A hívők (leginkább a keresztények) tényleg elhiszik amit a biblia leir, vagy csak megszokásból tartják a vallást?

Megboldogult főnökömmel sokszor hajnalig tartó hitvitákat folytattunk. Már akkor megtanultam, hogy a hitről vitázni olyan, mint szobabiciklizni; csak belefáradsz, de nem jutsz sehova. Nem is akartam hozzászólni a kérdéshez, de 22-es válaszoló kirohanása arra késztet, hogy picit én is belefolyjak.

"1.Majd,ha te is megismered a létbizonytalanságot,súlyos betegséget,s elveszted mindenedet,ami fontos volt,jelentkezz ismét!Én ötször kezdtem újra az életet.Tudom miről beszélek.

2.Szólj vissza,amikor üres lesz a zsebed,és egzisztenciád lenullázódott,hogy elmeséld hány istentelen rokonod,barátod segített!

Rajtam olyanok segítettek többször is,akik sosem hallottak még rólam,de hittek Megváltómban.

Nos, az elmúlt közel 60 évben többször voltam fenn is, lenn is. A "lenn" úgy értendő, hogy abszolút 0-án, vagy mínuszban. És nem mondhatom, hogy jajdesokan segítettek rajtam. De tudod mit? Nem is vártam el! 16 évesen megtanultam, hogy ha akarok valamit ebben a tetves (de gyönyörű!) életben, akkor csak magamra számíthatok. És azt is megtanultam, hogy ha baj ér, nem letérdelni kell, hanem derekat kihúzva, állat felszegve szembeszállni vele.

Én készséggel elhiszem neked, hogy mások segítségével könnyebb talpra állni. De vajon az mennyi boldogságot hordoz magában, és mennyit hordoz az, ha saját erőből teszed ezt?

Bátran elmondhatom, hogy gyönyörű életem volt. Még így is, hogy "vénségemre" megint kilátszik a seggem a gatyából, és Németországba kényszerültem, hogy megint tudjak egy házat venni, mert a régi leégett. Mit bánom én! Amíg van két kezem, addig nem félek a holnaptól. A gyerekeim nagyok már, önálló egzisztenciával, nem szorulnak már a segítségemre. (Én meg nem fogadom el az övékét) Ez a dolgok rendje. S ha majd egyszer menni kell, nem lesz hiányérzetem, hogy az út végén nem vár senki.

S hogy valamilyen szinten a kérdésre is válaszoljak;

Sokáig én sem értettem a dolgot. Gyerekként gyakorlatilag együtt cseperedtem a nálam mindössze másfél évvel idősebb nagybátyámmal. Gyakorlatilag ugyanazt kaptuk útravalóul, mégis belőle pap lett, belőlem megveszekedett ateista. Qrvára nem értettem, hogy egy tanul, okos ember hogy képes hinni ilyen dajkamesékben. Aztán valamikor a 80-as években olvastam egy tanulmányt, mely szerint hőtérképet készítettek vallásos és ateista emberek agyáról. Azt találták, hogy a vallásosokénak egy bizonyos pontja néhány század fokkal melegebb. Ez az oka, hogy hitük tárgyát teljesen kézzelfogható TÉNYKÉNT kezelik. Tehát semmi köze az ember elmebeli képességeihez, hogy valaki hisz, vagy nem!

# 32

Az a baj hogyha a egy hívővel a hitéről beszélgetsz ott akkor fogják és a logikus gondolkodást és a valóságot elfelejtik és gondolkodás nélkül a bemagolt szöveget szajkózzák és utána csodálkoznak hogy ennek ellenére te miért vagy atesita :D

"Én meg ajánlom neked elolvasni Leo Taxil - Szórakoztató biblia című művét!"

Nem tudom, hogy nekem címezted-e, de ismerem. Taxil történetét beleszőtte Umberto Eco is a Prágai Temető című művébe. :)) Taxil egy igazi szélhámos volt, aki természetesen ezt a "művét" pusztán provokációnak szánta.

Az emberiség egy része gyanítom, soha nem fog megszabadulni a vallástól, bármilyen vallás is legyen az. A vallás nem más, mint az ősi, egyszerű népek magyarázata az égbolton lezajló eseményekre. Mivel semmiképpen nem tudták befolyásolni az égbolt eseményeit, ezzel szemben az égbolt változásai látszólag és bizonyos fokig ténylegesen is befolyálták a Föld eseményeit, ezért ezek a népek azt hitték, hogy odafönt mindenható istenek lakoznak, akiket a legfényesebb égitestekbe és csillagképekbe láttak bele. Ezek a hiedelmek öröklődtek át vallásról vallásra, népekről népekre az évezredek során, és végül a kereszténységben kulmináltak, amit a Flavius dinasztia első császárai és megbízottjaik úgy alakítottak ki, hogy az isten fia valódi személy benyomását keltse (Jézus) és tulajdonságai a különböző "pogány" istenek tulajdonságaiból és tetteiből álljon össze. A kereszténység nem más, mint az ősi asztrológia és asztronómia újraértelmezése, és emberekkel való megtestesítése. Pl. Jézus maga a nap, a tizenkét tanítvány pedig a tizenkét állatövi csiilagkép. De hasonló a helyzet az Ótestamentummal is, meg sok más vallãssal is. Sajnos nem lehet elvárni az elvakult vallásos emberektől, hogy olvassanak és okosodjanak, no és gondolkodjanak, így aztán a vallás még jó ideig fönn fog maradni, valószínűleg az emberiséggel együtt fog csak kihalni...

