Hogy tud ennyi tanult ember hinni a vallásban?

Szia

Röviden elmondják neked, kb. így:

[link]

[link]

[link]

[link]

Szia,

Hadd válaszoljak a nálam okosabbak szavaival:

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.” (Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)

„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.” (Paul Sabatier, 1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912)

„Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem a felnőtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyőződjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk elismerésével. Én erre a hitre a biológia és a fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok győződve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztessételen.” (Pierre Lecomte du Noüy, 1883-1947, biofizikus)

„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.” (Hubert Alyea, Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)

„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.” (Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168)

„A tudomány történetében egészen Galilei hírhedt pere óta hangoztatják, hogy a tudományos igazság összeegyeztethetetlen a világ vallásos értelmezésével. Bár meg vagyok győződve arról, hogy a tudományos igazság a maga területén legyőzhetetlen, soha nem tartottam lehetségesnek, hogy a vallásos gondolkodás tartalmát elvessem, mint az emberiség tudatának egy idejétmúlt részét, melynek mostantól búcsút kellene intenünk. Életem során ezért újból és újból arra kényszerültem, hogy a két gondolkodási terület kapcsolatáról elmélkedjek, mert soha nem kételkedtem annak valóságában, melyre mutatnak.” (Werner Heisenberg: Across the Frontiers. Harper and Row, 1974, 213)

Üdv. Péter

Szia,

Hadd válaszoljak kérdéssel a kérdésedre: hogyan lehetséges, hogy annyi ismert bolygó közül, amit a tudósaink felfedeztek, csak itt van élet?

Üdv. Péter

Szia,

A Biblia szerint nemcsak a mi naprendszerünkkel, hanem más „világokkal” (Zsid. 1:2 pontos fordítása: „világokat”), csillagok milliárdjaival is benépesítette a teret, és mindnyájukat „nevén szólítja” (Ésa. 40:26), személyesen gondot visel róluk. Azt olvassuk: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (I.Móz. 1:1). Az „ég és föld” kifejezés csak a földet és közvetlen környezetét jelenti, mivel az Írás más helyei jelzik – bár nem részletezik – hogy már volt élet, voltak csillagok, „egek” is, amikor az Úr „a földnek alapot vetett”. Akkor „együtt örvendeztek a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadoztak” (Jób 38:4, 7 vö. még: II.Pt. 3:5).

Üdv. Péter

"Gondoltam hogy jönni fog valaki aki szuper-vallásos és előhúzza ezeket az idézeteket ahelyett hogy a saját gondolatait írná le :D"

Ez értelmetlen. Ha a gondolata megegyezik az idézettel, akkor miért ne idézne egy sokkal precízebb megfogalmazást? Inkább olvasd el az idézeteket és gondolkozz el rajta.

"és nincsenek a közelben még ilyen f**án összerakott bolygók? "

Minek? Hány bolygón akarsz élni egyszerre? Amúgy meg ez azért is van így, hogy ebből is belássuk a teremtést:

https://www.youtube.com/watch?v=k2gY1rL1KVY