Miért ennyire bődületesen unalmas ateistának lenni?

30 Nem vettem magamra és hol érdekeljen engem, hogy a Biblia szerint ez nem elég?

A kérdéseimre nem is válaszoltál:

"Miért lennék következetlen az elveimhez?

Melyik elvem ne engedné vagy pontosabban ne támogatná mások segítését?"

"Mert aki pl. világi dicsőséget keres ezáltal, hiába fáradozik."

Nem érdekel a világi dicsőség. Se semmilyen dicsőség. Segítek mert szeretek segíteni.

"mert a világ gonosz, hálátlan és ki fogják használni. Meg fog keseredni. Erre a keresztényeket Jézus felkészítette. Az ateisták erre sajnos nincsenek felkészülve."

Ezt valami esti mese könyvben olvastad?

Mintha egy gyerekkel beszélnék aki még a kis mesevilágában él.

#31:

Az ateisták azért következetlenek amikor tényleg önzetlenek, mert semmi hasznuk nem származik belőle, sőt káruk keletkezik ha jelentős áldozatot vállalnak. Ez pedig a józan észnek - valljuk be - ellent mond. Az ember ösztönének ellent mond. Ha senki nem látja, nem tud róla, és az adott emberrel soha többet nem találkozol, és még hálátlan is, miért segítenél neki jelentősen? Ha egy ateista ilyet tesz, ő nem racionálisan teszi, hanem mondjuk keresztény kultúrájából fakadóan, szüleitől, nagyszüleitől tanulta.

"Az ateisták azért következetlenek amikor tényleg önzetlenek, mert semmi hasznuk nem származik belőle,"

Ezek alapján minden keresztény álszent mert csak a haszon reményében tesz bármit is. Te szavaiddal csak "dicsőséget keres".

Képzeld sokszor segítettem másoknak amiből semmi hasznom nem származott. Sőt olyanoknak is segítettem akiket soha többé nem is láttam (legalábbis nem tudok róla). De itt jön az egészben a fordulat amit kihagytál a képletből, hogy jól eset. Ez pedig többet ért mint az amit elvesztettem.

Egyébként de racionális ateistaként is segíteni másoknak azt leszámítva, hogy jól esik.

Az emberi közösségek jobban működnek úgy, hogy ha segítjük egymást az pedig nekünk és a szeretteinknek is jó.

Lehet ateistának kéne lenned. Talán jobb emberé tenne.

#33:

Ne fél mondataimra reagálj, hanem a teljes szövegre.

A jó érzés adakozáskor, jótékonykodásról nem nevezhető racionális indoknak. Én ezt a kulturális hátterednek tudom be. Ahogy már említettem, nyilván ateistákra is hat a keresztény kultúra. Akkor is ha próbálják kivonni magukat a hatása alól.

A közösség segítésére való hivatkozás racionalitásként igencsak sántít. Tisztázzuk mit tekintünk közösségünknek. A családot, ismerőseinket, a hazánkat vagy az egész emberiséget? Nyilván megvan a rangsor. Aki tagadja, hogy nem részesíti ösztönösen előnyben a szűk közösségét a tágabbhoz képest, az hazudik. Itt van a kutya elásva. Tudod-e ugyanolyan szinten kezelni a népünk érdekét, mint a saját családodét? Vagy az emberiség érdekét, mint a sajátodat?

Elhiszem hogy van aki igen, de azt nekem ne mondd hogy nem ellenkezik az emberi ösztöneinkkel és a józan ésszel.

Nem akarlak téged megváltoztatni, Te se akarj engem! Ettől még beszélgethetünk.

A te szubjektív véleményed arról, hogy mi elfogadható racionális indoknak semmit nem számít.

Ezenfelül pont, hogy a jó érzés, boldogság az egész mozgató rugója nem a pénz vagy hasonlók. Nem érsz semmit azzal ha van rengeteg pénzed és közben boldogtalan vagy. A boldogság megéri rászánni az időt és az energiát.

A keresztény kultúrás mesédet pedig bizonyítani kéne.

Mit számít itt most, hogy egy adott közösséget a közösségen belül vagy kívül előnyben részesítesz?

Egyébként sok olyan eset van amikor a nagyobb közösség például emberiség vagy az ország érdeke megegyezik az kisebb közösség mint a család érdekével.

