Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

Utolsó: tudod te ,hogy mi alapján nevezünk állatnak egy szitakötőt, nyulat, verebet vagy csimpánzt ? S tudod te ,hogy ezek alapján az ember is állat ?

Mond csak, mi az a lényegi, áthidalhatatlan különbség monduk ember és csimpánz közt ? Természetesen olyan különbség ami nagyobb egy csimpánz s mondjuk egy csiga közt.

"Egy állatból, vagy a leszármazottaiból sohasem lesz ember. Mert lehetetlen."

Ez a 14%-os már megint új nickkel jelenkezett be, és azt hiszi, nem ismerünk rá a debil stílusáról.

Csak azt nem tudom, egyedül ilyen hülye, vagy segítenek neki?

Ennyi badarságot összehordani egymagában nem könnyű!

#62: " Az ember és a bármilyen állat között lényegi különbség van."

Szerintem a szerszámkészítő és logikusan gondolkodni-, és festményeket készíteni képes stb csimpánz és a csiga között sokkal nagyobb és sokkal lényegibb különbség van, mint az ember és a csimpánz között. Hivatkozva Tevenyereggyarto álláspontjára.

Sőt! Az egysejtű állat (placozoa) és a csimpánz között irgalmatlanul de irgalmatlanul nagyobb és lényegibb különbség van, mint a csimpánz és az ember között, ami között amúgy nincs semmi különösebb lényegi különbség.

És van erről vita. Mint ahogy arról is, hogy vannak-e boszorkányok, hogy lapos-e tényleg a Föld... és hasonlóak. Nincs az a legokosabb és legostobább dolog, amiről ne vitatkoznának az emberek mindig és mindenhol. De ettől még az a tény, hogy a majomból ember származás már okos helyen nem vitatéma, mivel minden szempontból bizonyítható.

A kreac-brigád szereti hangoztatni, hogy mikroevolúció van, de makro nincs. Na hát a csimpánz és ember között semmi olyan anatómiai és genetikai különbség nincs, amihez kellett volna az általuk makroevolúciónak nevezett folyamat. Anatómai különbség is csak annyi van az ember meg a csimpánz között, mint amennyi van egyes kuytafélék között is. Az agyszerkezet az átfogó léptékeket tekintve tök ugyanaz. A genetikánk abszolúte összecseng, és a csimpánzok is az állatvilágban a legjobb szerszámhasználók és építők, mint mi, és a legjobb festők utánunk, és... és ...és

Az egyetlen, amihez kellett a kreacos makroevolúció igazán, az a kromoszómaszámok mássága, na de mint rámutattam, az még fajon belül is mutálódik olykor, és korántsem okoz olyan nagy galibát mindig.

Tehát még a kreacosok szabályai szerint is simán létrejöhetett a majomból az ember, mint ahogy a farkaskutyából is kialakulhatott a pincsi, ami kevésbé hasonlít a farkaskutyához, mint az ember a csimpánzhoz.

Mire gondolhatsz akkor?

Ja még erre..

Meton(#24): "Például hogy a mutáns egyedek nem szaporíthatóak."

Nézd csak! Akkor ez a kutya hogy hogy létezik?

[link]

Ilyen kutya nem volt még nem is olyan régen. Ha te ezt mondjuk kutyának nevezted volna az ókorban, akkor kiröhögtek volna.

Egy eszkimó meg azon töprengene, hogy ez a kis jegesmedveszerű izé pontosan micsoda.

Ilyesmiből lett ez a kis pöttöm jószág:

[link]

Elmagyaráznád nekünk, hogy mutációk nélkül hogyan lett ez a kutya ennyire tök más? Netán jött egy génmanó és átfarigcsálta a kedvünkért a pici kutya genomot?

[link]

Itt olvashatod, hogy mennyire is eltérhet kutya és kutya között a genom. Hogy lehet ez mutáció nélkül?

Alex Fly(#04): "Azért tanítják, mert a tudomány része. És a biológiában standard modellnek számít -függetlenül attólb mekkora a valódi igazságtartalma."

100000 millió százalékban bizonyított. Minden egyes lépése ennek: replikáció ; variáció ; szelekció

Pl.:

[link]

[link]

Szinte minden egyes lépése az evolúciónak ebben a folyamatban dokumentálható, ahogy alakít ki új tulajdonságot az élőlényben. A meghatározó mutációs lépéseken keresztül.

Tudod mikor derül ki, hogy nincs evolúció? A világ vége után 1, de inkább két nappal.

Az evolúció a világ legkönnyebben igazolható történeti tudományága.

Pl. se a geológusnak se a csillagásznak nincs esélye annyi szájbarágós bizonyítékot összeszednie a csillagok miegyebek keletkezésére, vagy barlang keletkezésére, vagy hegykialakulásokra, mint amennyi bizonyítékunk van akár az ember kialakulására. A DNS még a történetet is gyönyörűen leírja, mint egy történész számára a régi korok krónikája, azzal a különbséggel, hogy a DNS még sokkal régebbi idők történetét is megmutatja.

