dolgokhoz (úgy egyáltalán midenhez) való hozzáállásban, a mentalitásban, a vilgképben kellene keresni (elnézést kérek, nem tudom igazán jól megfogalmazni).

Üdv

korall

+ Ha Jézusra céloztál ezzel: "egy ember már megtette. Se nem Osho, se nem José Silva, se Joseph Murphy.", akkor egy kicsit jobban kifejthetnéd, hogy mire gondolsz (az én tudomásom szerint nem igazán mosott össze semmit ;P)

Amúgy jól gondoltam, hogy hajlasz a buddhizmus felé?

nem, nem Jézusra gondoltam, hanem egy múlt században élő úriemberre, aki vette a fáradságot, s erős, igazságot tudni akaró, vággyal rendelkezett.

A lélekvándorlást nem szó szerint kell venni, én sem úgy értem. A keresztény azt vallja, hogy halálunkkor a memóriánk visszaszáll Istenbe, aki elraktározza, és legközelebb "belefújja" megint egy várandós anya méhében levő magzatba. Én nem így gondolom, hogy be lennénk zárva a fejünkbe, ha lélekről, ha agyról beszélünk. Egy időben valami ilyesmit gondoltam én is, de nem volt elég az információ, mintha nem lett volna teljes valami. Ezért is folytattam a keresést, mígnem egy kedves leányzó mutatott valamit. Egy könyvet, egy teljesen más, nem materialista, életszemléletet. Mentalizmusnak nevezte a szerző, és úgy tartja, ami egyedüli "létező" az az elme, gondolkodó elme, tehát a gondolatra alapoz mindent, úgy tartja, hogy minden amit érzékelünk az szellemi termék, beleértve a saját fizikumunkat is. Ha te is belegondolsz, akkor végül is érthető, hiszen amire te "személy" szerint nem gondolsz az számodra nincs is. Tehát lefekszel aludni és neked semmi sincs olyankor. Na de belekötnének az emberek, hogy akkor miért van mégis. És itt jön képbe a te Istened, amit én egy szuperintelligens, univerzális elmének neveznék, akinek a gondolataiban létezik minden, tehát benne teremtetett a világ, ahogyan ti is állítjátok, és ez a "Világ Elme" hozta létre magában a saját képére, tehát gondolat és képalkotóra az egyéni, individuális elméket, a mieinket. A személyünk, személyi tudatunk az csak módosulása ennek az elmének, s mivel minden létező dolog, úgy tudja magáról, hogy az, hogy ismer tőle különböző létező dolgokat. Ez egy olyan felsőbbrendű törvény ami alá a legkisebb élőlénytől az elméig alá kell vetnie magát, és pont ezért kellett redukálni magát isteni egységéből, hogy velük "találkozhasson". ezért is lett a testünk, ezért volt szüksége az elmének a testre.

Szóval ha elfogadjuk ezt a minden csak gondolat helyzetet, akkor a halál utáni állapot is érthetővé válik nagyon hamar. Mivel a materialista életszemlélethez kötődik az ember akaratlanul is. Ezért halálakor ténylegesen azt hiszi hogy meghalt, s megkreál az egyén magának egy szellemvilágot, ami szintén csak szellemi termék, idea. Az ébrenlét alatt koncentrált a gondolkodásunk, mivel a Világ Elme ránk vetíti a világ tudatot, s mivel ezt nem bírná el a személyi tudatunk örökké, ezért az elme visszahúzza magába a személyünket, hogy az új erőre kaphasson, pihenhessen. E "visszatérésnek" 2 foka van, az egyik az álomlét, amikor már nincs meg az "isteni" befolyás, amikor az elme magában van, saját világot alkot meg álmában, de azért nem olyan kötött, mert ott nincs meg a Világ Elme "szugerációja", csak mi magunk vagyunk. És a 2. fok pedig a mély alvás, ahol visszazuhanunk az elme mélyébe, hogy új erőre kaphassunk.

A halál után is ez a két fázis található, a szellemvilág amit leírtam, az ugyanúgy álomszerű, az ember saját világot kreál, az előtte levő élete erkölcsi mintájára, tehát aki nagyon gonosz volt az átéli, aki nagyon jó az pedig azt fogja, tehát végül is, mindenki magának kreál meg egy mennyet és poklot. Az után egy regeneráló "mély alvás" állapot ismét. S mivel örökké tartó körforgásban van minden, ezért az elme egy új testet keres magának, ahol megint ki tudja "terjeszteni" magát. Így értem a lélekvándorlást. Kicsit lényeget kiemelően írtam, remélem átlátod valamelyest, ha valami nem tiszta szólj, mert lehet hiányos voltam. :D

üdv

25/F

kiegészítés

azt hiszem nem értetted meg amit írni akartam, a kegyelemmel kapcsolatban. tehát nem végelkeseredésben kapom meg a kegyelmet a felsőbb hatalomtól(ami az igazi önmagam, és neked is), hanem felismerés útján. Képzeld el a jelenetet, amikor megtudod az igazat, és világossá válik benned minden, az összes bűnöddel együtt, ráébredsz a valóra, és megbánsz mindent, mert tudod már az igazat.

ugyanúgy megkapod a kegyelmet. S amikor megkaptad, megragad, s onnantól ő vezet utadon. Egyébként tudod te milyen érzés amikor azt kapod? Tudod mire mondják azt, hogy legyen meg a te akaratod? Szerintem arra, hogy legyen meg az igazi Önvalónk akarata, hiszen azok mi vagyok és csak a legjobbat akarja nekünk... :)

üdv

25/F

10:55 és 11:08

Igen, azt hiszem értem és tudlak követni.