De ha nem is egyezik meg a kettő érdeke az sem jelenti azt, hogy ellentétes lenne.

Mi a mese? Azt kellene bizonyítanom, hogy a keresztény kultúra azokra is hatással van, akik benne élnek, de nem tartják magukat kereszténynek?

Mit kell ezen bizonyítani? Ez tény.

Akkor persze hogy nincs gond, amikor nincs érdekellentét, és a jótékonykodás nem jár komoly lemondással.

Az önzés mindenkiben benne van, de ez ösztönös. A lokális érdekeket az ember előnybe helyezi a globális érdekekhez képest. De ez természetes. A jézusi önzetlen jótékonykodás mond ellent ennek, semmi más. A többi csak érzelmek kuszasága. Racionálisnak nehezen nevezhető.

A mese:

"A jó érzés adakozáskor, jótékonykodásról nem nevezhető racionális indoknak. Én ezt a kulturális hátterednek tudom be. Ahogy már említettem, nyilván ateistákra is hat a keresztény kultúra."

Azt kéne bizonyítani, hogy a keresztény kultúrkörből adódik az, hogy amikor segítek másoknak akkor az engem jó érzéssel tölt el.

Aztán amikről még hadoválsz:

Jézus magatartása nem volt önzetlen jótékonykodás. SŐT pont, hogy abba a kategóriába esik inkább amit nem olyan rég még elítéltél.

Az igaz, hogy mindenkiben van önzőség. De ez nem gond. Én önzőségből segítek másoknak ahogyan sokan mások is. Még a tűzoltó is önző.

Az, hogy ebben az egészben nem látod, hogy miért racionális az már csak téged minősít. De az is lehet, hogy a szó jelentését nem ismered.

Attól még azon nem változtat, hogy ez racionális.

36

Szerinted mi lenne a "racionális" viselkedés egy ateistától?

Próbál meggazdagodni és hetente (ha hetero férfi például akkor) más nővel fekszik le?

Mi lenne pontosan az elképzelésed?

#37:

Látod? Nem vagy hajlandó mellőzni a személyeskedést, és a tárgyra koncentrálni. Szavaidból árad sértettségből fakadó arrogancia és negatív érzelem.

Bizonyítást kérsz arról, hogy az érzelmek nem racionális motiválók? Így nincs értelme beszélgetni.

Persze minden ember önző, de azért nem mindegy milyen mértékben, és tisztában van-e vele, hogy ennek mi az oka. Van-e törekvés az illetőben egy magasabb erkölcsi szint irányában. Mert Jézus ezt az irányt adta meg. Tudván hogy senki sem tökéletes.

Valamint azt is le kellene tisztáznunk, hogy mit értesz önzés alatt. Mert keresztény és ateista általában mást ért alatta. Így aztán elbeszélünk egymás mellett.

Nem áradhat a szavaimból " sértettségből fakadó arrogancia és negatív érzelem" Mert nem sértettél meg és semmilyen negatív érzelmet nem táplálok irányodba vagy a válaszaidból kifolyólag. Egyszerűen a válaszaidnak megfelelően egy gyereknek tekintelek.

Aztán pedig én nem arra kérek bizonyítékot, hogy

"az érzelmek nem racionális motiválók?". Arról kértem bizonyítékot, hogy:

"Azt kéne bizonyítani, hogy a keresztény kultúrkörből adódik az, hogy amikor segítek másoknak akkor az engem jó érzéssel tölt el."

Részemről az az önző aki azért tesz valamit, hogy neki jobb legyen és mindeközben lényegtelen, hogy másoknak ez jó lesz-e vagy sem. Csak az a lényeg, hogy neki jó legyen.

Ilyen módon pedig mindegy, hogy amikor például pénzt adakozik valaki akkor mennyit adsz. A motiváció továbbra is az, hogy neki jó legyen. Csak ebben az esetben a pénz számára kevesebbet ér annál mint amit cserébe kap vagy vél kapni.

Az, hogy a például hajléktalannak jó lesz-e vagy sem az teljesen másodlagos. Ennél fogva önzőség volt akkor is ha jót tett közben azzal akinek adakozott mert a cél, a motiváció a saját helyzetének a javítása volt.