A keresztények miért feketében szomorkodnak, hiszen hitük szerint egy jobb világban van szerettük?

10-es

Nem unod?

Olyan pitlák és siralmas a folyamatos provokálásod. Tényleg csak ennyire futja?

10/

Én ateista vagyok és nem félek a haláltól, hiszen nincs logikus értelme tartani valamitől, ami így is úgy is bekövetkezik.

#12: Elmondtam hogy mit gondolok.

Elhiszem hogy egyeseknek rosszul esik hallani egy màsik megközelítést. Dehàt ez van :)

Abdullah

Ha hiszel Istenben, és hiszel a feltàmadàsban, akkor LOGIKUS hogy nem kell félned a halàltól. Jobban jàrsz ha azért cselekedsz hogy a túlvilági lakhelyed kellemes legyen.

Innentől kezdve a szeretteidet is könnyebb elengedni.

Abdullah

#17: Ha màr nem kapaszkodik valaki két kézzel az evilàgi életébe, mint egy kétségbeesett madàrka... akkor sokkal boldogabban és emberhez méltóbban tud élni. És nem fog olyan keserűen gyàszolni sem.

Amit írok az Iszlàmmal összhangban van. In Sha Allah.

Abdullah

Krisztus is sírt, mikor megkérdezte, hogy hova temették Lázárt. Pedig nyilván tudta, hogy fel fogja támasztani...

Én inkább azt tartom valahol kicsit álszentnek és a valóság elfojtásának tartom, mikor buliznak és ünnepelnek, persze mindenki úgy gyászol, ahogy akar. A pszichológia - vallástól függetlenül - foglalkozik a gyász folyamattal és azzal, hogy normális, hogy az ember ilyenkor sír, gyászol. Ha ezeken nem megy át az ember, akkor komoly pszichoszomatikus megbetegedései lehetnek, vagy szétcsúszhat akár az élete. Ezért fontos nem csak vallási, hanem pszichológiai értelemben is a temetés, a búcsúztatás, ez is a gyászfolyamat része. Most pl. a covid miatt kialakult helyzet alá is támasztotta, hogy egyes helyeken nem lehetett temetni a megszokott módon (Olaszországban pl.) vagy akár nálunk is több helyen nem tudtak elbúcsúzni az elhunyttól a kórházban a hozzátartozók. Ezek mind megnehezítik a gyászmunkát.

A fekete szín egy kulturális dolog, tehát pusztán emberi tényező. Mi ezt társítottuk a szomorúsághoz. De van, ahol fehérben vagy pirosban gyászolnak.

"Ha màr nem kapaszkodik valaki két kézzel az evilàgi életébe, mint egy kétségbeesett madàrka... akkor sokkal boldogabban és emberhez méltóbban tud élni."

Ebben speciel igaza van, ezen fölösleges vitatkozni.

Az elkerülhetetlen dolgoktól fölösleges rettegni, mert az csak tönkreteszi az életed.