Ugye jól gondolom, hogy aki valamelyik keresztény egyházhoz tartozik, az nem lesz történelem tanár?

Kedves Péter!

1Tim 6:16 után mi a kérdés akkor? Akkor nyilván volt halál mindig is.

Egyébként az élet ellentétének én az élettelent mondanám. A halál nem ellentéte az életnek, hanem a vége annak, a halál ellentéte pedig a születés. De igazából bárhogy is vesszük, az alapeset ugyanaz, Ádám kellett hogy találkozzon a halállal, hogy egyáltalán felfogja, mit jelent az.

Amit a növényekről írsz pedig legfeljebb a gyümölcsökre igaz. Egy krumpli, répa, zeller, hagyma, stb élete a szó szoros értelmében véget ér az elfogyasztásukkal. És ez gyakorlatilag semmiben sem különbözik attól, ahogy a mi testünk biológiai funkciói szűnnek meg működni, azaz meghalunk.

Tehát ebből a szempontból is az egyetlen különbség abban van, hogy a test halála után mi történik, hogy egyáltalán van-e lélek vagy nincs lélek, tehát a büntetésnek is erre az időre van értelme.

Hogy Krisztus királyságában nem hal meg többé senki, az már egy más kérdés. De ettől még a mi jelenünkben ugyanúgy ott tartunk, hogy a legártatlanabb kis mókuska is azért végzi a héja gyomrában, mert Éva vétkezett. Pedig hát ő aztán semmiről sem tehet, de még az ősei sem, így őt büntetni nemhogy nem a szeretet Istenére vallana, de pofátlanul aljas és szadista istenképet vetítene ez elénk. Már ha ugye ragaszkodunk ahhoz hogy a testi halál a bűn következménye.

Kedves ma 14:23-kor Hozzászóló!

Neked úgy tűnik, hogy komoly fogalomzavaraid vannak. Az, hogy valaki halandó, nem jelenti szükségképpen azt, hogy meg is hal, csupán azt, hogy teremtményként az élete Istentől függ. Minden teremtmény függőségi viszonyban van a Teremtőtől.

Az élettelen azt jelenti, hogy nincs benne élet, vagyis halott. Lovagolhatunk még a szavakon, de szerintem nem érdemes.

Azt, hogy a halál a bűneset következményeképpen jött be a világba nem az én állításom, hanem a Biblia írja:

"Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett." (Rm. 5:12)

"Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." (Rm. 6:23)

Az Istenképet is a Biblia mutatja be:

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn. 3:16)

Isten megoldást talált a bűnre. Ha az evolúcióban hiszel, akkor a bűn fogalma válik értelmetlenné.

Üdv. Péter

"Az, hogy valaki halandó, nem jelenti szükségképpen azt, hogy meg is hal"

Mi mást jelentene? Halandó = az élete véges, tehát előbb-utóbb de mindenképp meghal.

"Az élettelen azt jelenti, hogy nincs benne élet, vagyis halott."

Nem egészen. Egy kődarab is élettelen, pedig nem halott, és sosem volt élő.

Amúgy tudom hogy a Biblia állítja, nem egyszer olvastam már. Nem is ezt vontam kétségbe, hanem csak azt az értelmezést, miszerint ez a bibliai halál azonos lenne a biológiai halállal.

A bűn fogalma pedig miért válna értelmetlenné az evolúcióval? Csak akkor értelmetlen ha mindenáron azt az elképzelést erőlteti az ember, hogy az ember és az állatok eredendően halhatatlanok lennének.

Az én értelmezésemben, a lélek halhatatlanságából, és annak büntetéséből kiindulva tökéletesen megfér egymás mellett a testi halál, bűn, a megváltás és az evolúció.

Kedves ma 15:35-kor Hozzászóló!

Tudunk olyan halandókról - akiket már korábban is említettem - Énokh és Illés, akik nem haltak meg.

A te értelmezésed a lélek halhatatlanságáról nem bibliai tanítás. Ahogyan írtam, a Biblia szerint egyedül Isten halhatatlan, minden teremtmény halandó. Az ókori görög filozófia közvetítésével, a platonizmus, illetve még inkább az újplatonizmus révén hatolt be a lélek természetes halhatatlanságának eszméje a kereszténységbe.

Az ókori pogány vallások szinte mind vallották a lélek természetes halhatatlanságát. Izráel egyedül állt azzal az álláspontjával, hogy elutasított mindennemű halottkultuszt, a halált a bűn büntetésének tekintette, amelyből csak Isten kegyelme által, csak a halált okozó bűntől való elszakadás nyomán lehetséges a szabadulás, feltámadás által az idők végén.

A 20. század első felében valóságos forradalmat idézett elő a keresztény teológusok körében Karl Barth és Oscar Cullmann tanítása, akik azt vallották, hogy „platoniatlanítani” kell a halálról szóló keresztény tanítást, és helyreállítani az eredeti evangéliumi reménységet, a feltámadásba vetett hitet. Érdemes alaposan utánajárni ennek a témának! :-)

Üdv. Péter

Kedves Péter!