De ez a te hited, a te világképed, amely többé kevésbé logikus, kerek, egész.

Azonban Krisztus és a Biblia tanaitól olyan messze vannak, mint ide Jerusálem (vagy az Alfa Centauri, ahogy tetszik :P)

Mondd, te kereszténynek tartod magad?

korall

Ja, és egy "apró" bibi:

"A keresztény azt vallja, hogy halálunkkor a memóriánk visszaszáll Istenbe, aki elraktározza, és legközelebb "belefújja" megint egy várandós anya méhében levő magzatba."

Ezt honnan szedted? Ilyenről még soha nem hallottam a kereszténységgel kapcsolatban.

korall

21:58 nak

Elnézésedet kérem, egy Bibliát eredeti nyelven olvasni tudó, és fordító úriember mondta nekem ezt az információelmentős dolgot, aki egyébként református.

Nem, én nem vagyok keresztény, nem is tartom magamat annak, sőt templomban is akkor voltam csak amikor kötelező volt. Én inkább embernek tartanám magam, egy olyan embernek, aki képes tárgyilagosan viselkedni, ezáltal minden nézőpontot megvizsgálni, így megfelelő képet alkotni a valóságról. Nem vagyok fanatikus, azt jó ha tudod, viszont. Elhiheted, hogy nem azért írtam le a "nézetemet"(ami mondtam h nem tőlem ered, engem csak letisztított) mert hasznot akarok húzni belőle, és új vallást akarok kreálni...nem, nem, én csupán azt akarom, hogy más is átláthassa az igazat.

Na de kérlek, Jézus, vagy a Biblia melyik tanától áll messze az amit felvázoltam? Én csak a tanítás értelmét írtam le. :) De várom a példákat.

üdv

25/F

Szevasz Doki!/ vagy Üdvözlöm Doktor Úr! - ahogy tetszik.

Üdvözlöm az időközben bekapcsolódott fórumtársakat is! Látom időközben forummá vált e kérdés.

Elnézést kérek a késői válaszért, sőt további türelmet kérek, amennyiben annak megformálását egy jövőbeni időpontra halasztom.

A napokban a táplálékkiegészítő bizniszben fellelhető parasztvakításban igyekeztem némi leleplezést tenni, és tapasztaltam, amint az üzlet pörgése érdekében felvetéseim lényegi elemeit cenzúrázták. Sajnos ezen kívül, mint versenysportoló, a megterhelés előtt és után kevés használható szellemi kapacítással rendelkezem, amely megnehezíti, hogy kemény vaslogikával lemossam a pályáról a vitatkozókat. (Nem keresztyéni hozzáállás, tudom jól).

Most, azért, hogy a forró kását ne kerüljem teljes mértékben idézem, mely válasz alapján kívánok a közeljövőre nézve kiindulni, és egyben melyik az, aminek cáfolása kapcsán minden kérdésedre/felvetésedre válasszal szolgálnék:

"Jézus senkiért nem halt meg.Jézus utat mutatott az abszolut szeretet felé.aki megváltást akar az dolgozzon meg érte,ugyanúgy ahogy Jézus tette önmagáért.dehát sokaknak büdös a meló,ez van...."

Itt az első kereszkérdés az, hogy ki állítja ezt:

"Jézus senkiért nem halt meg."

Üdv.: Negatív Úr

Kedves Negatív Úr!

Nem én voltam, aki írta ezt, amit te kiemeltél, de fontolóra lehet venni. Igaz ez a kijelentés, hogy "nem halt meg senkiért Jézus", erős lehet egy hívőnek, de nem kell magukra venni, inkább bele kellene nézni a mélyébe. Ugyanis tényleg arról van szó, hogy saját magunktól kell megleljük őt, természetesen van egy "alternatív" lehetőség is, amiről már én korábban írtam, a kegyelem kérdés kapcsán.

üdv

25/F

Üdv. F/25!

Végül is sorra vehetjük, ha nem is mindent:

"A téves életszemlélet okozza a bűnt, viszont a rossz létezése kötelező, hiszen akkor tudjuk csak megkülönböztetni a jót, ha nem lenne gonosz, fogalmunk sem lenne a jóról sem."

A bűnben való állapotot (már a kisgyemekek is irigyek, önzőek, és társukat bántják) annak öröklött természete okozza, így a bűn bekövetkezése legyen az társadalmilag elfogadott, vagy büntetőjogi kategória, előre prognosztizálható. Természetesen az eredendő bűnről a Szentírás beszél, ezt elfogadhatjuk igaznak, vagy állítását tagadhatjuk.

