Mi történne a nyugati egyházakkal, ha mindenki felnőttként dönthetné el, hogy milyen vallású akar lenni?
Mind a három nagy nyugati valláshoz tartozó hívők, vakon meg vannak győződve a saját hitük abszolút igazságáról, és a más vallásban hívők vagy ateisták bűnösségéről.
Tegyük fel, hogy egy olyan világban, ahol nem keresztelnek meg kisgyermekeket, akik még nem tudnak beleszólni abba, hogy a felnőttek kényük és kedvük szerint mit művelnek velük, és nem oktatnak nekik hittant, nem szorongatják a rendkívül törékeny és befolyásolható szellemük és pszichéjük az örök kárhozattal, hanem csak alapvető viselkedési szabályokra, normákra, és a logikus gondolkodásra nevelik őket, szóval az ilyen gyermekek felnőtt korukra, mennyire lennének el szánva bármilyen vallás iránt?
Ha a muszlim, vagy a zsidó, vagy a keresztény vallás az egyetlen igaz, akkor ezt érett, higgadt, értelmes felnőttként is be kell látniuk és azt választaniuk. Vagy nincs igazam? Mennyire csappanna meg hívők száma és az egyházak vagyona, és így a hatalma, a kisgyermekkori szellemi erőszak vagy agymosás nélkül?
Ez csupán felvetés. Mint az is, hogyha egy ember olyan közösségbe születne bele, ami tegyük fel, hogy alapvetően morális alapokon nyugszik (bizony ám, ehhez nem feltétlen kell vallás!), de ahol soha nem hallott egyik vallásról sem (pontosan, mint ahogy az inkák sem halottak érdekes mód "az egyetlen élő Istenről", egészen addig még Cortés-ék vérrel áztatva meg nem "térítették" őket) akkor, ha a Biblia, vagy a Tóra vagy a Korán szavai szentek és igazak, akkor ugye magától is megérintené az az egyetlen igaz hit? Vagy mégsem?
Ugyanis, ha agnosztikusként vagy ateistaként az ember, objektíve, felülről nézi a dolgokat, akkor olyan ez az egész, mint a hangyák háborúja, vagy mikor egy elmegyógyintézetben "Kutuzov" és "Napóleon" összeverekszik. Mindenki fújja a maga igazát, abszolút meg van győződve a saját meséjének az igazságáról, úgy hogy sose nézett utána józan fejjel, reálisan szemlélve a hite alapjának és nem hallgatja meg a másikat. A háborúk és a vér csak tovább folyik, pár száz éve az inkvizítorok, ma az "Allah akbar-t" kiáltó öngyilkos merénylők által.
válasza:
válasza:lehet, de kifejtésben szerepel az iszlám is
"Ha a muszlim, vagy a zsidó, vagy a keresztény vallás az egyetlen igaz..."
" ha a Biblia, vagy a Tóra vagy a Korán szavai szentek és igazak, akkor ugye magától is megérintené az az egyetlen igaz hit? Vagy mégsem? "
stb.
vagyis Ábrahámi vallások szót kellett volna neki használni. Ez a három vallás közös gyökerekkel rendelkezik,monoteisztikus, vagyis ugyanúgy egy istent tisztel, bár igaz, annak az istenkének mindhárom vallás szerint másak a vágyai.
válasza:Akkor pontosítanék a kérdésen! Mi történne a három világvallással (keresztény, muszlim, zsidó), a fentebb felvázolt esetben? (Tényleg pontatlanul fogalmaztam, elnézést).
A muszlim világban, mint, azt az egyik válaszoló írta, nagyon nehéz megszabadulni attól a korláttól, amit egészen apró gyermekkorban a hívők köré vontak. A zsidókat is jóval erősebbek kötik a vallási kötelékek, mint manapság a keresztényeket.
De! A történelmileg keresztény világban, egyedül csak közép és Nyugat-Európában van válságban a keresztény egyház. Dél-Amerikában, Mexikóban, a Fülöp-Szigeteken, a mai napig a társadalomnak egy nagyon erősen befolyásoló tényezője a katolikus egyház. Az USA-ban a számtalan protestáns felekezet szintén erősen befolyásolja az amerikai szellemet. De még Európában is, a Balkánon és Ukrajnában vagy Oroszországban nagyon nagy súlya van az ortodox egyháznak.
Érdekes kép jön ki egyébként, ma megnézzünk egy világtérképet, ami a hívők száma szerint színezi különböző erősségűre az országokat, majd megnézünk egy olyan világtérképet, amely ezt az országok életszínvonala vagy (és ez még súlyosabb) az országok átlagos IQ szintje alapján teszi meg.
