Mi értelme volt a keresztre feszítésnek, a megváltásnak, Jézus "áldozatának"?

A kereszt aldozat nem ad automatikusan megvaltast mindenkinek a bunbol hanem hinni kell benne.

Az egy helyettesito aldozat volt.

Isten a mi buneink bunteteset a Fiara merte ki.

A mi lelkunk valtsagat fizette ki Jezus a halalaval, vagyis helyettunk halt meg es ment le a pokolba hogy mi (a hivok) ne lassuk azt a helyet hanem orok eletunk legyen.

Az az elet amit apainktol orokoltunk egy hiabavalo elet. Ez azt jepenti, h9gy minden ember bun ala van rekesztve, meg van irva es folyamatosan bovul ellene a vadirat es halalos itelet var ra.

Ebbol lettunk megvaltva draga veren.

Valtsag azt jelenti hogy megszabaditani egy ar megfizetese altal.

Jel 5:9 És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből,

Ez a vers a Jelenesek konyveben egy (nekunk) jovoben megtorteno esemenyrol szol. Amikor Jezus megnyitja a pecsetes konyvet akkor lesz vege az eddigi hit es kegyelem korszakanak es megkezdodik a rossz felszamolasa a Foldon.

Ez még mindig nem világos.

Addig oké, hogy örököltük Ádám és Éva hajlamát a bűnre, de ez mindig is megvolt bennük, hiszen ha nem lett volna, akkor bűnbe sem eshettek volna, de ekkor így is, úgy is örököltük volna tőlük a hajlamot, ami kezdettől fogva bennük volt, vagyis maga a bűnbeesés nem változtatott semmit az állapotunkon.

Ádámék is halandók voltak, mi is, itt sincs változás.

Jézus önfeláldozóan meghalt a kereszten, de ekkor sem történt semmi konkrétum, ugyanúgy megvan a bűnre való hajlam bennünk, ahogy előtte.

Mi alól váltott hát ki minket Jézus, mi az új, mi a változás?

Valahogy pontosabban fogalmazza meg valaki.

Nem olvastam az előző válaszokat, de hadd hozzak fel két kisarkított, ami nekem segített megérteni ezt a dolgot:

1) Tegyük fel hogy én loptam a boltból, ezért börtönre ítélnek. Tegyük fel hogy te annyira szeretsz engem, hogy ugyan te nem loptál, de leülöd helyettem a büntetést, hogy nekem ne kelljen. Te megteheted, mivel te ártatlan vagy, és én meg szabad leszek.

(Ebben a történetben te olyan voltál mint Jézus, aki teljesen egyedülálló módon bűntelen életet élt. A Biblia azt írja hogy a "bűn zsoldja a halál", viszont Jézus helyettem halt meg, hogy örök életem legyen.)

2) Van egy bíró aki a saját gyereke ügyét tárgyalja. Mivel a törvény az törvény ezért kiszabja a büntetést. A tárgyalás után viszont miután levette a bírói talárt, kifizeti azt a büntetést amit kiszabott a lányára, mivel szereti a lányát.

(Ebben a történetben a bíró Isten szerepét tölti be, aki ítél, viszont lejött az emberekhez, hogy elszenvedje helyettük az ítéletet.)

Sarkítsuk tovább!!

A bíró a lányához (aki ártatlan, és mit se tud a huncutságokról) éjszakára bekvártélyozza a bíróságon már bűnösnek kimondott szatírt, majd reggel a megtévesztett és már cseppet sem ártatlan leánykát kiveri a házából büntetésből az éjszakai huncutkodás miatt.

(Csak nehogy ezt hozd fel mentségül, persze előtte megmondta a lányának, hogy ne paráználkodjon, csak éppen a leányka ártatlanságában nem értette, mit is jelent a szó.)

Soha nem is lesz világos, mert egy ostobaság az egész, amit egy régmúlt kor, akkori gondolkodási szintjén álló valaki kitalált, hogy még jobban a megvezesse a népet. Logikai készsége a békáéval vetekedett, de voltak akik hittek neki, mert azt állította, amit mond isten szava.

Tudod, ostobaság azt állítani, hogy az a helyénvaló eljárás, hogyha a szomszéd Pistike csúzlival kilövi az ablakot akkor csak akkor bocsájtok meg neki, ha jól felpofozom az amúgy teljesen ártatlan fiamat.

Egyrészt így az ártatlant büntetem, a bűnöst pedig büntetlenül hagyom, ami magunk között szólva ocsmányság, másrészt pedig ha tényleg meg akarok bocsájtani valamit, akkor azt mindenféle hókusz-pókusz nélkül is megtehetem.

Különösen akkor torz az egész, ha ráadásul felbujtóként én is bűnös vagyok (pl. én adtam Pistike kezébe a csúzlit, és egy szép céltáblát is rajzoltam az ablak köré).

Melyik döntése nem volt jó Istennek, amikor bűnössé nyilvánította az emberiséget, vagy amikor felmentette?

Beismerte a felmentéssel, hogy hibázott?

Miért nem volt jó neki a régi rendszer, ha addig elvolt vele, vagy miért nem változtatott korábban, ha tévedett?

Hogyan tévedhet egyáltalán Isten, hogy megváltoztassa a szándékát?

Ha egyszer kiválasztotta a zsidókat, miképpen vethette el őket?

Valamikor tévedett, nem?

Hibázott a kiválasztással?

Miért pont akkor váltotta meg az emberiséget, ha korábban is bűnösök voltak és mi lesz a korábban élt emberekkel?

Ha rájuk nem vonatkozik a megváltás, akkor az igazságtalanság, de ha meg igen, akkor az azt mutatja, hogy Isten hibázott korábban, amikor ők olyan állapotban voltak, hogy nem voltak megváltottak, így az a rendszer nem volt tökéletes, nem volt olyan, mint a változás után lett.

A változás mindenképpen azt jelzi, hogy valami nem frankó, vagy korábban nem volt az, vagy utána nem, de Isten nem változtathat a szándékain, ha nem hibázott valamikor, de az meg nonszensz, mert hogyan hibázhat egy mindenható Isten?

Aki olvassa az írásokat, az tudja, hogy mindennek rendelt ideje van. Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek.

Isten leíratta, hogy hogyan fogja megoldani ezt a dolgot, és azt is, hogy Jézus halála, mikor fog érvénybe lépni.

Azt nem lehet, hogy Isten a próféciákat amiket leíratott átugorja. Ezek mindegyike be kell hogy teljesedjenek, már csak azért is, mert akik figyelnek, vagy is a hűségeseknek figyelmeztető jelként vannak, hogy ne fáradjanak bele, és ne adják fel, hogy kitartanak a helyes keskeny úton.

Ez még a kegyelmi időszak, és bár nem sok idő van hátra, de Isten tudja, hogy miért kell még várni. Nem csak a dolgok megtörténte miatt, hanem hogy lehet épen Te vagy az, aki még nem vagy jó helyen.

Az életben csak a kereszténység létrejötte volt az értelme, igazi értelmét csak a halál után fogja megmutatni.

Kár, hogy addigra már késő lesz mellette dönteni.