Az értelmes tervezés elmélet képviselői miért nem beszélnek az értelmes teremtőről?
válasza:egyenlőre azon az állásponton vagyok hogy mindkét oldalon vannak erős érvek, és komoly értékes munka,
és mindkét oldal képviselői nem akarják belátni hogy a másik oldal munkájában is van igazság.
A véletlen és a tervezettség összeegyeztethetetlen, és mégis mindkettőnek igaza van.
válasza:ha az értelmes tervezés tudományos elmélet, akkor elvárható hogy egy tudományos igénnyel megírt műben fejtse ki a tervezés eljárását, szándékát, a megvalósítás mikéntjét.
de ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak.
Az értelmes tervezést hirdető honlapok nagyrészt paradox módon az evolúcióval foglalkoznak.
válasza: válasza:én épp a szabályokban látom a legfőbb érvet arra hogy van a világmindenséget betöltő végtelen értelem, és egy olyan tudás amely létrehozta az unverzumot.
A matematikai, biológiai, fizikai szabályok nem csak úgy maguktól lettek, minden jel arra mutat hogy a világmindenség konstrukció: Eistein erről sokat elmélkedett, és nyilatkozott.
Viszont tény hogy a többezer éves hagyományok után jó lenne ha a tudomány is tudna valamit mondani miért, és mikén jött létre az élő és élettelen világ.
Az értelmes tervezés elmélete erre nem ad választ, csak az evolúció cáfolásával van elfoglalva.
válasza:Először érdemes megvizsgálni az ID mozgalmának eredetét.
Ugye az egyesült államokból származik, ahol az oktatásban fontos szerepet kapott a teremtés oktatása, sok államban helyi törvényekkel kizárva minden egyebet, így az evolúció oktatását is. Emiatt egyébként több per is volt, az egyik leghíresebb az 1925-ös daytoni majomper.
Valamikor talán a hatvanas években (nem emlékszem pontosan) hoztak egy alkotmánymódosítást az állam és egyház szétválasztásáról, minután a teremtés nem szerepelhetett a tananyagban. Természetesen a vallásos közösség ellenállt és 87-ig maradtak hatályban olyan törvények, amik a teremtés evolúcióval párhozamos oktatását követelték meg (alkotmányellenesen!).
Egy másik hozadéka az alkotmánymódosításnak egy a teremtésre építő eredettudomány megalkotásának igénye volt, ez lett az értelmes tervezés. Ebben az első értelmes tervezésről szóló tankönyvek mindössze annyiban különböztek a korábbi, teremtést tanító könyvektől, hogy a teremtés, teremtő és Isten szavakat lecserélték tervezésre és tervezőre. A bizonyítékok megtalálása viszont annál keményebb dió volt. Kitaláltak különböző fogalmakat, ment az egyszerűsíthetetlen összetettség és specifikált összetettség, amellyel, az egyébként pontosan azóta sem definiált értelmes tervezettséget kívánták (sikertelenül) alátámasztani. A tervező személyére, módszerére, indítékaira és céljaira nem is tehetnek kijelentést, ha egyáltalán tartani akarják a tudományosság látszatát.
A mozgalom tudományos munkát azóta sem végez, munkásságuk valóban kimerül az evolúció kritizálásában, és elferdített tények cáfolatában. A valódi tudományos elméletet nem a tudomány síkján próbálja legyőzni, hanem politikai síkon harcol vele, a közvéleményt próbálja a maga oldalára állítani, megingatni az emberek bizalmát a tudósokban és a tudományban. Az USA-ban nagyrészt sikerrel, mert a számtalan vesztes per ellenére (pl. Edwards kontra Aguillard; Kitzmiller kontra doveri iskolaszék) is az emberek fele hiszi, hogy a világot hat nap alatt teremtették és nem idősebb 10 ezer évesnél. A világ legtöbb tudományos akadémiája (beleértve az MTA-t is) áltudománynak tartja.
köszönöm a válaszokat.
Szerintem világos kérdéseket fogalmaztam meg, és az értelmes tervezetség tudományos nézetének a képviselőinek kellene tudni rá a választ, vagy kell valami elméletük, hipotézisük legyen.
Szerintem a tervezőt, akit nyugodtan nevezhetjük Istennek, kell tudományos módon vizsgálni. Ezt teszi a filozófia, teológia, dogmatika. Az értelmes tervezés képviselői pedig a modern tudományok eszközivel, és módszereivel kellene mondani valamit arról hogy milyen módon, céllal, és folyamattal jött létre pl. a skorpió, disznó, hasnyálmirigy, a kígyók méregfoga. Az nem elég hogy elmondja hogy milyen komplex módon épülnek fel a szervek, és micsoda tökélyel működnek. Ha nem feltételezünk teremtőt, akkor rendbe van, de ha igen, akkor a tudományos vizsgálatnak ki kell terjedni a teremtő és a teremtett viszonyára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!