A kereszténység különféle ágai sok esetben miért gyűlölködnek egymás felé?

Akik összeverekednek, azoknak semmi közük Krisztushoz.

"Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok."

Akikről te beszélsz, azok nem keresztény emberek, csak vallásuk van.

Nincs földi szervezet, melynek neve, jelképe lenne és Isten földi egyháza lenne. Krisztus egyháza nem egy szervezet. Az igaz egyháznak soha nem volt jelképe, neve, stb. Azt jelentené ez, hogy Krisztus egyházához nem tartozhatnak olyan emberek, kik földi egyházhoz tartoznak? Természetesen nem. Éppenhogy nem.

Isten rengeteg úton képes megszólítani az embert. Krisztus zörget! Nyissátok ki az ajtót neki! Nem földi vallások zörgetnek, hanem Krisztus. Tudtok kölünbséget tenni?

Visszatérve az eredeti kérdéshez: Vegyük például a katolikus egyház tanításait. Gyűlölöm. :) Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam. Nem az embereket gyűlölöm, hanem a tanokat.

Krisztus maga mondta ezt: " De az megvan benned, hogy a Nikolaiták cselekedeteit gyűlölöd, a melyeket én is gyűlölök."

Majd:

"Így vannak nálad is, a kik a Nikolaiták tanítását tartják, a mit gyűlölök."

Krisztus talán elfogadta a farizeusok, írástudók a törvényt be nem töltött, elferdített tanításait? Nem magyarázta meg nekik, hogy mit nem gondolnak jól? Éppígy ha nekem szegeznek egy hamis tanítást, adott esetben magam is a legjobb tudásom alapján próbálom a másiknak helyretenni a téveszméket. Ilyen a pokol fogalma, a paráznaság fogalma, a háromságtan, az igaz egyház fogalma, és még hosszan lehetne sorolni...

Üdv: L

Jézus pedig így kezdett beszélni hozzájuk: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket.

Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! - és sokakat megtévesztenek.

Nagyon jó kérdés szerintem minden vallásban vannak tévtanítósok amiktől óvakodni kell, és csak azt kell elfogadni amit Jézus tanít.

A vallássokkal mindig baj volt meg háborúk.

Teljesen igaza van mindkét előbbi válaszadónak.

Sajnos kb. a III.századtól kezdve kezdett eltérni az egyház a tényleges Krisztusi útról, és egyre jobban kezdtek olyan tanításokat közölni, melyeknek halvány gőzük se volt se Jézus sem pedig az apostolok tanításaihoz (lásd: Mária-tanok).

Ezt persze sohasem vallották be, sőt igyekeztek minél hihetőbb és logikusabb válaszokkal előhozakodni: pl. Mária azért volt bűntelen, mert benne az Élet (vagyis Jézus) fogant. Tehát mivel Jézus őbenne volt, őáltal volt igaz Mária... hihető nem?

Ezzel szemben a Róma-levél teljesen mást ír: Isten Igéje ugyanis a bűn egyetemességéről beszél, arról, hogy mindenki eredendően bűnös, és csakis Krisztus által lesz igazzá. Nem mondja, hogy mindebben kivétel lenne Mária.

A protestánsok ezzel szemben a SzentÍrásra támaszkodtak, és elvetették a katolikus vallás swzámos tanát (pontosan azért, mert ezek a tanok szembe helyezkedtek a Bibliával).

Mindezt azért írom, hogy lásd be - kedves kérdező - hogy egyazon vallásban az eltérések nem minimálissak, hanem sajnos hatalmasak.

Innentől kezdve kell mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy olyan tanításoknak engedelmeskedik-e, amiknek kizárólag történelmi múltjuk van (de valójában Biblia nélküli, hamis tanítások), vagy mindazt amit befogad, alárendeli-e a SzentÍrásnak.

Ugyanis Isten sohasem hasonul meg, vagyis nem mond ellen a saját írásának. Márpedig a teljes írás Istentál ihletett, és mint ilyen, a kereszténység alapjának kell(ene) lenni.

"-Szerinted melyik a legnagyobb bűn? -Kérdezte az elvakult prédikátor a mestert.

-Annak a bűne aki másokat bűnösnek lát. - Felelt a mester."

Anthony de Mello: Abszurd egypercesek

Az előzőek jól leírták. Krisztus követésébe ez valóban nem fér bele. De olyan kevesen követik Krisztust pedig olyan sokan vallásosak..... :-)

Freya

Sokszor vesznek azon össze, hogy melyik részét vegyék szó szerint a Bibliának, melyiket szimbolikusan. Milyen dolgokat tegyenek a Bibliában leírt dolgok mellé (pl. eredendő bűn, eleve elrendeltetés, szentháromság). Sokszor meg azon veszekednek, hogyha van két egymásnak ellentmondó rész, akkor melyiket tartsák be. És aki nem úgy hisz, az már rögtön a pokolra jut, durvább esetben erőszak (inkább verbális, mint fizikai) is előkerül.

De ez nemcsak a keresztények között van így, ugyanez megy a különböző zsidó feledkezetek között, a síita és a szunita muszlimok között, stb. Néha a nemvallásosak is tudnak hasonlóképp vitázni (pl. ateista vs. agnosztikus, meddig elfogadható a vallás, mikortól nem), csak az elkárhozással való fenyegetés ez esetben kimarad.

A (gyűlölködő) emberek egy része azért gyűlölködik, mert nem tudja megítélni, mi a helyes, így követi más - gyűlölködő - emberek tanításait.

A másik része pedig egyszerűen a hatalomért gyűlölködik. Tömegekre van szüksége ehhez, márpedig egy ember akkor fog biztosan hozzám (az én nyájamhoz) tartozni, ha gyűlöli a nem ide tartozókat. Különben még átmenne a másikhoz, hiszen ott is szeretetreméltó emberek vannak.

Persze ez egy bonyolult dolog, és sok minden keveredik benne. Továbbá egy folyamat is, amely folytonosan változik. Változik maga a gyűlölet formája, jellege is. És nem biztos, hogy minden esetben ezzel kezdődött. Kálvin például nem gyűlöletből függesztette ki nézeteit, hanem, mert más volt a véleménye egyes tanításokról. Azóta viszont többek között a tanait is jól fel lehet használni gyűlöletkeltésre (nem győzöm hangsúlyozni: Kálvin tanai nem e célból születtek!!!).

És még valamit. A gyűlölködés mindig a hatalomért van. Nem kell hozzá sem kereszténynek, sem muszlimnak, sem vallásosnak, sem ateistának lenni. Elég csak úgy, a hatalmat akarni. Viszont eszközként remekül felhasználhatók a világnézetbeli különbségek.