Megbocsájtás, vs. Elítélés?

["Hol kezdődik a határ bűn és vétség között"]

Puszta kíváncsiságból, mit jelent számodra a bűn és mit a vétség fogalma kedves filoszmen?

Magyarországon a hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 5. §-a szerint:

"A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség."

Tehát a Btk. is vizsgálja, hogy a törvény ellenes magatartás megfontolt (illetve szándékos) volt-e.

["Joga van-e az egyénnek, a közösségnek a megbocsájtáshoz, elítéléshez, ill. ennek milyen hatásai vannak?"]

Személyes véleményem, hogy mindenkinek joga van a saját életéről dönteni, de mások élete felett nem rendelkezhet.

Tehát mindent szabad, ami nem árt másoknak (és célszerű lenne, ha magunknak sem).

Megbocsájtani nem a közösségnek a feladata. Hanem annak, aki sértett.

Sajnos igazságszolgáltatásra szükség van, mert ha nem volna, mert sokan képtelenek úgy élni, hogy ne szóljanak bele más életébe (negatívan). Az ego elvakít...

["Egy vallásos hogyan érvel emberi oldalról, egy ateista találhat-e védhető vallásos érvet?"]

Ezt a kérdést ne haragudj, de nem értem.

Hidd el, hogy nem jó úgy élni, mindenki potenciális ellenséged és mindenki csak magával foglalkozik.

Úgy nem képes működni egy társadalom és gazdaság. Jobb, ha igazságot szolgáltatunk minden szempontból.

Gondolj el egy fizikailag nagyon erős "embert", aki hobbiból kis gyerekeket erőszakol meg a lakásában.

Te sem mondanád, hogy nem a te dolgod, majd a szüleik elintézik...

Bár sokann ezt válaszolnák.

Viszont biztos, hogy kicsit más lenne a helyzet, ha az illető személy a szomszédod volna. (természetesen 3x akkora, mint te).

Akkor két dolgot tehetnél igazságszolgáltatás nélkül.

A.) Megvárod, még elkapja a fiad és bosszút állsz, amibe valószínűleg belehalsz te is.

B.) Megelőzöd a tettet. (ekkor vagy mindig menekülnöd kell és szolgálni az erősebbett, vagy megpróbálni elpusztítani őt valószínűleg sikertelenül)

Az emberek nem szeretnek szolgálni/félni/veszíteni/nyomorogni.

Így ha egy uralkodik rajtuk, akkor összefognak majd az egy ellen, amíg le nem gyűrik.

Természetesen ezzel a másik oldal is tisztában szokott lenne néhány esetben. Ezért vissza szokták fogni az arcukat vagy titokban "uralkodnak". Vagy közösségeket alkotnak.

Igazság nélkül, háború van.

Tényleg jobb lenne, ha mindenki intézne a maga dolgát?

Elmennél orvoshoz és mondaná neked, hogy bocsi, de szögletes a fejed, ezért nem gyógyítalak meg. Vagy jó lenne, ha bárkit megölne, akihez éppen kedve van?

Egy cég tud úgy működni, hogy ha hatalmat kap valaki, akkor visszaél vele?

Szomorú sajnos, hogy ma már tényleg nagyon kevés emberben lehet bízni.

De ha már bízni nem lehet bennük, akkor ne engedjük szétesni néhány ego/beteg/rombolni kívánó/uralkodni akaró ember miatt.

Elítélni nincs jogunk, ugyanakkor nem szabad tétlenül nézni hogy mások szenvednek. A kettő nem mindig valósítható meg egyidejűleg, meg kell találni közöttük azt az egyensúlyt ami a legkisebb rosszat okozza.

Nem tudom te hogyan értelmezed a bűn és a vétség fogalmát. A fogalom értelmezése nagyjából meghatározza hogy hol vannak a határaik. Ez a kérdés akkor szűnik meg kérdés lenni, amikor konszenzus alakul ki a fogalmak értelmezésében. Addig is, bárki beírhatja hogy szerinte hol van az általa bűnnek tekintett dolgok határa, és ez nem lesz ellentmondásban más emberek más véleményével az ő saját bűn fogalmukkal kapcsolatban.

Szia!

Te mit gondolsz, hol kezdődik a bűn?

Szerintem az a fajta bű , amit egy végtelen hatalmú lény vagy Isten ellen követünk el, hogy aztán meg legyünk büntetve érte, nem létezik. Aki azért büntet hogy szenvedést okozzon, az azt várja hogy a rosszból valami jó származzon.

Szerintem ha valaki hibázik, akkor annak a következménye a rossz, és annak okozata a szenvedés. A hiba attól lesz rossz hogy rosszat okoz, és a rossz túlnyomóm része valaki hibájából adódik. A kettőt nem lehet elválasztani egymástól, mert a valóságban is csak együtt léteznek. (Miféle hiba lenne az, ami nem okoz rosszat?)

Amit az emberek Isten büntetésének vélnek, az legtöbbször az emberek saját teremtése. A "bűn" fogalmát meg ha lehet nem is használom, mert azt a legtöbben úgy értelmezik hogy azután büntetés jön. Egy "büntető Isten" bevezetése sok embernek csak arra jó, hogy gondolatban fölmentse őket az egyetemes felelősség és a dolgok valódi okának fáradságos kutatása alól.