Átlagosan (persze nem minden esetben!), az jön ki, hogy minél magasabb egy ország GDP-e, annál kevesebb a vallásos ember, sőt minél magasabb egy adott ország társadalmának az intelligencia szintje, szintén annál kevesebb a vallásos ember. Ez a fajta fordított arányosság talán "csöppet" elgondolkodtató.
Legvallásosabb országok: India, Mexikó, Brazília, Fülöp-Szigetek, Fekete-Afrika országai, Irán, Afganisztán, Pakisztán, arab világ országai, USA.
Európában; Románia, Szerbia, Ukrajna, Moldova, Bulgária, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Olaszország déli (fejletlenebb) régiói, Portugália, Lengyelország, Írország.
Legkevésbé vallásos országok: Svédország, Norvégia, Dánia, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Csehország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Magyarország, Észtország, Kína, Észak és Dél-Korea.
Újabb érdekesség! Átlagosan fordított arányosság fedezhető fel az intelligencia szint és a vallásosság vagy az arra való hajlam között. Szintén fordított az arányosság az iskolai végzettség és a vallásosság között. Nobel-díjasok között pedig alig akad hívő.
Nem "mondom", hogy ez bármit is eldöntene, de talán elgondolkodtató.
válasza:"Csakhogy ott nem az ateizmus nevében irtották a hívőket! "
De, pontosan amiatt. Olvasd csak el a kommunista manifesztót, vagy járj utána hogy minek a nevében gyilkolták a papokat és pusztították a templomokat a francia forradalom után.
válasza:Mutass már egyetlen ateistát, aki az ateizmus nevében irtotta a népet!
Nincs egy se. És ne szórakozz Sztálinnal, vagy akárki mással - amelyik egyáltalán ateista volt, az sem az ateizmus nevében pusztított.
válasza:Szia kedves kérdező(MINDENKI MÁS EHHEZ NE SZÓLJON HOZZÁ MIVEL EZ NEM EGY VITAFÓRUM, ÉN A KÉRDEZŐNEK ÍRTAM ÉS CSAK AZ Ő VÉLEMÉNYE ÉRDEKEL),Először egy ateista idézettel szeretném kezdeni:Nincs keresztény gyermek.Nincs muszlim gyermek,csak keresztény és muzulmán szülők gyerekei vannak mivel a gyerekek még nem tudják eldönteni miben hidjenek,(Richard Dawkins: Az isteni téveszme c. könyv)ajánlom figyelmedbe az előbb említett könyvet ha még nem olvastad,
Mondanék egy modellt amely talán alkalmas lehet egy szabad elméjű generáció felneveléséhez: a gyerekek elől 18 éves korukig teljes mértékben távol kéne tartani minden vallást és az ateizmust is,majd 18 éves korukban meg kéne velük ismertetni ezeket és hagyni hogy eldöntsék maguk miben fognak hinni. Szeretném kikérni a véleményedet az előbb említett modell társadalomba való be integrálásáról.
Üdv:krostif (ateista,14 éves)
Kedves krostif! Először is minden elismerésem, hogy ilyen fiatalon, ilyen komoly gondolataid vannak a világról!
Másodszor, az elméleted nagyon jó, sőt bennem is felvetődött már hasonló gondolat. Viszont ezt csak legfeljebb Európa bizonyos (főleg nyugati) részein lehetne megvalósítani, és inkább csak jövőben valamikor. A probléma az, hogy hiába élünk Európában, a XXI. században, hiába vagyunk túl a felvilágosodáson, 1789-en, egy avantgárd hullámon, egy hippi korszakon, ez mind kevés volt ahhoz, hogy legalább az öreg kontinensről eltűnjön, főleg a katolikus egyház hatalma. Bár a nyugati világban, és így hazánkban is, a legtöbb gyermek úgy nő fel, mint azt te leírtad, de még sajnos mindig rengeteg kisgyermeket tartanak mentális terror alatt, akár az egyházi iskolák, akár a konzervatív szülők (ez utóbbi ellen szinte lehetetlen bármit is tenni). Kis hazánkban pedig sajnos jelenleg pont egy olyan kormányzat van, szinte abszolút hatalmon, ami épp, hogy az általa „keresztény polgárinak” titulált, halott, létjogosultságát rég elvesztett elveket akar, egy egész társadalomra ráerőszakolni. Európában épp, hogy a nacionalista oldal kap egyre nagyobb teret, és ez pont az egyházaknak kedvez. A katolikus egyház pedig hatalmas vagyonnal rendelkezik, ezáltal komoly súllyal bír politikai téren, a hatalma bár az elmúlt évtizedekben jelentősen csorbult, de még mindig nem ingott meg eléggé. Ezeknek a fényében nehéz lenne azt a modellt megvalósítani, amit te leírtál. Az egyházi iskolák számát nem lehet korlátozni, és abba sem lehet beleszólni, hogy a szülők, hogyan neveljék a saját gyermekük.