Második kijelentéseddel azonosulni tudok:

"hiszen akkor tudjuk csak megkülönböztetni a jót, ha nem lenne gonosz, fogalmunk sem lenne a jóról sem."

Hasonlót mond maga a Teremtés könyve is:

"Ime, az ember olyan lett, mint közülünk egy: tudja mi a jó és mi a rossz." (Teremtés könyve 3:22) Azaz az ember előtte nem ismerte, mi az a rossz, és cselekedeteiben addig nem volt bűn.

Pál apostol pedig így ír:

"sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad. De a bűn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; (Rómaiakhoz írt levél 7:7-8)

Ha tehát tudjuk mi a gonosz, azaz mit nem szabadna tenni, annál inkább hajlamosak vagyunk azt cselekedni. De egyszersmind tudjuk a parancsolat által, mi a helyes, és mi a helytelen.

"abból, hogy nekem nincs szükségem kegyelemre, akkor a bűnt is tagadom? :)"

Szentírásból tudok neked érvelni, mivel hitem és ismereteim alapján -azaz nézd végig az egész ismert emberi történelmet, amely tele van bűnnel és igazságtalansággal- nem tudok más kijelentésekkel azonosulni.

Az Isten, és Fia Jézus Krisztus Íráson belüli kijelentései, az embert valami végtelenül elveszett, kegyelemre szoruló lényként ábrázolják, független attól, hogy ő esetleg ezt épp nem érzi, sőt akár szerencsés és elégedett, adott esetben. Itt jönnek a képbe a szavaid:

"Ehelyett milyen következtetést von le a keresztény a Bibliából? Hogy az ember gonosznak születik és képtelen rajta változtatni, csak ha könyörög Istenhez/Jézushoz kegyelemért..."

A keresztény, vagy bárki, aki olvassa a Bibliát, nem tud mást levonni a Jézus Krisztus megállapításaiból, mert az nyílegyenesen megmondja, hogy mi az ember helyzete: bűnös, elveszett.

Ezt értelemszerűen tudom neked alátámasztani neked az írásokból, de ettől most megkímélnélek.

"Ez lealacsonyítja a valósan létező Istent is magát, de a kereszténység eszméjét is."

Ki a valóságosan létező Isten? Az amit a teljes Ó és Újszövetéségi Szentírás ábrázol, vagy valami pontosabban nem meghatározható Istenkép, amit különböző vallások, gondolkodók és irányzatok hatására generálódik az egyes ember fejében?

Ha az első, akkor le kell szögezni, hogy a Biblia nem állít olyasmit, amely szerint az ember bűnbeesése valami be nem tervezett tragédia volt. Ellenkezőleg, több helyütt céloz rá, hogy ez az esemény és maga az egész történelem egy felső kontroll alatt lévő eseménysor. Ez így tekinthető ugyan igazságtalannak, a bűnös ember részéről, de jogossága vitathatatlan.

"Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.

Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda áll ellene?

Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így?

Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?

Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek,

És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz ellene?"

(Rómaiakhoz írt levél 9:18-23)

Ez itt a történelem, az emberi sorsok Uráról beszél, egy olyan fensőbb hatalomról, aki az akaratot megváltoztatja. Egy ilyen Úrról semmiképpen nem mondható el, hogy bármi lealanyocsítaná, vagy kicsinek mutatná, hiszen akarata feltétlen teljesül, így Mindenhatónak nevezhetjük. (Megjegyzés: ez természetesen kizárja az emberi szabad akaratot. Ilyesmit a Biblia nem tanít, pogány vallások nyomán eredő spekulatív elképzelések nyomán egyes igeversekbe belemagyarázható)

"Miért gondolod, hogy az ő nézetükre is szükségem van, ahhoz, hogy megértsem a valóságot?! :)

Érdekelne..."

Ennek megválaszolásához a saját meglátásomból tudok kiindulni. Elég sok világnézetet ismerek, az internet gyemekeihez képest, akik nem könyvek százain nöttek fel, sőt innen sem képesek az információt összeszedni. Pedig lássuk be, az interneten nem csak "napiszar", "lol", chatszobák, pornóoldalak vannak...

Az internet világa tele van szakirodalommal, sőt a gyakorikérdések.hu bármely kérdésére hatmillió lehetséges válasz van akár a google keresőn.

Ehhez képest az emberek nem gondolkodnak.

Ezért ha te, vagy én, vagy bárki mégis megismer minnél több gondolkodót, szerzőt, filozófiát, tudományt, vallást

messzemenően megnő az esélye arra, hogy a "valóságot" több lehetséges szemszögből vizsgálja, meglátva az érveket és az ellenérveket. Teszem azt Murphyra, vagy Silvára nem biztos, hogy szükséged van - jóllehet előbbitől idéztél - , de arra szükséged lehet, hogy bármely felfogás, vagy megállapítás úgy általában a világról, honnan ered és miként lehet cáfolni.

Ha gondolod folytathatjuk!

Megtisztelő a figyelmed! Jó hétvégét!

Negatív