Bár valláskategória, és könnyen lehet, hogy beszéltük, de ne menjünk el amellett, hogy az evolúció nem hit tárgya, valamint hogy a természettudományos elmélet.

Kedves PencroftTivald!

Rendben, de akkor tegyünk különbséget az evolúció, mint természettudományos elmélet - amely a változást, mint olyat ír le - és az evolúció, mint az ember keletkezésének elmélete között. Az előbbit, mint ma is létező folyamatot természetesen elfogadom, mint tudományos tényt, de az utóbbit, miszerint az ember alacsonyabb rendű létformákból alakult ki évmilliók alatt - mint feltételezést - természetesen nem.

Üdv. Péter

Kedves Péter!

S mi lenne a különbség?

Az evolúciós elmélet - mint természettudományos elmélet leírja a mai élőlények változatosságának kialakulását az első élő létformából.

Mivel mi is élő létformák vagyunk, továbbá belső és külső testfelépítésben oly sok egyéb élőlényre hasonlítunk, miért kellene olyannyira külön kategóriába sorolnunk magunkat?

Rendelkezünk egy "fejlett öntudattal" (A mi jelenlegi szemszögünkből), nagyjából ennyi, meg néhány "apróság" különböztet meg minket a többi főemlőstől. Miért lenne - bilológiai értelemben - oly nagy a különbség?

Ádám és Éva története képletes. Az evolúció tudomány. Ha mindenki Ádámból és Évából fakad akkor mindenki vérfertőző. A földünk sem hét nap alatt lett és önző lenne azt hinnünk, hogy egyediek és megismételhetetlenek vagyunk. Az uniberzum elég nagy, szerintem lennie kell életnek máshol is.

Qtya voltam.

Sziasztok!

A Szentírás sorol bennünket "külön kategóriába" azáltal, hogy azt állítja, hogy Isten a "saját képére és hasonlatosságára" teremtett bennünket. Felruházott bennünket olyan tulajdonságokkal, mint a amelyekkel Ő maga is rendelkezik, ilyen például a szeretet, a hatalom, az igazság vagy a bölcsesség. Ezen túlmenően a többi élőlényen való felelős uralkodásra teremtett bennünket.

Ha Ádám és Éva története képletes volna, akkor az Úr Jézus Krisztus és apostolai nem hivatkoztak volna rájuk úgy mint élő személyekre. Vérfertőzésről beszélni egy tökéletes kezdeti állapotot (lásd Teremtés) figyelembe véve értelmetlen dolog.

Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat. Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol „minden igen jó” volt, illetve amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - ie. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz. 18:6,9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Gyakran találkozhatunk a bibliai kijelentések és a tudomány eredményeinek összehangolására vagy éppen egymást kizáró voltának bizonyítására, ellentétbe állítására irányuló próbálkozásokkal. Azért is valószínűtlen, hogy ezek eredményre vezetnének, mert a két megközelítési mód teljesen különböző, tehát egy bizonyos ponton túl ezek a kísérletek nem járhatnak eredménnyel. A Biblia nem a tudományos kételyek kizárásának vagy minden felvetődő kérdés megválaszolásának igényével íródott. Ami elvárható, hogy belső konzisztenciát, összhangot találhatunk benne, azaz ne kerüljön önmagával ellentmondásba. Ez nem is kis kívánalom, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos elméletekről mindez nem mindig mondható el.

Üdv. Péter

Kedves Péter,

Elég összeszedett magyarázat, el kelk ismernem, de mivel ahogy ha jól emlékszem te is említetted a Biblia nem egy tudományos mű. Nem célja szerintem a világ keletkezésének és a természeti törvényeknek a megmagyarázása. Én úgy gondolom, hog Isten megalkithatta a rendszert melynek jelenlegi állapotát mi élvezhetjük. Az, hogy a Biblia nem tartalmaz sok ellentmondást nem nagy csoda. Amennyire én tudom a szentlélek sugallatára válogatták be azon írásokat melyek az összeállítok szerint a teljességet alkotják. Az apokrifek kimaradtak. Keresztény vagyok, elfogadom, de nem fenntartások nélkül.

Nézhetjük a tényeket. Az evolúcióra rengeteg valós bizonyíték van. Arra, hogy a teljesen fejlett értelmes ember egyszer hirtelen megjelent nem tudom, hogy van e bármi a Bibliától eltekintve. Tanultam hittant de ha jól emlékszem ott is arról volt szó, hogy a teremtés története képletes. Az pedig tévhit, hogy az ember a majomból lett. Gyakran hallottam. Ez persze nem igaz, egy távoli ős közös.

Szerintem az ember meglehetősen önző. Szereti azt hinni, hogy teljesen egyedi, minden Földi lény fölött áll és meg sem közelíthető. Ez csak részben igaz. Akad még pár intelligens faj. Javaslom például a palackorrú delfinekről szóló tanulmányokat, kísérleteket. Én is meglepődtem.

Végszónak én annyit írnék, hogy nem szabad a Bibliát ternészettudományos műnek tekinteni. Nem az.

Üdv, Qtya