Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Hány százalék esélyt látsz a...

Hány százalék esélyt látsz a keresztény Isten létezésére?

Figyelt kérdés

márc. 22. 12:51
1 2 3 4 5
 21/48 A kérdező kommentje:

#15 Csak szólok, hogy vannak nyilvánvalóan létező dolgok, melyek értelmezésére vagy igazolására a tudományos módszertanok és mérések alkalmatlanok.


Ilyenek például az érzelmek.


Ha a szeretetet vesszük példánk alapjául, az agyi képalkotó eljárások, mint az agyi hullámok mérésére szolgáló EEG, az agyi aktivitást mérő fMRI vagy az agysejtek közötti kapcsolatokat vizsgáló PET segítségével lehet azonosítani azokat az agyi területeket és folyamatokat, amelyek kapcsolatban állnak a szeretet élményével. Ezek az agyi mechanizmusok és aktivitási mintázatok segíthetnek jobban megérteni, hogyan jelenik meg az agyban a szeretet érzése és hogyan befolyásolja a viselkedést.



De mind ezen túl, tudománnyal nem lehet mérni az érzelmek mértékét és nagyságát. Mert ugye nyilvánvaló van akit jobban szeret az ember, van akit kevésbé, van akit kicsit gyűlöl az ember, és van akit jobban stb.stb.


Persze ha te mindenáron a mikroszkóp lencséje alá akarod szorítani a világot megteheted, de szerintem ez helytelen világnézet.

márc. 23. 09:24
 22/48 Darkmoon80 ***** válasza:
83%

"Csak szólok, hogy vannak nyilvánvalóan létező dolgok, melyek értelmezésére vagy igazolására a tudományos módszertanok és mérések alkalmatlanok."


Elvileg az anyagi világban nem lehet olyan létezés, melyet ne lehetne tudományos módszerrel vizsgálni, mivel maga a létezés fizikai (kémiai, biológiai) összetevők együttese, így bizonyosan hordoz magában mérhető tulajdonságot.


Más kérdés, hogy a tudományos vizsgálati módszerek fejlettségi szintje alkalmas e az indikálásra.


---


Az érzelmek az emberi agy bizonyos folyamatai, mely folyamatok kémiai, fizikai változásokon alapulnak. Az érzelmek nagyságának mérésének lehetősége is csupán a vizsgáló módszerek fejlettségén múlik.



"Persze ha te mindenáron a mikroszkóp lencséje alá akarod szorítani a világot megteheted, de szerintem ez helytelen világnézet."


Lehetséges, de ez a te véleményed, melyet nem biztos, hogy mindenki oszt...


Miért kellene lemondani az objektivitásról?

márc. 23. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/48 anonim ***** válasza:
83%

#21

Az érzelmeket különböző vegyi anyagok váltják ki a szervezetben és magad is felsorolsz különféle mérési lehetőségeket.

A hormonok, enzimek és más kemiai elemek irányítják a testünk működését, mint például az adrenalin ( C₉H₁₃NO₃), amely nem csak hormon, hanem neurotranszmitter is.

Egyre jobban ismerjük a neurotranszmitterek működését, például a dopamint, vagy a szerotonint.

Több hormon is felelős a boldogságunkért, így például az endorfin, a szerotonin, az oxitocin és a dopamin. Az endorfin csillapítja a fájdalmunkat, az oxitocin csökkenti a feszültségünket, a szerotonintól jobb kedvűek leszünk, a dopamintól pedig nő az általános elégedettségünk.

A kémiai vegyületek érzelmeket, érzeteket is kiválthatnak, így a kábítószerek és tudatmódosítók akár látomásokat is okozhatnak, amelyeket egyre jobban ismernek a szakemberek és még testünk működését is látványosan lehet ezzel módosítani, a szexuális vágyfokozóktól a vérhígítókig, vagy véralvadás-gátlókig, amelyek nehezítik a vérrögök kialakulását, de idetartoznak az altatók, fájdalomcsillapítók, érzet befolyásolók, a fő nehézség éppen abban áll, hogy rengeteg ilyen szer létezik, amelyik klinikai tesztelése egyrészt költséges, másrészt időigényes, így csak a legjobb eredményeket ígérőkkel foglalkoznak behatóbban, ám ezekből is rengeteg van.

A mikroszkópon kívül számos laboratóriumi vizsgálati módszerre van szükség és a modern természettudomány igenis egyre többet tud és ismer ezekről az anyagokról, módszerekről, amelyekkel az érzelmeket is lehet befolyásolni.

márc. 24. 06:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/48 A kérdező kommentje:

#23.


Azt ugye tudod, hogy az érzelmeket illetően nem ennyire egyszerű a helyzet?

Azért mert mindemellett a pszichológia is nagyban közre játszik.



