Minek alapján veszik biztosra a hívők, hogy a Biblia 100%-ban Isten szava?

A biblia vagy más vallások szent könyvei, helyes erkölcsi normák, emberiség helyes működését próbálják szolgálni. Lényegtelen hogy isten szava, hívő vagy nem hívő, anno mind a szeretet jegyében születtek. Később ugyanezen törekvések eredményei voltak a filozófiai irányzatok, az izmusok megjelenései. A vallások annyiban előzik meg őket hogy a világot teljes egészében kezelik nem csak egy vonatkoztatási rendszerben működnek.

Ha minden embernek Jézus Krisztus lenne a példaképe,sokkal békésebb humánusabb világban élnénk.

Írom ezt úgy hogy nem vagyok vallásos.

MERT BENNE VAN A BIBLIÁBAN! Érted?

A Bibliában van, hogy a Biblia Isten szava, ezért egyenesen következik, hogy az Isten szava. Mert benne van a Bibliában.

Egyébként ateistaként úgy gondolom, hogy a Biblia nagyon jó könyv, rengeteg hasznos tanítás van benn, hogy hogyan legyünk jó emberek....csupán a tanításokat átszövő "mesében" nem hiszek.

Szia!

Egy iratról nem azért jelentjük ki, hogy Istentől ihletett, mert az ó- vagy az újszövetségi egyház annak ismerte el. Tekintélyét önmagában hordozza. A valóban Istentől származó prófétai beszéd "jó gyümölcsöket terem" az ember életében. Az Isten Lelkétől áthatott próféta jellemében és cselekedeteiben megjelennek a hasonlíthatatlan, csodálatos isteni jellemvonások. Bizonyságtétele közvetve is ilyen gyümölcsöket terem. Aki befogadja az igaz prófétai beszédet, annak életében ugyancsak megnyilatkozik az egészen különleges, szívet-lelket, jellemet átalakító hatalom. Ezeket a gyümölcsöket nem lehet hamisítani, az Isten Lelke nélkül való ember életében nem jelenhetnek meg. Éppoly biztos ez, mint az a természeti törvény, hogy a romlott fa nem tud egészséges gyümölcsöt teremni.

A szöveghitelességgel kapcsolatosan két dolgot szeretnék kiemelni. Az első, hogy a Biblia szövege bámulatos módon sértetlen és azonos maradt az évezredek folyamán, a sok történelmi viszontagság és a gyakori kézi másolás ellenére. Az 1947-ben felfedezett holt-tengeri kéziratok, és a múlt század második felétől fogva ismertté vált, ősi újszövetségi kéziratok egyértelmű bizonyságot szolgáltattak erről. A holt-tengeri kézirat-leletek azért különösen fontosak, mert az Ószövetség addig ismert legrégibb héber kézirata az i. sz. XI. századból való volt, a megtalált kéziratok pedig i. e. I–II. századiak voltak. Így megállapítható lett, hogy mintegy ezer év alatt változott-e a szöveg és mennyiben:

"Már régóta folyt a tudósok között a vita a maszorétikus szöveg (ez a mi Bibliánkban található szöveg) hitelességéről... Az Ésaiás-tekercs szövege (amit az egyik, Holt-tenger menti barlangban találtak) a maszorétikus szöveget annyira igazolta, hogy ez túlszárnyalta a legmerészebb reményeket is... A pontos összehasonlítás a maszorétikus szöveggel a barlangi tekercsnél csak öt szó mínuszt eredményezett, s mind egy helyről hiányzott: a 41. fejezetben, mégpedig a 11. vers két utolsó és a 12. vers három első szava. Ámde ugyanezen a helyen az írnok hagyott egy hézagot, s így feltehetően szándékában volt a hiányzó szavakat pótolni, s erről – hiszen a szent szövegek másolói is csak emberek – egyszerűen megfeledkezhetett." (Heinrich Alexander Stoll: A holt-tengeri tekercsek rejtélye, Gondolat, 1967, 193–194. l.)

A másik érdekesség, hogy éppen akkor, amikor az elfogult racionalista bibliakritika a csúcspontján volt, ezek a kéziratleletek tanúskodtak a bibliai iratok szöveghűségéről. A szövegkritika a legbehatóbb vizsgálatokat végezte el, mintegy mikroszkóp alá helyezett mindent, és az eredmény így is a szöveg azonossága és megbízhatósága lett, teljes egyértelműség a tartalmat illetően.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts, 55. l.)

Üdv. Péter

Szia!

A próféták emberek voltak a maguk hibáival együtt. Ettől függetlenül mindegyik életében megtaláljuk az isteni jellemvonásokat. Melyik az amelyikében nem, szerinted?

Üdv. Péter