Ami az állítólagos Jézus tanításait illeti, tök jó lenne, ha az emberek aszerint élnének, de ez ugye csak hiú ábránd. Senki sem tartja be Jézus tanításait, még a vakbuzgó vallásosok sem élnek úgy, maximum ájtatoskodnak, meg legszívesebben elpusztítanák azokat, aki nem hívők. No ennyit Jézus tanításairól meg a hívőkről...

Vidiripi

"A vallás nem más, mint az ősi, egyszerű népek magyarázata az égbolton lezajló eseményekre."

Ez egy roppant szűk látókörű megfogalmazás! Ez a természeti vallásokra vonatkoztatható!

"Ezek a hiedelmek öröklődtek át vallásról vallásra, népekről népekre az évezredek során, és végül a kereszténységben kulmináltak, amit a Flavius dinasztia első császárai és megbízottjaik úgy alakítottak ki, hogy az isten fia valódi személy benyomását keltse (Jézus) és tulajdonságai a különböző "pogány" istenek tulajdonságaiból és tetteiből álljon össze."

Ebben van egy logikai bukfenc. Azok a császárok alakították ki akik közben üldözték a keresztényeket?

"Sajnos nem lehet elvárni az elvakult vallásos emberektől, hogy olvassanak és okosodjanak, no és gondolkodjanak,..."

S mi a helyzet azokkal az emberekkel akik felnőttként lettek hívők? Vagy azokkal akik a főiskolán vagy egyetemen lettek hívők?

"S mi a helyzet azokkal az emberekkel akik felnőttként lettek hívők? Vagy azokkal akik a főiskolán vagy egyetemen lettek hívők?"

Ők az én teóriámat támasztják alá. Saját, mélyen vallásos nagymamám egy agyi történés után megkeseredett istentagadó lett, míg egy ateista barátom a fejsérülése után fordult a vallás felé.

Kedves Miquel

32-es hszólásodhoz

Amit leírtál, abból az tűnik ki a számomra, hogy bár nagyjából szép kort éltél(kb. egyidősek lehetünk), mégsem érted, hogy lesz valaki ateist és hogyan hívő ember.

"Sokáig én sem értettem a dolgot....Tehát semmi köze az ember elmebeli képességeihez, hogy valaki hisz, vagy nem!" - nem tudom mennyire vagy jártas a Bibliában, de ott szintén a te véleményedet támasztja alá az, ami írva van.

Mert ha csak Krisztus követőit figyeljük meg, akkor nagyon színes képet kapunk az "elmebeli képeségükről"

Vegyük Pál apostolt, aki korábban jogtudós volt, vagy Mátét az adószedőt, vagy Lukácsot az orvost...de voltak közöttük földművesek és halászok is. Krisztus azt mondta:"Senki sem jöhet hozzám, csak ha vonzza őt az Atya, aki küldött engem...."János 6:44

Ez nem azt jelenti, hogy Isten személyválogató. Csak azt jelenti (mivel az Ő keze munkája vagyunk), hogy ismeri a gondolkodásunkat, érzéseinket, jelképes szívünk állapotát. És ha lát bennünk szikrányi vonzódást Hozzá, akkor megadja a lehetőséget az embernek, hogy visszatérjen Hozzá, ahonnan eltávolodott. De ha nem látja szikráját sem az emberben a vágyat, hogy közelebb kerüljön a Teremtőjéhez, azt hagyja, hadd élje az útjait.

Én voltam ateista, és most mélyen hiszem, és valamennyire ismerem a Teremtőmet. Tudom mi a különbség a két életforma között. Ez két út, két féle életforma, két féle lehetőség, és minden ember maga választja melyiket vallja a magáénak. Ez a szabad akarat! Soha nem vette ezt el Isten az embertől. Mert magad is tapasztalhattad(lehetett lehetőséged megtapasztalni), milyen az, amikor valaki szívből szeret, vagy színből. Isten a szívbő szeretőket, vágyókat vonza. Sokkal jobb az életem minősége.

Vidiripi

"Ők az én teóriámat támasztják alá. Saját, mélyen vallásos nagymamám egy agyi történés után megkeseredett istentagadó lett, míg egy ateista barátom a fejsérülése után fordult a vallás felé."

Miquel! Engem akarsz megvezetni vagy másokat vagy önmagadat becsapni?

Hiszen korábban meg ilyet írtál ,idézem: "Aztán valamikor a 80-as években olvastam egy tanulmányt, mely szerint hőtérképet készítettek vallásos és ateista emberek agyáról. Azt találták, hogy a vallásosokénak egy bizonyos pontja néhány század fokkal melegebb. Ez az oka, hogy hitük tárgyát teljesen kézzelfogható TÉNYKÉNT kezelik. Tehát semmi köze az ember elmebeli képességeihez, hogy valaki hisz, vagy nem!"

Akkor most melyik?

- Agyi történés! (jelentsen ez bármit is)

- Fejsérülés!

- Az agy egy bizonyos pontja ,néhány század fokkal melegebb!

Miguel akkor ezek szerint elég lenne ha valaki fejbe csapna téged hogy fejsérülést szenvedj és akkor te egyből a vallás felé fordulnál?

Én hívő ember vagyok ,de ekkora baromsággal még életembe nem találkoztam. Akkor már minden ember vagy vallásos lenne vagy halott mert lehet hogy valaki túlbuzgóságában nagyobbat ütne a kelleténél.

Egyébként én egyetlen olyan hívő ember sem ismerek aki egy fejsérülés után lett volna vallásos. Nem azt mondom hogy ilyen nem lehetséges. De hogy ez lenne az általános na az kizárt dolog. Én felnőttként lettem hívő ember és nem volt fejsérülésem előtte. A gyülekezet alapítói - aminek már én is a tagja vagyok - még az egyetemen lettek hívők. És egyikük sem szenvedett el fejsérülést!