Azt a helyzetet, amely érzelmeket hív elő gyakran értelmezzük, értékeljük és alakítunk ki róla véleményt. Az érzelmi élmény intenzitását az is meghatározza, hogy mit gondolok, hogyan értékelem a szituációt, amelyben az érzelem keletkezett. Egészen más érzelmi élményt élünk át abban az esetben, ha azt gondolom, a barátom azért nem jött el a találkozóra, mert biztosan elfelejtette, mintha azt gondolom, hogy biztosan őt is ledöntötte az influenza a lábáról. Az előző esetben valószínű, hogy dühöt fogok átélni, míg az utóbbi esetben sajnálatot. A kognitív kiértékelés segíti az érzelmek elkülönítését. Az érzelem minőségének meghatározásában nagyon fontos szerep jut a helyzet értékelésének. Ez igazolja Schachter és Singer klasszikus kísérlete, amellyel azt kívánták igazolni, hogy bizonyos körülmények között az érzelmi élmény a helyzet kognitív értékelésén alapszik.



A kísérleti személyeknek adrenalin injekciót adtak, amely általában vegetatív arousalt okoz: erős szívritmus és légzésszámnövekedés, izomremegés és fokozott izgalmi állapot keletkezik. A kísérletvezetők a kísérleti személyeknek beadott adrenalin hatására vonatkozó információt változtatták. Néhány kísérleti személyt pontosan felvilágosítottak a szer következményeiről, másokat félrevezettek, azt állítva, hogy a szer, zsibbadást okoz. Ezután a kísérleti személyeket egy szobában hagyták egy másik személlyel, aki látszólag másik kísérleti személy, valójában a kísérletvezető beépített embere volt. A beépített ember vagy örömhelyzetet teremtett, úgy hogy feldobottan viselkedett, vagy dühhelyzetet azzal, hogy mérgesen viselkedett. A kísérlet végén megkérték a kísérleti személyeket, hogy számoljanak be érzelmeikről.



Szóval még ha lenne is valamilyen kütyünk, amivel az érzelmek mértékét és nagyságát akarnánk mérni, a sok változó miatt az állandóan mást mutatna.

Így az ilyesféle érzelem méricskélésnek nem lenne sok értelme.



"A mikroszkópon kívül számos laboratóriumi vizsgálati módszerre van szükség és a modern természettudomány igenis egyre többet tud és ismer ezekről az anyagokról, módszerekről, amelyekkel az érzelmeket is lehet befolyásolni."



De részemről az a kijelentés pusztán csak metafora volt, nem szó szerint értendő. xD

márc. 24. 09:34
 25/48 Darkmoon80 ***** válasza:
77%

Nem gondoljátok, hogy ez már nagyon OFF szagú az eredeti kérdést illetően???


Mi lenne, ha visszatérnénk ahhoz?


Kérdező! elfogadod a 20-as hozzászólásomban adott indoklást?

márc. 24. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/48 anonim ***** válasza:

Én szívesen visszatérek.Önellentmondasra hivatkozott, bár nem frjtef ki mire gondoltál. Ezért siklott át ezen sok mindenki.


Mindaddig amíg vitatható az önellentmondás tételed addig nem zárható ki Isten létezése száz százalékban. Lehet hogy nem vagy képes nagyobb távlatokban értelmezni a Bibliát.

márc. 24. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/48 anonim ***** válasza:
75%

Leírtam már 15. ben, hogy nem kell kizárni, mert Isten létezésére nincs hipotézis felállítva.

Azt is leírtam, hogy az agnoszticizmus sem elfogadható, mivel ugyanazon az érvénytelen hiten alapul és tök mindegy, hogy kicsit, vagy nagyon hiszel valamiben.

A hit mint módszer elfogadhatatlan.

márc. 24. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/48 A kérdező kommentje:

Darmoon80 elfogadom a 20-as kommentedben megfogalmazott indoklást, hogy miért 0%-ra szavaztál. Bár én személy szerint nem igazán értek vele egyet, de fenntartom annak is a lehetőségét, hogy ez az a filozófiai meglátás, ami miatt végsősoron nem létezhet Isten. Elvégre magam is mondtam, hogy nem vagyok 100% biztos Isten létezésében.



Azt azonban nem értem, hogy mondjuk egy deista isten létezésére miért annyira minimális esélyt látsz.

márc. 24. 15:10
 29/48 Darkmoon80 ***** válasza:
60%

27!


"az agnoszticizmus sem elfogadható, mivel ugyanazon az érvénytelen hiten alapul"


Erre azért kíváncsi vagyok...

Én mint agnosztikus milyen érvénytelen hitre alapozom a világnézetemet???

márc. 24. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/48 Darkmoon80 ***** válasza:
60%

Kérdező!


1,

Mert ha létezne is, akkor is a szempontomból teljesen érdektelen a léte, hiszen semmilyen befolyással sincs történésekre.

De miért létezne egy olyan isten, aki megteremt egy világot, majd nem törődik vele a továbbiakban? Ez egy teljesen felesleges cselekedet lenne, márpedig istenről nem feltételezhető, hogy értelmetlen dolgokat cselekedne...


2,

Azért, mert eddig semmilyen érv sem szól mellette.

Nincs egyetlen olyan tudományos kutatási eredmény, ahol a legcsekélyebb mértékben is szükséges feltételnek tartana egy természetfeletti beavatkozást.


2,

Mert a feltételezése olyan kérdéseket vet fel, mint például egy ilyen isten származása.

márc. 24. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!