Mi a véleményetek a metálmisékről, amiket a Finn Evangélikus Egyház szokott tartani időnként? Tetszenek nektek vagy nem? Közelebb visz titeket Jézushoz?

Hát ez nagyon jó, nekem bejön. :D

Az egyházi zene Isten dicséretéről szól, és Istent nem csak orgonával, hanem basszusgitárral is lehet dicsérni. A beatmise is polgárpukkasztónak számított régen bizonyos emberek szemében. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. :)

Vajon Jézus, tartana ilyen misét?

Egyébként pedig, Isten szava, sehol nem írja, hogy az első keresztények, miséket hallgattak volna, mivel papi osztály sem volt.

A keresztény összejövetelek célja, és módja, teljesen más volt, mint amit most tesznek.

A keresztényeknek azért kellett összegyűlniük, hogy oktatást kapjanak, Isten szavából, hogy helyesen adják tovább az oktatást, és a jelenlétükkel, és hozzászólásaikkal egymást buzdítsák.

S ez nem egyes emberekre volt értendő, hanem testvérekként mindenkire vonatkozott. Ahol senki nem volt osztály különbségekre osztva, abban az értelemben, hogy egyesek magasabb beosztással, lenézzék azokat akik nem kaptak a szellemtől gyülekezet vezetésére kinevezést.

Sőt példamutatással kellett vezetniük a gyülekezet tagjait.

"Vajon Jézus, tartana ilyen misét?"

Miért ne? A Jelenések Könyve szerint Jézus Patmoszi János előtt hét gyertya között jelent meg, miközben szemei lángoltak, és egy hatalmas kard volt a szájában. Ennél metálabb kép nem is kell. Sokkal több hasonlóság van a keresztény és a mai "metálos" vagy "rocker" értékrend között, mint ahogy sokan képzelnék. Pláne, ha belevesszük a 80-as évekbeli magyar fiatalok lázadását a kommunista rendszer ellen.

Sőt, ahhoz képest, ami felé a késő-ókor, a középkor, sőt még a 19. század és a korai 20. század értékrendje is tendált, Jézus és sok őskeresztény simán tekinthető afféle korai "rocker-arcnak."

A Jézusról szóló kép, más jelentéssel bír, mint amit Te bele magyarázol.

A Kard Jézus jogát szemlélteti, mint kinevezett király, és Isten ítélet végrehajtója, és nem egy rock zene misére vonása.

Egy alig 10 perces videóból nyilván nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az egy-másfél órás istentiszteletre nézve (amit egyébként Észak-Európában gyakran az evangélikusok is misének hívnak).

A zenészek jövés-menése és hajlengetése nekem speciel nem tetszik, de a zene igen; és azt hiszem, egy ilyen rendezvényen igenis közelebb kerülhetnék Jézushoz.