Az összes többi történeti tudományág minden szakembere sírva fakadna örömében, ha összességében csak századannyi bizonyítékuk lenne, mint amennyi van az evolúcióra.

Egy csillagász még egy vacak kődarabot se látott kialakulni az űrben, a geológus egy "nyavalyás" hegyikristály kialakulását se látta, de evolúciós folyamatot tanulmányozhatóan és bizonyíthatóan élőben és egyenesben egy vacak laborban "sec-perc" alatt az egész valójában végig lehet tanulmányozni. Ilyesmi pici aszteroida építő folyamatot látva egy csillagász elájulna nagy boldogságában.

[link]

"Az evolúció - a fajok változása és közös ősből történő leszármazása - tény, ezt fosszíliák, anatómiai, fejlődésbiológiai, genetikai és egyéb megfigyelések lehengerlő mennyisége bizonyítja."

Melyikőtök téved ilyen ordas nagyot?

Szerintem te, de nagyon vastagon.

A.Fly(#16): "@15: csak szólok: az arisztotelészi-ptolemaioszi világkép is működik. És a 18. századig jóval használhatóbb volt, mint a kopernikuszi..."

Én is szólok. Te írod le, hogy működik. Ma is használható? Igen. Akkor rossz volt?

Nem! A nézet bővült, kiteljesedett pontosabbá. Nem igazán jöttél ki ebből jól. Ez éppen azt igazolja, hogy az evolúciós elvnek biztos helye van továbbra is a tudományban.

Elárulok neked egy nagy titkot, barátom! Úgy nagyjából Galilei óta nem derült ki egy átfogóbb jellegű tudományos tézisről se, hogy hibás lett volna, vagy hamis, vagy ne tanítandó lenne (amit a gyakorlatban tudtak érvényesíteni, amire "kézzelfogható" bizonyítékok voltak, amit előrejelzésre lehetett használni, amit a tudományos világ tényként elfogadott). Max. az érvényességi köröket változtatták, vagy pontosabban leíró elvnek nevezték el az újat.

Több mint 150 éve az evolúcióra a kezdeti bizonyítékok hegye már hegylánccá nőtte ki magát. Ne reménykedj. Ez már fix. Soha, de soha nem fog megdőlni az elv. És soha olyanra példa nem volt, hogy borult volna a bili ennyi bizonyíték és gyakorlati felhasználhatóság és idő után.

Ez merő képtelenség.

Alex Fly(#30): "Egyébként meg ha esetleg újdonság lenne, akkor csak úgy mellékesen közlöm, hogy pl. Magyarországon először a XVIII. század második felében alapított jezsuita egyetemeken oktatták a heliocentrikus világképet..."

Amúgy, ha már történelemről beszélünk, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a heliocentrikus világképet a zseniális ógörögök álmodták meg legelőször, és aligha kétséges, hogy Kopernikusz ez ügyben Pontoszi Hérakleidész (bár nem teljesen bizonyítható a heliocentrikus nézetben, mint alakító), Szamoszi Arisztarkhosz munkáit (vagy ezek egyikét) tanulmányozva jött rá, hogy mint sok minden másban is, hogy már megint az ókori görögök beelőztek. Persze ezzel nem kicsinyítve Kopernikusz érdemeit, hiszen a valóban modern értelemben vett tudományos kidolgozását a dolognak neki köszönhetjük. De azért ne fosszuk meg az érdemeiktől az ókori pogányokat se.

Az evolúció teljes képtelenség. Sokan hisznek benne, de rengeteg hibája is van, amit semmivel nem lehet magyarázni. De tetszett, hogy a csimpánzt alacsonyabb rendűnek tartjátok, mintha az ember valamilyen szuperlény lenne. De nem is lehet hasonlítani a kettőt, teljesen másképp fejlődtek. Az ember a földön élt és házakat épített, míg a majmok a fákon ugrálnak. Nekik is éppen úgy megvan a maguk intelligenciája. A reakció idejük sokkal gyorsabb és sokkal több dolgot bírnak megjegyezni, mint egy ember. Persze ez érthető is, ha a fák koronájában biztonságosan akarnak mozogni. Egy artista évekig tanul egy ugrást, de amit a majmok tudnak zsigerből, azt egy élet alatt sem tudnák megtanulni.

Persze talajon a majmok nem képesek két lábon futni, vagy a vízben sem képesek mozogni. Mellesleg az ember minden tudását az állatoktól szerezte. A szerszámhasználat is az állatoktól származik. A majmok előszeretettel használnak botokat. A házépítést valószínűleg a hangyáktól tanultuk. Ahhoz, hogy azok legyünk, amik vagyunk, kellettek az állatok, akiktől eltanultuk az életben maradás fortélyait.

Egy érdekesség. Ha a farkaskölyköt megszelídítik, akkor ugatni fog, mint a kutyák, és a színe is megváltozik. Persze ez utóbbi már a leszármazottakra igaz. Foltok jelennek meg a szőrén, ami a vad egyedekre nem jellemző. De ez nem evolúció, csak alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Mint ahogy a polip színe is a környezetéhez igazodik, úgy más állatok is képesek változni, csak több idő kell hozzá.