A vallásos hit fontosabb a tudmományos tényeknél?

"Elhisszük, hogy egy ember feltámadt egy barlangban, majd a mennybe szállt a sztratoszférában, holott tudjuk, hogy ez képtelenség."

Nem oda szállt fel, hanem felemelkedett egy pár méterre és eltűnt. Másrészt Isten egyedi alkalmakkor felfüggesztheti a fizikai törvényeket, meg van a joga hozzá.

"A vallásos hit miatt milliók haltak meg a történelemben, téves tanításokat közöl a Biblia is, a vallásos hit mégis a tudomány elé helyezi. Mikor térünk már észhez?"

Ez egy szabadkőműves-marxista dogma, mely értelmetlen.

ma 18:19

Tévedsz, e dolgokkal a hangulatot lehet váltóztatni, nem a tudat állapotát, lehet a tudat és a hangulat közt némi összefüggés, de nem azonos vele.

A tudat másik szélsőséges állapota az amit a vallások pokolnak neveznek, a halandó ember folyton e két szélsőséges állapot közt ingadozik.

"ultrahanggal választják ki áldozatukat"

teljesen igazad van, be kell szüntetni minden kórházban az ultrahangot! ez életveszélyes...!

A hittel az a baj,hogy bármiben lehet hinni.Az ,hogy valamiben többen hisznek attól igazabb is?

Miért lenne így?

"A hittel az a baj,hogy bármiben lehet hinni.Az ,hogy valamiben többen hisznek attól igazabb is? "

Ami igaz, az akkor is igaz, ha csak egy ember hisz benne, és akkor is, ha egyetlen ember sem hisz benne. Sőt akkor is, ha minden ember hinné. A kereszténység sem egymilliárd hívővel kezdte.

" A biblia, az ókori tudományok és a szentimentális irodalom is a szívhez társította a bölcsességet, az értelmet vagy az érzelmeket is. A modern kutatások során a tudósok felfedezték, hogy szívünk valóban jóval több, mint egy izompumpa. Létezik benne ugyanis egy 40 ezer neuronból álló „miniagy”, amely saját intelligenciával rendelkezik. Egyes tudósok szerint az intuitív megérzések és gondolatok mögött rejlő intelligens erő a szívben rejtőzik, és nem biológiai agyunkban.

„Megfigyeléseink során azt láttuk, hogy szívünk úgy viselkedik, mintha saját értelemmel rendelkezne, és alapvető módon befolyásolja azt, hogy hogyan fogjuk fel a világot, és hogyan reagálunk rá” – állítja a szív működésének kutatására szakosodott kaliforniai HeartMath Intézet weboldala. „Lényegileg úgy tűnik, hogy a szív befolyásolja az intelligenciát és a tudatot.” Fajsúlyos kijelentések ezek, hiszen az orvostudomány még ma is kitart amellett, hogy az agy irányítja a test szerveit, beleértve a szívet is.

Howard Martin, a HeartMath Intézet alelnöke szerint „a szív negyven-hatvanszor több elektromos impulzust bocsát ki, mint az agy. Nem pusztán vért pumpál, hanem szerepet játszik az érzelmek irányításában, hormonok termelésében is. Az emberek évezredekkel ezelőtt is úgy írtak a szívről, mint ami saját intelligenciával rendelkezik – lehet, hogy igazuk volt. A modern tudomány néha csak azt fedezi fel, amit az emberek már amúgy is tudtak.”

A neurokardiológiai kutatások egyik úttörőjeként Dr. J. Andrew Armour vezette be a funkcionális szívbéli agy fogalmát még 1991-ben. Kutatásai során felfedezte, hogy a szív rendelkezik egy saját, összetett idegrendszerrel, amely megfelelően kifinomult ahhoz, hogy a maga nemében „miniagyként” tartsák számon. Idegpályái lehetővé teszik, hogy a koponyában elhelyezkedő agytól függetlenül lépjen fel: képes tanulni, emlékezni, sőt érezni és érzékelni is.

Mint több kutatás utal rá: „A szív valójában egy nagyon komplex, önszervező információfeldolgozó központ, saját »aggyal«, amely kommunikál a koponyában elhelyezkedő aggyal, illetve befolyásolja is azt az ideg- és hormonrendszeren, valamint egyéb csatornákon keresztül. E behatások alapjaiban befolyásolják az agy működését és a főbb szerveket, és végső soron meghatározzák az élet minőségét.”

A HeartMath Intézet munkatársainak kutatásai szerint a szív elektromágneses mezőkön keresztül is kommunikál az aggyal.

A szív hozza létre a test legerőteljesebb és legnagyobb kiterjedésű, ritmikus elektromágneses mezejét. A szív mágneses tere körülbelül ötszázszor erősebb, mint az agy mágneses mezője, és több méter távolságról is érzékelhető."

Befejezésül kell idéznem egy verset is a csattanó miatt:

"Mert szívvel hiszünk az igazságban, a szánkkal pedig vallást teszünk róla, hogy üdvözüljünk."

Róma 10,10.

A hit székhelye nem az agyban található, hanem a szívben.

Ugyanez a vers visszafelé is igaz lehet: Szívvel hiszünk a hazugságban, a szánkkal pedig vallást teszünk róla hogy elkárhozzunk. Ami a szívben van bizonyosság vagy meggyőződés arról tanúskodik, azt szólja az ember. Ezért egy embert meg lehet ítélni pusztán a szavai alapján is. A szív túlcsordulásából szól a száj. Egy hitetlennek utálatos egy hívő beszédét hallgatni. De egy hívő sem hallgat szívesen olyan beszédeket, amelyek eltérítenék őt az ő tudományától.