Miért nem merik az ateisták, úgy mint az istenhívők, elhagyni a hagyományos vagy előírt gondolkodást, a kutatást?

Kedves Kérdező!

# 14 "a vallások némely tanításait egykor a tudomány bizonyítani fogja. És ahhoz hogy ez lehetővé váljon, [...] el kell hagyni a jól ismert utakat."

- Namármost, ezt mégis hogy? :) Ha a (természet)tudományos utat elhagyod, akkor a bizonyításod _nem_ (természet)tudományos lesz: hanem áltudományos.

"Egy szembetűnő példa az, hogy az ateizmus egy személyes Isten létezését tagadja"

- NEM, az ateizmus _semmilyen_ isten létét nem tartja alátámasztottnak.

"és az ateizmus ragaszkodása az evolúció elmélethez"

- NEM, 1, azt számtalan vallásos elfogadja (történelmi egyházak vezetői pl. ...), 2, lehet, meglep, de vannak ateisták, aki nem fogadják el.

# 18 "mert tudjuk hogy mi a jó és mi a rossz."

- Tényleg? :)

"ha egy bizonyos állítást tudományosan nem lehet bizonyítani, se cáfolni, mindamellett lehet még igaz."

De pont ez az áltudomány!

Az áltudomány nem azt jelenti, hogy hazudik, hanem PONT azt, hogy nem használja a tudományos módszereket, de úgy tesz, mintha mégis tudomány lenne.

Ezzel együtt lehet akár igaz is - de ezt NEM ő fogja kideríteni!

"Az „áltudományos” besorolás néha talán túlságosan negatív hangzású, mert ugye ha egy bizonyos állítást tudományosan nem lehet bizonyítani, se cáfolni, mindamellett lehet még igaz. "

Ha valami igaz, létező jelenség, akkor az valamiféle módon mérhető is. Ha valami mérhető, akkor arról már lehet valamiféle tudományos alapú kijelentéseket tenni.

Éppen ezért, ha valami nem bizonyítható és nem cáfolható, akkor az nem is mérhető, hiszen méréssel már lehet bizonyítani vagy cáfolni. Innentől válik valami áltudományossá - hiszen ha kijelentéseket tesz bármiféle mérés hiányában valamiről, akkor az nem tudományos, hanem áltudományos.

Pont ez különbözteti meg az áltudományt a tudománytól, hogy az utóbbi csak akkor nyilatkozik, ha már tudott mérni valamit.

Attól, hogy valaki egy élet munkáját feccöli bele valami olyannak a kutatásába, ami valójában nem is létezik (még ha nem is tudunk erről), az még nem áltudományos - feltéve, hogy követi a tudományos módszertan terminológiáját a kutatásai során. De mivel az a valami nem létezik, ezért mérni sem lehet, így hiába dolgozik rajta akár egy életen át, nem tud érdemben nyilatkozni a kutatása alanyáról. Arról ugye lehet, hogy mit próbált már, hogyan próbálta, milyen utak nem járhatóak, vagy minek van éppen a próbája közben és még nincs eredménye; de arról, hogy az a valami ilyen, vagy olyan, vagy ekkora, vagy amolyan szagú, olyan kijelentést nem tud tenni. Amint megteszi, és valami konkrétumot mond, amit valójában sosem mért, na onnantól csap át áltudományosba a dolog.

"Úgy lehetnek a vallások némely tanításai, vagy némely kutatók megfigyelései helyesek, igazak (természet)tudományos bizonyítékok nélkül."

Persze, lehetnek - de a megfigyelés az már bizonyos szintű természettudományos bizonyítéknak számít. Természetesen nem perdöntő, mert nagyon sok függ a körülményektől: ki, hol, mikor, hányszor, mennyi ideig, milyen állapotban, stb. tapasztalta a jelenséget, az megismételhető-e, vagy egyedi eset, stb., stb. Ha Józsi bácsi egyszer látott valamit a déli kétdecije után, az ugye messze nem olyan súllyal nyom a latban, mint amikor egy arra szakosodott csoport x alkalommal megismételte speciális körülmények között a kísérletet. A kettő között pedig elég színes a paletta.

"Gondolok itt például Dr. Michael Newton pszichiáter, a szellemvilágról végzett kutatásaira Megfigyeléseinek eredményeit nem lehet (természet)tudományosan bizonyítani mégse mondhatjuk róla, hogy „áltudományos” – egy út a kettő között."

Nem ismerem a fickót, de ha tett egyszer is olyan kijelentést, hogy a szellemvilág létezik - miközben egy darab szellemet vagy effélét sem tudott megmérni sosem - akkor az bizony áltudomány. Ha csak leírja rendszerbe szedve hogy miket tapasztalt, hallott, látott, próbált mérni, páciensei mit mondtak, éltek át, hogyan viselkedtek, akkor az lehet tudományos, vagy tudományos igényű. Még az is belefér, hogy konklúzióként megírja, hogy ŐSZERINTE a tapasztalatai alapján létezHET szellemvilág, szellemek, és esetleg még javasolhatja is a kutatási terület mélyebb vizsgálatát a jövőre nézve, még akár tippeket is adhat megközelítési módok, utak, szempontok tekintetéből - de kábé ennyi, és akkor megmarad tudományosnak a dolog (igaz, eredménytelennek, hiszen sikeres mérés nincs a kutatás mögött).