Amit tenni lehetne viszont, hogy már óvodáskortól kezdve a ráción alapuló gondolkodásra oktassák a gyermekeket, és tudatosítsák bennük a megismerésen alapuló tudás, a józanész fontosságát, fejleszteni bármilyen eszközzel a kognitív képességüket. Annak a lényegét kéne megértetni a gyermekekkel, hogy semmit sem szabad elhinniük, még azt érthetően meg nem magyarázzák nekik, mert akkor „buták” lesznek. Arra kéne őket nevelni az óvodákban és iskolákban, hogy tartsák meg azt a jó szokásukat nagyobb korukban is, hogy mindig kérdeznek, sőt, a gyermekeknek ezt a nemes tulajdonságát, a kérdések feltevését, csak fejleszteni kéne. Semmit se fogadjanak el, amit „készen eléjük tesznek, hogy azt egyék meg, mert csak”. Ezáltal, ha tegyük fel az adott gyermek szülei, mondjuk mély buzgó katolikusok, akkor sokkal nagyobb esély lenne rá, hogy a gyermek védve legyen attól, amit az otthoni környezete rá akar tukmálni.
Az pedig egyenesen, legalábbis egyelőre utópisztikus feltevés, hogy szüntessük meg a 18 év alattiak megkeresztelését. Ez a mai napig egy polgárpukkasztó feltevés, még a Nyugat-Európában is. Egyszerűen, a nyugati világ társadalmába, ha az a társadalom már javarészben nem is vallásos, ha tudat alatt is, de olyannyira mélyen van beleivódva több száz év klerikalizmusa, olyannyira része, ha implicit módon is az európai kultúrának a kereszténység, hogy ennek az ötletnek csekély nagyságú támogatói tábora lenne. Pedig helyes lenne ezt megvalósítani. Hiszen, ahogy egy egészséges demokráciában, a gyermekeket nem lehet politikai téren befolyásolni, ugyanúgy tiltott dolog kéne, hogy legyen a vallási téren való befolyásolás, és az, hogy egy gyermek öntudatlanságát az egyházak kihasználják, mint ahogy a nácik kihasználták a német gyermekek öntudatlanságát, mikor Hitler jugendeket neveltek, vagy mint ahogy a kommunista diktatúrák kihasználták a formálható gyermeki szellemet, mikor pártkatonákat „gyárottak” (lásd. Ceausescu Romániája, Észak-Korea) Sajnos, legalábbis egy jó ideig, azt, hogy felnőtt emberek döntsenek arról, hogy egy másik, független emberi lénynek, mi legyen a vallása, nem lehet szankcionálni.
válasza: válasza:A kérdésre:
Valószínűleg maguk keresnék az élet értelmét, a halállal kapcsolatos kérdésekre válaszokat, stb. Elzárni ez elöl csak tiltással lehetne, vagy a világtól való teljes szeparációval, de mint Buddha esetében is látható, ez sem tart örökké.
Szerintem szinte bizonyosan legalább annyian találnának maguknak spirituális utakat, mint ha a külsőségekben (templomba járás, keresztelkedés, stb) erre lettek volna nevelve. Legfeljebb nem feltétlenül ugyanazt az egyházat választanák, mint a szüleik.
A spiritualitás, a transzcendens utak keresése az ember saját elidegeníthetetlen lelki igénye.
Akinek pedig sok ideje van olvasgatni, annak egy kis "olvasnivalót" hadd ajánljak még, néhány gondolatom lefirkáltam a vallásos/ateista vitákkal kapcsolatban:
válasza:Komolyan, most megpróbáltam elképzelni, hogy is menne ez a "vallástalanítás". A gyerek kérdez, (mert kérdez, akkor is, ha nem "szorongatják") de a szülei ugye elzárkóznak?
- Apuuuu! Miért mennek azok az emberek abba a furcsa nagy házba, amelyik a tetején bimbammol? És APUUUUUU, hová lett a szomszéd bácsi? A szomszéd néni miét sír és miért jár mindig feketében? És apuuuuuu, miért kell körülnézni és vigyázni amikor átmegyünk az úttesten, mi lesz ha nem? Miért olyan nagy baj, ha elüt az autó? És apuuuuu, hány éves a legöregebb ember, és akkor hova lettek azok, akik még nála is régebben születtek?....
- Háátttttööööö.... nosss....ööööö....., izzééééé.... á, tessék fiam, igyá meg mégegy sört oszt netörőggyé!
:D :D :D
Valahogy nem életszerű nekem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!