Minden viccen kívűl sőt nagyon komolyan kérdezem elképzelhető e az, hogy álmomban a Purgatóriumban jártam?

A keresztény vallások kapcsán is írják, hogy a álmunkban is elhagyhatja lelkünk a testünket. Na szóval a lényeg. Szeretteimet láttam némelyikkel beszélgetni is tudtam, másik szeretteimnek csak köszönni, viszont arról, hogy idelent mi van velem arról nem tudtunk. Egy hatalmas többszintes épület volt, rengeteg tömbbel, ha arra gondoltam, hogy magamtól ott létemben el akarom hagyni, egyszerűen nem lehetett, mert olyan volt mintha soha nem lehetne onnan kijutni. A Nap ott is ugyanúgy süt és 1 órával több idő volt (legalábbis mikor felébredtem álmomban az időt percre pontosan úgy láttam). A lelkek (földi viszonylatban az embereken) ugyanúgy volt ruha, beszéltek is csak ott minden érzés kb. többszöröse volt a földinek pozitív és negatív értelemben. Ahogyan a Biblia is írja, sokkal magányosabb voltam ott mint itt és egyedül valóban csak a Jóistenben bíztam. A lelkek (emberek) arcát a szeretteimen kívűl csak homályosan tudtam észlelni. Ha nem a Purgatórium volt ez akkor mi?